Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-07 / 281. szám
h XXII. évfolyam. 281. szám. Ás»a 8 fillér 1939. december 7. CSÜTÖRTÖK. Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A finnek is használnak már harcikocsikat. — A szovjet nagy sereggel támad. — A finn-orosz háború eseményei. Helsinki, december 7. A Finnországtól érkező legújabb jelentések beszámolnak arról, hogy a finnek a karéliai arcvonalon tegnap használlak elsőízben harci kocsikat, amelyek alkalmazása sikeresnek könyvelhető el. Tegnap egyébként a helsinki—viipuri vonalon a telefonösszeköttetés megszakadt Hangoztatják a finn jelentések, hogy a déli fronton 40.000 főnyi finn hadsereg 80.000 orosz főből álló túlerővel áll szemben. Az orosz hadihajók tegnap több helyen próbálkoztak támadóan fellépni, azonban kevés sikerrel. Az oroszok ennek során bombázták Kükisalmit. Helsinki, december 7. A finn fővárosban az utóbbi napokban hozzáláttak a szélesebb mederben történő légoltalmi szervezéshez, amelynek során új légoltalmi helyeket építenek s a társadalom minden rétegét bevonják a légoltalmi szervezetek körébe. Helsinki, december 7. A finn hadvezetőség az oroszok erőfeszítéseit úgy magyarázza* hogy a szovjet hadvezetőség! a még aránylag kedvezőnek mondható időjárást akarja kihasználni s a szigorú tél beállta előtt akarja állásait biztosítani. A finn jelentések szerint a Szovjet az eddigi harcok során húszezer embert vesztett el A finnek harcmodora az egész háború folyamán tapasztaltakból úgy állapítható meg, hogy lehetően arra törekszenek, minél kevesebb emberveszteség érje őket. Ezt erősíti az a körülmény is, hogy szinte minden nagyobb ellenállás nélkül adtak fel néhány jelentéktelen szigetet. Helsinki, december 7. A Havas jelenti): A finn csapatok szerdán valamennyi orosz támadást visszavertek. A finnek 80 szovjet harcikocsit semmisítettek meg. i Moszkva, december 7. A szovjet jelentés Stockholm, december 7. Gusztáv svéd király tegnap a finn szabadságünnep alkalmával meleghangú táviratot intézett Kallio finn államelnökhöz, amelyben meleg rokonszen- vének és a hősies küzdelem fölött érzett csodálatának ad kifejezést, s további szerencseMost, amikor a hetek óta tartó finn-orosz feszültség súlyos harcokban robbant ki, igen kevesen értik, mit akar tulajdonképen aj szovjet köztársaság Finnországtól ? Az eset háttere sokkal nagyobbszabású, mintsem gondolnék és továbbmenő, mint ahogy azt a laikus elképzelné. Az oroszok külpolitikája abban az órában, »mikor elkészült amaz óriási csatorna, amely szerint az orosz csapatok mindenütt előrenyomulnak. vPetsamolóí délre 35 ki'ométerre vonultak be az oroszok. Mindenütt heves ütközetek voltak. A szovjet csapatok elfoglalták a Nurmes-gönsiuu vasútvonallat. A karéliai földszoroslól nyugatra heves tüzérségi harc után az oroszok áttörték) a finnek fő védelmi vonalait. Több vasútvonalat teljesen megsemmisítettek a szovjet csapatok, ' Róma, december 7. A Messagero jelentése szerint a szovjet 800.000 főnyi sereget küld a finnek megtámadására. A Ladoga lótól északra heves tüzérségi párbaj folyik. Petsa- mo lángokban áll. 8 finn harcikocsi, ,10 szovjet harcikocsit elpusztított. A Ladogató környéki és a Petsamo vidéki harci területeken kívül az oroszok még négy oldalról intéztek betörést Finnországba. Egy hadosztály a Bolleni öböl és n Tomea kikötő felé nyomul előre. Egy másik hadosztály Uchtabo falu felé halad. Repolából Nurmis felé Indul egy nagyobblétszámú hadosztály. A finn szigetek megerősítése folyik. A Po- j polo di Roma szerint Anglia ugyanolyan formájú segítséget nyújt Finnországnak, mint Olaszország tette annakidején Spanyolországgal szemben. Osló, december 7. Ezer finn menekült átlépte a norvég határt. Egyik svéd lap azt írja, hogy a szovjet 500.000 főnyi hadsereget, 1000 harcikocsit és 500 repülőgépet vonultat fej; a finnek ellen. A lap azt állítja, hogy az oroszok lerohanásszerű támadásokat intéznek a finnek ellen, mert biztosítani akarják magukat addig, amíg a nagy hidegek be nem állnak. A szovjet eddig körülbelül 20.000 embert veszített a halottakban, sebesültekben és eltűntekben. kívánatait fejezi ki. Stockholm, december 7. Az Aftonbladed című lap szerint a svéd kormány 500 ezer svéd katonát helyezett készenlétbe, amely szükség esetén a finn hadsereg segítségére siet. Moszkvát az »öt tenger kikötőjévé« avatta, alapjában megváltozott. Katonai nyelven szólva: amikor lehetővé vált, hogy kisebb orosz hadihajó egységek a Keleti-, Fehér-, Azovi-, Fekete- és Kaspi-tengerek között akadály nélkül közlekedhetnek, vagyis, amikor befejezést nyert a roppant program, amely az orosz belvizeket egymással összeköti : természetszerűen nyugati orientációt követelt, mivel a hátteret kell most már biztosítani ezekhez a hatalmas munkaterepekhez. A Keleti- és Fekete-tengerek közti csatorna elkészülte után megépítették az oroszok. — természetesen fegyelmekkel és legnagyobb részt politikai foglyokkal — a Volga-Mosz- kva csatornát is. Ezáltal Moszkva közvetlen összeköLtetést kapott a Kaspi-tengerrel és az új Marinszky-csatornán át a Keleti- és Fehértengerrel. Az 1927-ben megnyitott Volga- Moszkva-csatorna hossza 127 kilométer és mélysége öt és fél méter. Rybinsknél a Volgát 11 gát kényszeríti arra, hogy vízének tekintélyes mennyiségét Moszkvába öntse. A csatorna az orosz fővárostól délre, az Oka folyó felhasználásával ismét a Volgához vezet* A világháborúban az oroszok a Finn-öbölre csak keskeny kijárót kaptak, egész tengerpartjuk sem volt hosszabb 150 kilométernél s hozzá ez a part az* év három és fél hónapjában jég alá kerül, tehát használhatatlan. Éhez hozzájárult még az a hátrány is, hogy a Finn-öböl beltenger, a Keleti-tengerbe megy át, amelynek kijáróját több állam ellenőrzi. Hogy tehát az oroszok közvetlenül az Atlanti-óceánhoz juthassanak, szükségük volna egy északi átjáróra, vagy egy vasútvonalra, amely azonban Finn-, Svédországokon és Norvégián vezetne át. Mivel érre nem volt lehetőség, az oroszok az Északi Jegesí- tenger felé keresnek kijáratot és első dolguk volt itt elfoglalni a finnektől a Kóla félszigetei' és a finnek egyetlen sarkitengeri ki- kikötőjét : Petsamot. Ez azért is fontos volt nekik, mert a Kola félsziget tele van vasgyárakkal, kimeríthetetlen ásványi kincsekkel, amiket kitermelnek, de elszállítani \ízi- úton nem tudnak. Polnarnoje erődje és a Murmanszkig vezető vasútvonal biztosítja a termelési a Kola-félszigeten, de a szállítást is, mert a Murmanszk-tengerpart 350 kilométer hosszúságban jégmentes és egész éven át használható. Murmanszk kikötője 1926 óta rendkívül forgalmas, lakosságának száma 23.000-ről 170.000-re emelkedett. A MurmanSzk-vasút abszolút modern villamos vasútvonal, az energiát a kiroski villamosművek szolgáltatják. Kronstadt es Polajnore — valamikor Alexandrovszk — között épült a mély és széles Murmanszk-Satorna, amely 227 kilométer hosszú és 19 emelőgátja van, A Leningrád—Archangelsk-i közlekedési távolság a Murmanszk-csatorna révén 2200 kilométerrel megrövidült. Viszont, ha a Kola- félsziget természeti kincseit, mondjuk, Angliába akarja szállítani a Szovjet: akkor már meg kell kerülnie egész Skandináviát, mert háború esetén a Keleti-tengeren keresztül ki nem jut az óceánra egyetlen orosz hajó sem, A Murmanszk-csatorna megépítése annyit jelent, hogy Skandinávia már nem félsziget, mert a csatorna folytatása, amely az Onega- tavat Leningráddal köti össze, kelet felől is veszéllyel övezi a teréletét. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az oroszoknak szükségük van a nyugati ki járóra is. Magyart is talált a szovjet bomba. Helsinki, december 1. A város bombázásának magyar áldozata is van. Nagy Béla orgonaművész bombarobbanás alkalmával megsebesült s balkarját le kellett vágni. A svédek a finnekért. Miért támadta meg a Szovjet Finnországot ?
