Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-09 / 282. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG l 1939. december 9. Férfi ingek nyakkendők, kalapok, női divatáruk óriási választékban a legolcsóbb árakon ér. cTolóy fi)w Zalaegerszeg Telefon 84. Milyen élelmiszerek küldhetők ajándékként külföldre. A postaigazgatóság tájékoztatót adott ki, milyen élelmiszerek küldhetők ajándékként külföldre. A Magyar Nemzeti Bank ezidősze- rint egy kilogram tiszta súlyig engedélyezi ilyen ajándék élelmiszerek külföldre küldését. E korlátozáson belül a következő ajándék élelmiszerek küldhetők : friss hús, nyers libahús, leölt vad, sült húsok, juhtúró, sajt, méz, friss belföldi hal, alma, körte, szárított és aszalt gyümölcs, bor, pezsgőbor, kizáróan belföldi nyersanyag felhasználásával készült tápszerek, búza- és rozsliszt, árpagyöngy, köles, kenyér és kenyérmorzsa, szárított tészta- nemű, mindennemű sütemény, gyümölcsíz és befőtt üvegben, kolbászárú, felvágott — szalámi kivételével — és leveskivonat. A postahivatalok a feladásra kerülő csomagok súlyát és ■tartalombevallását gondosan ellenőrzik. Közli egyidejűén a poslavezérigaz- gatóság, hogy a 'svájci postavezérigazgatóság értesítése szerint Magyarországról sok olyan hús- és húskészítményeket tartalmazó küldemény érkezik Svájcba, amelyhez a feladók nem csatolnak származási és egészségvizsgálati bizonyítványt. Az ilyen küldeményeket a svájci posta kénytelen visszaküldeni, mert az ottani egészségügyi hatóságok a bevitelt nem engedik meg. Hitvallósos és községi tanítók hadi pótléka. Nemcsak a tanítóság, hanem az országos közvélemény is követeli, hogy a tanítóság az iskola jellegére tekintet nélkül egyenlő ellátásban részesüljön. Állami és nem állami tanítónak egyenlő a képesítése, ugyanaz a munkája, ellátásuknak is egyenlőnek kell tehát lennie. Legújabban már ä nem állami tanítók is kaphatnak P. K. kölcsönt, az OTBA- nak is épenúgy tagjai, mint az államiakba tűzharcos törvény azonban mégis olyan különbséget tesz közöttük, ami úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben hátrányos a nem állami tanítóságra. Igazolja ezt az alább közölt dolog : Hitvallásos iskolánál nyugdíjazott tanító hadipótlék kiutalását kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. Kérelmére ez a válasz érkezett: »Iratára értesítem Címet, hogy az i!93S. évi IV. t. c. (tűzharcos törvényinek a hadi pótlékra vonatkozó rendelkezései a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete kötelékébe tartózó nyugdíjasokra kiterjesztve nincsenek és így ezek hadi pótlékának kiutalása iránt a minisztériumnak nincs módjában intézkedni«. A hitvallásos és községi iskolák tanítóit tehát ezek szerint hadi kötelezettségeik teljesítése fejében nem illeti meg az, amihez állami kartársaiknak joguk van. Nem pedig egyedül azért, mert — bár őket is a vallás- és köz(- oktatásügyi miniszter helyezi nyugalomba — nyugdíj járulékaik másik kasszába folynak be. A nem állami nyugdíjas tűzharcos tanítók nem a kis hadi! pótlékért, de az egyenlő elbánás elvének teljes mértékben való alkalmazása érdekében várják, hogy/ a törvény hatályát reá jók is kiterjesztik. »»» o « « « Felvidéki gazdák az Alföldön. A Falu-Gazdaszövetség kezdeményezésére és rendezésében több mint 500 felvidéki gazdát látott vendégül másfél napra Kiskunfélegyháza és Csongrád vendégszerető gazdaközönsége. A felvidéki gazdák Pozsony és Nyitra megye 56 községéből december 2-án érkeztek különvonaton Kiskunfélegyházára és Csong- rádra. A felvidéki gazdákat mindkét helyen ünnepélyes külsőségek között fogadták, majd a vendégek a vendéglátó gazdacsaládoknál helyezkedtek el, megtekintették a birtokok felszerelését és bepillantást nyerlek az Alföld gazdálkodási rendszerébe. Úgy Kiskunfélegyházán, mint Csongrádon természetesen lelkes Ünnepségeket is rendeztek a felvidéki gazdák tiszteletére. Kiskunfélegyházán Kiss István dr. v. országgyűlési képviselő üdvözölte] á felvidékieket, akiknek nevében Pintér Béla ország- gyűlési képviselő mondott meleghangú köszönetét. Csongrádon a Gazdasági Egyesületben ismerkedő ülés keretében ünnepelték a felvidéki gazdákat, akiket elsőnek Szeder* János országgyűlési képviselő köszöntött. A felvidékiek részéről Prokopecz József v. or szággyűlési képviselő és Miha.Uk János érsekújvári közigazgatási biztos köszönte meg hálás szavakkal a szíves magyaros vendéglátást. A másfélnapos felejthetetlen látogatás után a felvidéki gazdák december 4-én reggel visz- szatértek a fővárosba. A társasutazás résztvevői fegyelmezett sorokban először az Or szágzászló előtt vonultak el tisztelegve, majd megtekintették a parlamentet. Utána a kupolacsarnokban gyülekeztek össze, ahol Ja- toss Andor felvidéki miniszter fogadta őket a felvidéki képviselők társaságában. Elsőnek Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő a Falu-Gazdaszövetség alelnöke, üdvözölte az északi magyarság képviselőit, majd Mayer János ny. miniszter, a Szövetség elnöke méh tatta a gazda-társasutazás rendkívül nagy jelentőségét. Ezután Jaross Andor miniszter hangoztatta, hogy a Kisalföldről a Nagyalföldre érkezett magyar azt érzi, mintha Pusztaszer magyarjával fogna kezet. Végül Pintér Béla országgyűlési képviselő mondott köszö- iiietet a Szövetségnek a tanulmányi kirándulás megrendezéséért. A felvidéki gazdák ezután elvonultak a Hősök terére, ahol megkoszorúzták! a Hősök emlékét, majd megtekintették a Mezőgazda- sági Múzeumot. A társasutazás résztvevői a koraesti órákban különvonaton hagyták el a fővárost. A minden tekintetben kitűnően sikerült gazda-társasutazás előkészítése körül oroszlánrészt vállalt a felvidéki Hanza-Szövetkezet, az Egyesült Magyar Párt, a Kiskunfélegyhá zai Gazdakör és a Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület. A központi ijnyítást és előkészítést a Falu-Gazdaszövetség részéről Ágoston Béla dr. lőtitkár végezte mintaszerűen. A Falu-Gazdaszövetség a gazda-társasutazásokat rendszeresíteni fogja. A legközelebbi ilyen társasutazás januárban kerül sorra. SZEKER IMRE tüzelőanyagkereskedő Któ s s u t h Lajos utca 62. házhoz szállít a legjutányosahb áron mindenféle hazai szenet, brikettet, kokszbrikettet és elsőrendű tűzifát. Telefon 89. Apácák hőstette a tengeren. A Simon Bolivar nevű holland utasszállító hajót torpedó vagy akna érte és elsűlyedt. A fedélzeten tartózkodott négy a paca is, akik közül az egyik a világlapok riportereinek így mondotta el a szerencsétlenség és menekülés történetét: Épén a fedélzeten sétáltam, amikor hatalmas lökést éreztem. A hajó megrázkódott és a következő pillanatban már mindenki a mentőcsónakok felé rohant A példát én is követtem, de csak az utolsó csónakban kaptam helyei. A matrózok, nem tudták a csónakot lebocsáfcanií s végül is kénytelenek voltak a köteleket elvágni. Amikor ezt láttam, .ledobtam nehéz köpenyemet és lehúztam a cipőmet, mert éreztem, hogy a csónaknak el kell merülnie a nagy eséstől. A lezuhant csónak valóban a víz alá merült és én vastag olajrétegben hányódtam a hullámokban. Sikerült ugyan megragadnom egy deszkát, de a hullámzás kétszer is alá merített. Ekkor sodródott oda mellém egy vasve- retű, erősebb deszka, amelyet lábammal magamhoz húztam és abban kapaszkodtam meg. Ebben a pillanatban a nyakamat átkarolta egy hölgy, aki másik kezében gyermekét tartotta és azt sikoltozta, hogy amíg velem van, item fog elpusztulni. Bizonyára arra gondolt, hogy az apácákat talán jobban megsegíti az Isten kegyelme. Nem tudom, meddig hányódtunk az olajos tengeren, de végül is megjelent egy angol hajó. A megmentésünk nehezen ment, mert az olajtól síkos volt a ruhánk, a kezeink pedig megdermedtek a hidegtől.
