Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-10-21 / 243. szám
1939. október 21. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 Jegyző, biró meg a többiek Irta : Gyutaij István. Egérmérgezés. A gazda sokszor felnéz az égre, míg termése csűrbe kerül. Ha felhő jön, ha szél kerekedik, sóhaj kél ajkán, aggódik, hogy a sok munkája nem vész-e kárba. Sokszor előfordult már, hogy helyette a jég vagy más csapás aratott. A szárazság is sok bajt okoz. Ilyenkor a 'gazda mégis! kívánja a felhőt s nem bánná, ha itt-ott párt szem jég is vegyülne a nagy cseppekben hulló esőbe. Ez nem okoz akkora kárt, mint a hetekig tartó szárazság... Eszembe jut az »egyszeri« gazda. Akkor is szárazság volt. De még mekkora ! Mintha láthatatlan kéz forró vizet borított volna az egész halárra... A gazda nevét már nem tudom. Kisétált mezejére, körülnézett. A tengerilevelek holtan csüngtek alá. A répa vékony teste végső vq- naglásban volt. A gazda hátragyűrle kalapját, megtörölte homlokát, intett kezével : vége. Tovább ment földjén. Ott még volt élet a terményben. Arca felderült, feltekintett az égre. — Istenem, csak annyi esőt adj, amennyi az én földemre elég... Más pedig csak megél valahogy ... I Hogy, hogynem, hirtelen felhő kerekedik. Nem nagyobb a tenyeremnél, de a jég már potyog is. Most megint megvakarja az én gazdám a fejét. Ncf gyot, mélyet sóhajt. — istenem, nem csak az enyémet... Mindentkiére egy keveset... * ' Pedig akkor már mindegy volt, a szárazság úgyis elvitt mindent. Dehát az emberek ilyenek : a jóból maguknak, a rosszból másolóiak is kívánnak... De nemcsak felülről fenyegeti veszély a termést, hanem lent is felütheti fejét a baj. Madarak, egerek sok-sok kárt okoznak. Más vad is. De külöj- nösen az egér. Ahol elszaporodott, nem aratnak, nem kaszálnak. Itt már nem kell kívánnia az »egyszeri« gazdának, hogy »mindenkiére egy keveset«, van kár enélkül is. Még jó szerencse, hogy védekezni lehet ellenük, nem úgy, mint a szárazság és a jég ellen... Berekhát községet látogatta meg az egérhad. Keresztül fúrtak szántót, rétet. Hogy a búzakalászihoz hozzáférhessenek, elrágták a szárát. így tettek a tengerivel is. Hiába, még az egérnek is van esze ! De a gazdáknak is ! Aki nem gondolt rá, figyelmezteti a hatóság : megparancsolta, hogy mér gezzék az egereket. De hogyan ? A falú érdemes bírája, Ákos uram, nem sokat kérdezett, nem is hagyott kétségben senkit, összedoboltatta a falut. Töviről-hegyire megmagyarázott mindent. Végül js megemlítette, hogy a parancsot nem teljesítőket megbüntetik. Még aznap megrendelte a mérget a gyártól. Három mázsát vasúton, a mintát meg postán. Ja, ravasz ember volt ! Kipróbálja, gondolta, —) s csak azután osztja szét a gazdák között. A nagy »szállítmány« is a vasúton. Az emberek jártak a nyakára, hogy ossza már szét a mérget, mert a káruk napról-napra nagyobb lesz. De a biró csak hümmögött, magyarázott. Utóbb a főszolgabíróhoz fordultak néhányan panasszal, hogy cselekedjék már a biró valamit. Később többen is panaszra mentek. Mit volt mit tenni, a főszolgabíró kiküldötte a gazdasági felügyelőt, aki nem sokat teketóriázott, kérdőre vonta a bírót. — Mi van a méreggel ? — Semmi ! — Semmi 1 Baj lesz ! Panaszkodnak a gazdák... — Panaszkodnak ? Kár 1 Megmarad a pénzük! — Megmarad ? És a gyár ?... Fizetni kell! — Azt már nem ! Biró úr mosolygott. Látszott az arcán, hogy a falu dolga a legjobb úton halad. A felügyelő meg még jobban bosszankodott a mosoly láttára. Hogyisne 1 Napról-napra növekszik az egérkár, éj. lene nem tesznek semmit. No várj biró 1 Megfee nyegette: * — »Akar« 5 pengőt ? — Hát, hogy a kányába ne akarnék... Most mindjárt ? És már nyújtotta is a markát. A felügyelő még haragosabb lett. , v.-áItt az iskola év Szerezze be gyermekének szükségleteit nálam, hol a legnagyobb választékot talál i iskolacipőkben, harisnyákban, egyenkalapokban, tornanadrágokban és trikókban. A legolcsóbb áraim városszerte ismertek. Dr.Toldy Divatház, Zalaegerszeg. Telefon 84. — Nem a biró úr kapja... De adja, lui megbünteti a főbíró... — Azt nem teheti! . — Pedig megbünteti... Talán ötvenre is, ha ez a mérgezési ügy rendbe nem jön ... — És engem mégsem büntet meg ! \ Árkos mosolyog tovább. A íelügvgelő meg harsog. Az egyik állít, a másik bizonyit. Lassankint kiderül, hogy a 'méreg megérkezett ugyan, de hetek óta senki feléje sem megy. A fekbér jókora ősz- szegre rúgott már. A gyár perléssel fenyegetőzik. A főszolgabíró meg fenyegetőzéssel. DU a gazdák is kigyót-békát kiabálnak. És a biró ? Mosolyog. Napok óta mosolyog. Mikor azután megelégelte, intett fejével a felügyelőnek. Majd felnyitotta a község ládáját. Üregébe mutatott. — Látja ! v — Mit ? ' 1 | , — Ezt a »családot«... Ugye, jól érzik magukat ? A felügyelő a ládába néz. Onnan vékony, cin- cogó hangok tolakodnak ki. Egy nagyobb egér félénken pislog, körülötte meg 5—6 szorong. Valamennyi jóltáplált, nevelt példány. Mintha eladásra hizlalta volna valamennyit a biró, olyan kövérek vo’tak. A fe"ügyelő elnémulj, csak töredezve bukdácsolt elő a hangja. — Ege-rek ?... Mit csinál velük ? — Mérgezek ! — Mivel ? — Ezzel ni! i És megmutatta a gyár által küldött mintát. Pár csipetnyit az egerek elé szórt. Azok mohón nekiestek és már volt, nincs ! Elfogyasztották. A biró félfejjel magasabb lett s rámutatott a ládára. — Nos, kinek van igaza ? Hát nem jobb, hogy megmaradt a gazdák pénze ?... A gyár meg pereljen ! A felügyelő úr meg adjon szépen írást az igazságomról, mert kell a perhez. A VÁROSI BÉRHAZBAN egy kétszobából és a szükséges mellékhelyiségekből álló lakás november 1-től kiadó. Bővebbet a városi számvevőség ad. , m>0«<< ELADÓ Zalaegerszegen, a Vág-utcában 169 négyszögöl házhely. Érdeklődni lehet ugyanott Gaál Istvánnál. » » »»O« « «« 100-EGY féle finom férfiszövet várja az URAKAT — Tóth-szabónál. Finom uridivat. Bőrkabátok. Esőköpenyek. Tudja már miért univerzális a KELOK tinta ? Mert úgy töltőtollban, mint tintatartóban egyaránt kiválóan alkalmas. A töltőtoll csatornáit nem tömi el, könnyen és egyenletessen folyik. A tintatartóban nem üllepedik, nem párolog. A tollhegyet nem rozsdásitja el, használatban gazdaságos, olcsó és jó. 6 színben készül és egységes árban kapható, minden jobb szaküzletben. Kifejezetten kérje a szegedi K E L O K tintát kereskedőjétől! _______________________________ Ma gyar szabadalom Magyar gyártmány Pisztrán^os tógazdaságot létesítenek, « a rákállományt is felfrissítik A költségvetési füzetek közül a legvaskosabb a földművelésügyi miniszteré, aki 150 oldalon számol be a másfélévi budgetről. Nagyvonalú szociális gondoskodáson kívül a mezőgazdasági kultúrszín- vonal emelését célozza az új költségvetési előirány- zat, amely bejelenti, hogy az ország területi gyarapodása folytán a kereken kétmillió kát. hold erdőállományunk 1.5 millió kát. holddal növekedett. Emiatt szükséges az erdészeti statisztika megszervezése. Az Alföld fásítását az eddigi ütemben folytatják tovább, mert erdőállományunk gyarapodása erre a kérdésre nincsen befolyással. Nagy súlyt helyez a minisztérium az ipari növények termelésének fokozására, a homoki kisgazdaságok gazdálkodásának általános feljavítására. Lényegesen nagyobb összeget irányoztak elő az állattenyésztés felkarolására is. Erősen megszaporodtak a vízügyi és öntözési feladatok, hatalmasan kifejlesztette a miniszter a mezőgazdasági szakoktatást. Tizennégy új téli gazdasági iskolát építenek. A nők háztartási és gazdasági tevékenységének emelésére négy új háztartási vándortanfolyamot állít fel a minisztérium, amely számottevő összeget irányzott elő gazdasági népkönyvtárak létesítésére. A tejgazdaságok fejlesztésére is nagyobb összeget állítottak be, úgyszintén nagy súlyt helyezett a minisztérium az állami lótenyésztő intézetek szaporítására és a lótenyésztés fejlesztésére. Általában az egész vonalon érvényesül a legteljesebb szociális felfogás és az a körülmény, hogy a miniszter az egész mezőgazdasági kultúr- nívót emelni akarja. Nagyon érdekes intézkedések szolgálják a halászat előmozdítását is. Uj halászati kiállítási csarnokot épít a minisztérium, amely pisztrángos tógazdaságokat is fog létesíteni. Al rákállományt is helyre fogják állítani, mert a rák nemcsak a belföldi forgalomban, hanem a kivitelben is fontos cikk. , ,
