Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-10-14 / 236. szám
2 ZALAMwYEI ÚJSÁG 1939. október 14. Kishaszonbérleti rendszer. Az új földbirtokpolitikai javaslat célja a ik;evés tőkével rendelkező mezőgazdasági néprétegeknek földhözjuttatása, előbb kishaszon- bérletek létesítése útján, később pedig a tulajdonjog átruházásával. A földnélküli igénylők szempontjából a haszonbérlet nemcsak azért előnyös, mert kisebb tőkét követel, mint a tulajdonszerzés, hanem azért is, mert csökkenti a kockázatot lés mégis lehetővé teszi a vételhez szükséges tőke összegyűjtését- > Nézetünk szerint nem helytálló a javaslattal szemben felhozott az az érvelés sem, hogy a haszonbérleti rendszernek az ingatlantulajdonosok szempontjából nincs előnye. Ennek igazolására jó példa az 1920. évi földbirtok- rendezés tárgyalása alkalmával tett az a javaslat, hogy a törvény hatálya alá eső ingatlanokat egyszerűen az 1913. évi földáron váltsák meg. Ez az ár lelt volna az alapja nemcsak a készpénzügyleteknek, hanem a hitelezéssel kapcsolatos megváltásoknak is. A későbbi fejlemények azonban igazolták azt, hogy ez a [javaslat a földbirtokos osztály rendkívüli megkárosítására vezetett volna. Az áralakulásnak a pénz oldaláról beállható változásait figyelembe véve érthető a telepítési törvény ama rendelkezésének mostani fenntartása, hogy a kishaszonbérletek alakítására átveendő ingatlanok becsértéké csak a tulajdonjog átvétele idejében nyer megállapítást, holott az ingatlan tulajdonosát és haszonbérlőjét már a haszonbérleti gazdálkodás megkezdésével eminenter érdekelni fogja a becsértékkel meghatározott kártalanítási összeg, illetően vételár. ' Ha figyelembe vesszük, hogy az ingatlan átengedésére kötelezett tulajdonos voltaképen földjáradékáról mond le és hogy ez eredetif- leg naturáliákból áll, olyan megoldás is kézenfekvő, amely az egyes ingatlanok átlagos föld járadékát és ennek ugyancsak nafuráliák- ban kifejezett tőkeértékét mindjárt az eljárás kezdetén megállapítja és ezt címletekben a tulajdonosok kielégítésére nekik kiszolgáltatja^ Iljnn megoldás mellett az ingatlanát átengedő és az érte járó címleteket átvevő régi birtokos hitelezővé válik. Mivel az így kibocsátásra kerülő járadékcímletek ugyanannyi naturáliák mindenkori pénzértékének szolgáltatására kötelezi a kibocsátó központi intézetet, mint amennyi az átengedett ingatlan átlagos földjáradéka, az igénybevett földek birtokosa nem károsodik. A szóbanforgó címletek szelvényei ellenében fizetendő járadékot pedig a haszonbérietekből befolyó jövedelem fedezi. \ Ha a gazda haszonbérelt földjét 20—25 százalékos készpénzfizetés mellett később visz- szavásárolja, a központi kötvénykibocsátó intézet készére a vételár 75—80 százalékát elérő törlesztéses kölcsönt nyújt, a vételárra készpénzben lefizetett összeget pedig1 jelzáloggal fedezett rendes kölcsönök folyósítására használja fel. A kölcsönök tőketörlesztésére befolyó összegeL a központi kötvénykibocsátói intézet ugyancsak új kölcsönök folyósítására fordítja. A kishaszonbérleti rendszer, a járadékhitel és a törleszléses kölcsönök célszerű kombinációja megoldhatja a kitűzött feladatot. Köz- hiteli szempontból pedig nagy előnyt jelentene a jelenlegi birtokosoktól szerezhető já- radékhitel igénybevétele. A háborús házikoszt diadaiutja. Egyszerű egészséges ételek. — Kávé vagy rántottleves reggelire? Bécs, október 5. Az élelmezés mai formája leginkább szokás dolga. Szinte elképzelhetetlen ma az olyan reggeli, amely nem áll kávéból vagy teából, kenyérből, pedig elődeink évszázadokon át levest reggeliztek, mégis megvoltak, éltek, dolgoztak, családot alapítottak. Vannak idényszerű és divatszerű élelmiszerek is. Néhány évtizeddel ezelőtt a mi vidékeinken például alig ismerték a banánt. Az orvosi tudomány megállapította, hogy jóval egyszerűbb és kevesebb élelmezéssel is egészséges és munkaképes marad az ember, mint általában a vendéglőkben, — de jórészt odahaza is — enni szokott. Az angol éhségblokád és a háború következtében Németországban bevezették az élelmiszer jegyeket. Ezzel kapcsolatban természetszerűen leegyszerűsödött a lakosság élelmezése és a vezető szerepet újra a főzés vette át, amelyet régi névvel »házikosztnak« neveznek. ■ Sok főzelék, kevesebb hús. A házikosztnak számos le nem becsülhető előnye van. Kétségtelen, hogy a vendéglői í§s a családi élelmezés átállítása bizonyos akadályba ütközhetik, de ez csak átmeneti jellegű. Talán kevesebb lesz az iny-csiklandozó étel, de tápérték és az egészség szem pontijából ez a kérdés is megfelelő megoldást nyer, ha kellőképen készítjük el a rendelkezésre álló nyersanyagokat. A szakácsok művészetén és »ihletén« múlik minden. A házikoszt jellegű főzésnek legfőbb törvénye az egyszerűség. A vendéglői koszttal szemben,; megfordított az ételek egymáshoz! való viszonya. Tehát sok főzelék, kevés hús, míg a vendéglőkben a megfordított ja a szokásos. A menűtáblák beosztását is meg kell fordítani. A kisebb részbe kerül a hús és a rendesen a sült részébe fenntartott nagyobb helyre a főzelék. A vendéglősök kénytelenek recepteket tanulni. Az egyik legnagyobb bécsi vendéglő tulajdonosa és főszakácsa nyilatkozott, hogyan alkalmazkodik a vendéglői ipar az új holy- zethez, miképen tesz eleget az egyszerűség és a »házikoszt« követelményeinek s általában annak, amit hadigazdálkodásnak nevezőnek a konyhában. A „komponáló“ szakács. — A főzés hasonlatos a zeneszerzéshez! Amint ott néhány motívumból komponálja meg a zeneszerző művét, úgy a szakács is néhány alapvető főztet ismer, amelyeknek keveréséből, kombinálásából »komponálja« meg újabb kreációit és receptjeit. — A recept úgy születik meg, hogy ceruzát és papirost veszünk elő és a szákács új ételt komponál — egyelőre a papirosom Ilyenkor tekintetbe veszi azt, hogy mi kap>- ható, mi részesüljön előnyben a nyersanyagok szempontjából és mi hiányzik, miről kell lemondani. Itt van például a kelkáposzta, amelyből bőségesen van a piacon- Az emberek szívesen eszik a kelkáposztát, de mindig berántva, — burgonyával — végül is megunják. Tehát valami újabbat kell kitalálni- A bécsiek például imádják a zsemLyemorzsátl. Használják a szilvagombócnál, az almásrétesnél, a fasírozottnál, a bécsi szeletnél, a! karfiolnál. Kézenfekvő tehát, hogy a kelBunda, róka csak akkor jó ha Laki Sándor •zucsmostertfil való. Zalaegerszeg, Bethlen G. u. 5. káposztát és a zsemlyemorzsát kombináljuk és pedig olvképen, hogy a kelt négy részre vágjuk, vízben főzzük és zsírban pirított morzsával tálaljuk. Ez csak egyetlen általánosan ismert példa. — Ha az új receptet megkomponáltuk, először magunk próbáljuk, ki. Ha sikerül, leírjuk és egy háziasszonynak adjuk, aki átlagos szakácsi képességgel bír. Ha itt is sikerült az étel megfőzése, akkor az így ellenőrzött re- cepteti inyilvánosságr|n hozzuk. Zöldpaprikát, uborkát nem kell mindig hússal tölteni, de lehet gombával, zöldséggel vagy rizzsel is. A burgonyának százféle elkészítési módja van s a nagyközönség mégis mindig csak négyöt fajtát használ. Egy kis fantáziával és kombináló képességgel, receptek kicserélésével a házikoszt étrendje hamarosan kibővülhet és ha először talán szokatlan is az egyik-másik étel, amint a bevezetőben mondottuk, idővel rászokik az ember s a végén kiderül, hogy semmivel sem rosszabb, vagy kevésbé tápláló elődjénél. A legjobb példa erre a köménymagos leves és a reggeli kávé esete. — Végül különbséget kell tenni az egytálétel és a tányér-étel között. Az előzőnél egyetlen fazékban fői minden, míg az utóbbinál külön-külön készítik el az ételt, csak a tálalásnál rakják össze egy tálra. A németországi vendéglői ipar már teljesen betanult a házikoszt receptjeibe és a nagyközönség is szívesen veszi a változást, mert tudja,; hogy ezzel segíti az ellentállást az tangói éhségblokáddal szemben, de egyúttal egészségének is használ a régi, jó »házikoszt« élvezésévelEgy névtelen egyesület. A múlt évben Hollandiában egy »Névtelen Szövetség« alakult, amely az eddigi jelek szerint könnyen az ország leghatalmasabb katolikus szervezetévé nőhet még ki. A szövetségnek nincs szigorúan meghatározott és alapszabályszerűen kötelezett szervezeti formáját- Nincs például ügyvezető elnökség, nincsenek szakosztályok vagy helyi csoportok. Ebből a szempontból a mozgalom erősen hasonlít az ismert angol Oxford-mozgalomhoz, amely elsősorban a tett kereszténységét, a hitből fakadó életet keresi. Amíg azonban ez az Ox- lord-mozgaiom dogmatikus jellegének hiánya és túlságosan egyéni beállítottsága miatt magában hordja a bomlás csíráját, ez a Hollandiában alakult Névtelen Szövetség a legszigorúbb egyházi alapokon áll. Legfőbb célja a felebaráti szeretetnek, ennek az első és leglényegesebb krisztusi parancsnak a megvalósítása. A mozgalom jelszava: Kezdd el magadnál! Az első év leforgása alatt százezer aktív tagot tudott szerezni. Újabban hírek vannak már arról is, hogy a mozgalom nagy visszhangot támasztott Hollandia határain kívül is, különösen Franciaországban, Lengyel- országban és Romániában. HÖLGYEIM ! Gyönyörű kosztüm- és kabátszövet választékot talál TÖTH-szabónál. Fővárosi női szabász és munkaerő. Nagy szőrmeraktár, Telefon: 191. ,