Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-21 / 292. szám

XXII. évfolyam. 292. szám. Ara 8 fillér 1939. december 21. CSÜTÖRTÖK. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Saéehenyi-lér Telcfonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra Í.5Ü P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A finn-orosz háborúban még mindig a finnek vezetnek. A nyugati hatalmak megsegítik Finnországot. Helsinki, december 21. Havas jelentése A finn csapatok három hete ellenállnak a leghevesebb orosz támadásoknak és nagy tö­megeket pusztítanak el. A háború kezdete óta 230 harcikocsiL semmisítettek meg. Az orosz csapatok nem értek el olyan eredményeket, amint azl várhatni lehetett volna. Szovjet ol­dalon rendkívül pazarlóan bánnak a lövedé­kekkel. Ezek nagyrésze erdőkbe hull aláj anélkül, hogy pusztítást vinne véghez. Gyak­ran lövik a lakóházakat és a polgári lakossá­got. Arról beszélnek, hogy az orosz légicsapai- tok 40Ü gépet veszítettek. Ha figyelembe vesz- fezük, hogy a finnek 63-szorta kevesebb erő­forrással rendelkeznek, mint ellenfelük, ineg­ál lapítható, hogy a finn-orosz háborúban je­lenleg még a finneké a vezető szerep. Oslói jelentés szerint a 36íokos hideg mel­lett a hadműveletek szinte' lehetetlenné vál­nak. A petsamoi) folyosónál a finnek hat szov­jet gépet szerdán lelőttek. Kermijervinél egy Szovjet repülőrajból 6—7 gép kivált. Helsinki, december 21. A finn csapátok Salmijervinél megtámadtak szovjet élelmiszer- szállító csapatokat. Ezenkívül tább támadást visszavertek. A közeli napokban nagyarányú, heves offenzívára lehet számítani. Helsinki jelentés szerint a repülőtámadások után megállapítható hogy a szovjet hiába pa­zarolja repülőbombáit, mert a polgári la­kosság nagyon szervezett már és a bombák legfeljebb annyit érnek, hogy néhány házat rombadöntenek. A karéliai fronton a háború kitörése óta kedden volt a legerősebb tüzér­ségi harc. Az oroszok veszteségei igen na­gyok. Eglejervinél a finn előrenyomulás tart. Helsinkiben nagy feltűnést keltett. Chamber­lain miniszterelnöknek Daladier francia mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalása, amelyen megegyeztek Finnország megsegítésének mó­dozataiban. (MTI). \ < Helsinkiben az a bír terjedt el, hogy a Ladoga-tótól északra előrenyomuló finn csa­patok heves harcok után visszafoglalták Angajürvit. Helsinki és Viipuri mellett két szovjet repülőgépet lelőttek. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti, hogy szer­dán Finnország délnyugati részén heves légi­támadások zajlottak le. A Botleni öbölben egy kikötőt két ízben megtámadlak a szovjet csa­patok. Helsinkiben szerdán éjjel légiriadó volt. A város közel étien, szovjet gépek tűn­lek fel, de a város fölé nem emelkedtek. A gépek északkeleti irányban elvonultak. Paris, december 21. A francia fővárosban elterjedt hírek szerint a francia-brit legfel­sőbb haditanács kimondotta, hogy Finnoij- szágot védelmezi a szovjet támadások ellen. A Havas jelentése szerint a francia külügyi bizottságban nagyobb vita után megegyeztek abban, hogy a Népszövetség felhívásának ele­gei téve, támogatják a nyugati hatalmak Finn­országot. Az egyik szenátor azl követelte, hogy Franciaország szakítsa meg a szovjettel a diplomáciai kapcsolatokat. Stockholm, december 21. Megalakult a svéd önkéntes csapat Finnország megsegítésére. A csapat parancsnoka Finder, a volt finn ve­zérkari főnök. ■ í­»»» o««« A „Magyar a Magyarért“ mozgalom beszámolója. A magyar Lávoli és közelmúlt egyik legna­gyobb arányú társadalmi megmozdulásának jelentése fekszik előttünk : a visszatért Fel­vidék szociális felkarolására szervezett Ma­gyar a Magyarért« mozgalom számol be mű­ködéséről. Terjedelmes, a munka lázát ér- zékeltetően megírt füzet ez a beszámoló, át- fűtve az 1938-as év izzó emlékeitől, de áti-i hatva attól a felelősségérzettől is, amely Hű­vös tárgyilagosságra kötelez történelmi do­kumentumokkal és az ország nyilvánossága előtt adandó számadástétellel szemben. Mindnyájan emlékszünk még rá : azokban R napokban indult meg a mozgalom, amikor a türelmetlenségtől pattanásig feszültek a ma­gyar idegek. Kormányelnökünk már beje­lentette, hogy a Felvidék visszatérését el­döntött kérdésnek tekinti, de magyar katona még nem tette, át lábát a trianoni határon, özönével jöttek * hírek * visszacsatolandó | Felvidék kitösztottságáról ; a szociális segít- i ség kérdése a nemzeti presztízs kérdésévé vált. összefogott hatóság és társadalom : Vitéz) Nagybányai Horthy Miklósné legfőbb véd­nöksége alatt megalakult a mozgalom szerve­zete, élén a munkabizottsággal, amely vitéz Imrédy Béláné elnöklése mellett a miniszterel­nökség, a belügy- és honvédelmi minisztérium egy-egv képviselőjéből állott. A mozgalom ügy­vezetőjének tisztét Bronts Gézáné. a Magyar Vörös Kereszt Egylet Szociális Osztályának munkatársa vállalta. A munkabizottság és a Központi Iroda mellett á társadalom részéről 32 egyesület, hatósági részről pedig 28 tör- | vényhatósági munkabizottság kapcsolódott bele á mozgalom szervezetébe, amely még 34 szociális megbízottal egészült ki, akiket vitéz Imrédy Béláné hívott meg. A mozgalom első nagy feladata a társadalmi gyűjtés megszervezése és lebonyolítása volt. A kormányzóné és vitéz Imrédy Béláné fel­hívása indítotla meg a gyűjtési mozgalmat. A budapesti gyűjtésben 32 társadalmi egyesület és 4500 önkéntes gyűjtőhölgy vett részi,, vi­déken a miniszterelnökné felszólítására a fő­ispánok vállallak a gyűjtés megszervezését. Lélektanilag csak a történelmi idők lelkese­désével magyarázható meg az a példátlan si­ker, amelyet a gyűjtés eredményezett : pénzben és természetbeni adomá­nyokban közel 7 millió, pontosán 6,880.750 pengő 35 fillér folyt be a ' i mozgalom javára! A bevonuláskor vette kezdetét a helyszíni munka első, legküzdelmesebb periódusa, telve számtalan helyzetadta nehézséggel: új, isme­retlen környezetben, részben a helybeliek előtt is ismeretlen új viszonyok között egyik napról a másikra meg kelleti szervezni a minden községre és minden ínséges lakosra! kiterjedő segélyakciót. Az első hónapok ebben az átmeneti, a pillanatnyi ínség gyors energikus kivédését követelő munkában teltek el. A folyó év ele­jétől számítja a beszámoló a mozgalom má­sodik, konszolidációs időszakát, amelyben az inségakció fokozatosan intézményes, a nép anyagi, egészségügyi és erkölcsi színvonalát lépésről-lépésre emelő szociális munkává mé­lyült. Egyik legérdekesebb kezdeményezése a mozgalomnak a társadalmi munkaközösségek megszervezése falvakban és városokban. A Lársadalmi önsegély és összetartozás gondo­latát akarta evvel a mozgalom életrekelteuF A Kárpátalja visszacsatolásával megismét­lődön az első, lázas tempójú munkaperif- ódus, — azonban a felvidéki tapasztalatok után a mozgalom már könnyebben oldotta ineg ezen az új munkaterületen a reája há­ramló feladatokat. A mozgalom 1939. június 26-án számolt be munkásságáról fővédnökének, a kormány- zónának. Ugyanekkor a belügyminiszter ki­jelentette. hogy a mozgalom, mint önálló» társadalmi akció megszűnik, s a mozgalom ál­tal életrehívott szociális szervezel, amely bi­zonyságot tett nélkülözhetetlenségéről, a bel­ügyminisztériummal szerves kapcsolatban fogja folytatni munkáját a visszacsatolt te­rületeken. Az élet színei. Több országban a házakat szürkésbarnára kell festeni, — valószínűen a házak tetejét is, mert így kívánja a légvédelem érdeke. De nemcsak az a fontos, hogy a pilóta milyen színben látja a világot, mindnyájunkra igen nagy befolyást gyakorolnak a természet, az élet színei. Egyik amerikai város cipőgyárában a mun­kások nagyrésze folytonosan szemfájásról pa­naszkodott. Feketére lakkozott gépen fekete bőrt fekete cérnával varrtak állandóan. Egy­szer eszébe jutott valakinek, hogy a gépet vörösre, mozgó részeit pedig zöldre kell fes­teni. Ezt megtették és ettől kezdődően senki sem panaszkodott, hogy fáj a szeme. Amerikának legismertebb »világítási mér­nöke« azt mondta, hogy helyes világítás nél-

Next

/
Thumbnails
Contents