Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-22 / 293. szám
2 ZALAMEfxYEI öJSk® 1939. december 22. A Karácsonyfa Egylet karácsonyi ajándékozása. A Katolikus Itjak Országos Egyesülete A jótékonyság gyakorlásában vezető szerepet játszó Karácsonyfa Egylet csütörtökön délután hívott a, karácsonyfa alá sok-sok szegénysorsú gyermeket, hogy, a karácsony alkalmából megajándékozza őket. Az ünnepélyes kiosztást a gimnázium dísztermében végezték. A vármegye képviseletér ben Szeliánszky Nándor árvaszéki elnök, a város képviseletében vitéz Tamásy István dr. polgármester s a Karácsonyfa Egyletnek számos tagja, az élen vitéz dr. Tamásy Jst- vánné elnökkel jelent meg az ünnepélyen. Az elemi iskolások bevezetőül Nika Ferenc tanító vezényletével elénekelték a Hiszelő-j egyet. Azután Litván Sándor dr. gimn. hittanár mondott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy karácsony a szeretetnek ünnepe, amikor a családtagok ajándékokkal kedveskednek egymásnak. Nem volna azonban teljes az ünnep, ha csak a családtagok, a gazdagok részesülnének ajándékokban. A szeretet ünnepén gondolni kell azokra, akik nemcsak ajándékhoz nem juthatnak, hanem még A legszükségesebbeket sem képesek megszerezni. Köszönti a Karácsonyfa Egyletet, amely azt a nemes feladatot tűzte maga elé, hogy inegsegíli a szegény gyermekeket s örvendetes karácsonyt szerez nekik. Az Ur Jézus számontartja, ki islápolja a szegényeket és a nemesszívüeknek százszorosán megfizet. Bár dicséretes do og a szegényekről való gondoskodás, de az lenne az igazi boldog karácsony, ha minél kevesebben szorulnának a megsegítésre. Az elismerő szavakért vitéz dr. Tamásy Istvánná mondott köszönetét. Azután szávaiatok következtek, majd a gyermekek elénekelték »Mennyből az angyal«-t. Azután az Egylet tagjai kiosztották az ajándékokat. Kapufák a gyermekek imakönyvet, rózsafüzért, sze- retetcsomagot ételneműekkel, édességeket és ruhaneműeket. »>o ««« A magyar gépgyári munkások száma megközelíti a 70 ezret. A magyar gyáripar fejlődése egyre .óbb munkáskéznek ad foglalkozást, de a fejlődés magával hozza azt is, hogy a gyáripar a technika újabb eredményeinek felhasználásával gépi berendezéseit állandóan tökéletesíti és egyre több és kisebb részletmunka végzésére is kiegészíti, ennélfogva a gyáripari termelés által létrehozott készítményekben a gépi es az emberi munkaerő arány- száma a gépek javára emelkedik állandóan. Egyes iparágakban, így a bőriparban, az emberi munkának nagyobb szerepe jut, mint más iparágban, például a villamosságot fejlesztő telepek termelésében. Azonban ina már ott tártunk, hogy a gépi munkaerő a termelészben az egyes iparágakban 57—68 százalék között váltakozik és átlag 66 százalékot ért el. A gépek alkalmazásának kezdetét megállapítani nem lehet, de az ipari termelésre kiható nevezetesebb gépeket a XV. századtól találták fel. Ezek közé tartozik a nyomdai gép, a XVIL században a légszivattyú, a vil- lanyozó gép, a Papin-féle gőzgép, de különösen a XVIII. században a szövőszék és a Watt-féle gőzgép feltalálása, amely utóbbi korszakalkotó hatása egészen átformálta az ipari termelést. A gőzgép alkalmazásával az új gépek egész sorát állították elő, úgyhogy a gép nemcsak az emberi és az állati munkaerő pótlása tekintetében lett nagyjelentőségű, hanem gyártása Önálló iparággá fejlődött, amely magaj is a munkások nagy törne- geinek adott kenyeret, egyes országokban pedig a gépgyárak' produktuma a legfontosabb ^kiviteli cikkek között foglalt helyet. A magyar gépipar már a világháború előtt is jó nevet szerzett, de a gépgyártás a múlt század végéig az egész volt monarchiában is csak alig 50.000 munkást foglalkoztatott1. A háború után kezdett gépiparunk jelentősen fejlődni és az előző konjunktúraszakasz csúcspontján, 1929. októberében’ a munkások száma 42.50Ó-at ért el. A konjunktúraváltozás nagyon kedvezőtlenül hatott a gépgyári termelésre, úgyhogy a munkáslétszám 1933 májusban 20.000-re csökkent, ezek közül is az egész munkahéten át csak 18.500 dolgozott. j Azóta a gépipar állandóan javult, ami az: I iparban foglalkoztatott munkások létszámáénak alakulásából tűnik ki a következőképen: ■ Május havi átlagos munkáslétszám 1934— 1939-ig: 25.500, 28.700, 37.700, 43.000, 47.000, 62.0Ö0. Az idei őszi idényben a gépgyári munkások száma tovább emelkedett és számuk ma a 70.000et közelíti meg és ezzel az eddigi legmagasabb létszámot érte el. Amíg tehát a gépek fejlődése a termelésben a gépi munkaerőnek az emberi munkai- erővel szemben aránylag emelkedő helyet juttat, addig a termelési ágak kiszélesítése, új iparcikkek gyártása, jelentősen növeli a munkások számát, a magyar ipar pedig a munkások foglalkoztatottságának még azzal is kedvez, hogy magának a gépeket e’lőált- líló iparnak a fejlesztésével olyan virágzó iparágat teremtett, amely az összes gyári munkásoknak csaknem ötödrészét tudja foglalkoztatni. Ez a nagy gépipari termelés az ország belső szükségletét természetesen 'fölülmúlja, de épen az ad nagy jelentőséget gépiparunknak, hogy exporttermelését is magas fokra tudja fejleszteni. < Női kabát és I I Férfiruha amilyennek lenni kell óth szabónál Finom úri divat >>> • ttt közel 20 éve gyűjti táborába a kereskedő és iparos tanoncifjúságot. A szervező munkát a budapesti egyetemisták kezdték meg, akik azt az időt, amelyet más egyetemista ebanco lt, elszórakozott, ők feláldozták a munkásifjúságnak. j A munkásiíjaknak ezt az új szervezetét a parancsoló szükség hozta létre. A háború és a forradalom után a nemzet jövőjéért aggódok észrevették, hogy a társadalmi tragédiák egyik főoka a munkásosztály elhanyagolása és ennek következtében előállott tájékozatlansága. Az iparos es munkás nem rendelkezett a kellő felkészültséggel akkor, amikor a nagy világnézeti hódítások elindultak. S ezért történhetett meg, hogy szinte végelátha- tatlanul szedték a különböző téveszmék áldozataikat épen a munkásság soraiból. Érthette-e ez az elhanyagolt munkás, hogy a neki ígért földi paradicsomi boldogság, számára csak úgy, mint az egész emberiség számára az eddig nem látott boldogtalanságot jelenti? Várhattuk-e azt — amikor még az úgynevezett intelligencia körében is sohai nem látott arányokban erősödött a materialista felfogás —, hogy a munkásság távoltartja majd magát ettől! a maszlagtól ? Ha tárgyilagosak vagyunk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ami ezelőtt 20 évvel nálunk is történt, azért nemcsak a munkásosztály felelős. Lehetetlen észre nem vennünk azt a versengést, amely a különböző világnézetek közölt ma is folyik az emberi lelkekért. A propagandának eddig nem látott rafíinált módszereivel folyik úton-útfélen ez a csak sötéfc jövőt hozható lélekrablás. Ki lesz a felelős, ha hazai munkásságunk esetleg újra áldozatul esik áz erkölcsi alapot nélkülöző társadalmi és gazdasági elgondolásoknak. Ebből a nagy felelősségből vállalt magára a KIOE, amikor a közel jövő munkásgenp- rációját, a munkásifjakat akarja hatalmas szervezetébe összegyűjteni. Magához akarja őket vonzani elszigeteltségükből és elhagya- tottságukból. Pótolni akarja a távollévő családot, vagy az elhalálozott szülőket. Segíteni akarja őket az Önnevelésben és ki akarja őket ragadni a társadalmi maszlagok veszélyes hínárjából. , Sikerül-e ez ? A vezetőség bízik a keresztény társadalmi eszmék hódító erejében és önzetlen, lelkes munkájában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásifjúság is megértő, sajnálattal látja a múlt hibáit és ezért lelkesedéssel készült fel új, komoly hivatására. A munkásosztály lelkét ismerők állítása szerint az eredmény elmaradása csak a többi társadalmi osztály megnemértésén múlhatik. Zalaegerszegen egy évvel ezelőtt indult él a KIOE. A munkásifjúság a buzgő kezdeményező irányítás mellett lelkesedéssel csatlakozott a mozgalomhoz. Meg kell azonban állapítanunk, hogy városunk közönsége — korántsem gondolunk közömbösségre — nem igyekezett megismerni a mozgalom nagy jelentőségét. Pedig csak a társadalmi megértés tudja ezekben a jóindulatú, de elhagyatott^ Ságban élő if jakban! a lelkesedést fenntartani*, A munkásiíjaknak ez a még csekélyszámú1- nak mondható csoportja szorgalmas munka után karácsonyi vásárt rendez. A Kazinczy- téren a régi Gulás-féle festéküzlet helyiségében szebbnélrszebb gyermekjátékok igazolják, hogy ezek az ifjak közös építő munkára is alkalmasak. Az egyesület sehonnan sem kap támogatást. A fiúk nagy áldozattal fizetett tagdíjából tartja fenn magát. De mégsem kiérni akar, csak azt szeretné, ha, a város keresztény Horváth Jenőnél Plébánia-épület. Telefon 112 sz. /
