Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-22 / 268. szám

XXII évfolyam. 268. szám. A**a 8 fillér» 1939. november 22. SZERDA. ( 9 Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.30 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A müncheni merénylet tetteseit elfogták. Az Intelligence Service veit a megbizó és a vállalkozás pénzelője. Elfogták az Intelligens Service két hollandiai vezetőjét is« Anglia válasza* A Német Távirati Iroda jelenti : A birodal­mi osztagok parancsnoka és a rendőrség fő­nöke közli, hogy elfogták a Bürgerbráu-pin- cében elkövetett merénylet tettesét. A tetles neve Georg Elser, aki heteken át tartó mun­kával helyezte el a pince egyik tartó oszlopá­ban a pokolgépet. A Bürgerbráu-pineében november S-án történt elvetemüli merénylet éjszakáján a letartóztatottak között volt egy férfi, aki meg nem engedett úton megkísé­relte, hogy a német határon át Svájcba jusson. Ez az ember a harminchat éves Elser Georg volt, aki legutóbb Münchenben lakott. Elser * Georg november 14-én tett teljes vallomást. Elser hetekig tartó aprólékos munkával a pin« céhe időzíthető robbanó töltetet épített be, amely 6 napra, vagyis 144 órára volt beál­lítva. és a hadseregben egij ellenzék van, amelynek célja az, hogy forradalmat készítsen elő. Ilyen körülmények közt megbízták a védőosz­tagok biztonsági szolgálatának egyes tisztvi­selőit, hogy lépjenek kapcsolatba ezzel a há­gai terror és forradalmi központtal. Az Intelligence Service képviselete abban a hiszem ben, hogy valóban né­met forradalmár tisztekkel tárgyal, közölte velük szándékait és terveit, sőt, hogy állandó összeköttetésben lehessen ezekkel a vélt német tisztekkel, még egy kü­lönleges rádióadó és vevőkészüléket is szál­lított nekik, amellyel a német titkos állam­rendőrség egészen a mai napig érintkezésben volt az angol kormánnyal. Best és Stewens kapitány, ennek az In­telligence Service szervezetnek vezetői, no­vember 9-én megkísérelték, hogy Vemlonál- Hollandiából német területre lépjenek. Köz­ben a reájuk vigyázó német szervek hatal­mukba ejtették és foglyokként az államrend­őrségre szállították őket. Felülvizsgálják az elfogatásukról szóló ellentmondó adatokat, hogy még holland, vagy német területen tör­tént-e az elfogatás. Berlin, november 22. A német lapok mai számai majdnem teljes terjedelemben a Bür- gerbräu pince merénylőjének elfogatásával foglalkozik. A Deutsche Dienst azt írja, hogy] a német rendőrség közvetlen a merénylet el­követése után elfogta a tettest, de a terhelő bizonyítékok súlya alatt csak tegnap vallotta be tettét. Felvetődött-a kérdés a nyomozás so­rán, hogy Georg Elser miért jött vissza Mün­chenbe, amikor már egyszer külföldre mene­kült és erre azt vallotta, hogy ha báj; a pokol­gép 6 napra volt beállítva, mégpgyszer be akart hatolni a Bürgerbráu-pincébe, mert tudta, hogy Hitler beszédének időpontját el­hal asztottájkí. London, november 22. Az angol kormány] kijelentette, hogy az Intelligence Servioeneki semmi köze a müncheni merénylethez. Nem1 igaz, hogy a merényletet angol, vagy Angliá­hoz közelálló egyén követte volna el. A bűncselekmény terve már 1938. szeptemberébe, vagy októberébe nyú­lik vissza. 1939. augusztusában tör­tént a robbanókamra beépítése. A robbanó töltetet a gyűlést megelőző hetedik napon helyezte el a pincében Elser. A külföld a magyar külügy­miniszter expozéjáról. Ezután rögtön elutazott, hogy a Svájcban már rávárakozó megbízóihoz menjen. Hetedikén délután mégegyszer visszautazott Münchenbe és a nyolcadikéra virradó éjszakán sikerült is­mét behatolnia a pincébe, hogy mégegyszer meggyőződhessék az óramű ketyegéséről. iEzt a próbát az éjszaka többször megismételte. Nyolcadikén reggelizés után vonaton Ulmon keresztül a határra utazott, hogy a kilencedi­kére virradó éjszaka Konstanz közelél>en át­lépjen a svájci* haláron. Az időközijén elren­delt általános riadó azonban lehetetlenné tette es letartóztatására vezetett. Róma, november 22. Az olasz lapok beha­tóan foglalkoznak Csáky István gróf expozé­jával és olyan részletességgel tárgyalják, ami csak a legritkább esetekben fordul elő kül­földi államférfiak beszédével kapcsolatban. A Popolo di Roma kéthasábos, szembetűnő cikk­ben ismerteti azokat a részleteket, amelyek a magyar külügyminiszter beszédében olasz vo­natkozásnak. A lap a legnagyobb elismerés hangján ír a beszédről és közli Csáky kül­ügyminiszter arcképét is. Általában Csáky beszéde a legkitűnőbb benyomást keltette Olaszországban. Belgrád, november 22. A Politika című lap nagy cikkben foglalkozik Csáky külügymi­niszter beszédével és főként a délkeleteuró­pai blokkról mondott nyilatkozatával. A lap örömének ad kifejezést, hogy amikor a ma­gyar külügyminiszter a Jugoszláviához való jóbarátságról beszélt, a képviselők éljeneztek és tapsollak. Ez is mutatja, hogy a két ország viszonya milyen nagy mértékben megjavult az utóbbi időben. »»i> o««« A vállalkozás vezetője, illetően pén­zelője az Intelligence Service. A bűn- cselekmény szervezője Strasser Ottó. Gyógyul a magyar falu. A megbízók és cinkosok utáni vizsgálat érde­kében nem tettek eddig közlést. Most már azonban letartóztatták a bűncselekménnyel összefüggésben álló személyek egy részét. Berlin, november 22. (NTI) Az Intelligence Service Hágában lévő nyugateurópai köz- poritja már hosszabb idő óta megkísérelte, hogy összeesküvést szítson és merényleteket szervezzen, illetően összeköttetésbe lépjen a részéről feltételezett forradalmi szervezetek­kel. Német emigránsok ugyanolyan bűnös, mint ostoba felvilágosításai alapján az Intelligence Service abban a hit­ben élt, hogy az államban, a pártban i Johann Béla dr. belügyi államtitkár ezzel az l optimistán hangzó címmel kiadott könyvében komor képet rajzol a magyar vidékről. A magyar falú legnagyobb betegsége nem az, amiből lassan kezdik már kigyógyítani: a diftéria, a tífusz és a többi epidémia. A legnagyobb baja ma is a szegénység és tudat­lanság. A könyv megmutatja, hogy az Országos Köz egészségügyi Intézet komo.y vizsgalat tárgyá­vá tette a magyar nép egyszerű életkörülmé­nyeit. Sajnos, ennek a vizsgálatnak az ered­ménye nagyon szomorú. Hazánk ö szes lakóházainak 73.8 szazáé..a r,.iy g ól ét.üd. Az ország minden második házának még kő vagy tégla alapozása sincs, a földig sár vagy vályog. Az Alföldön egyes községekben a házak kilenctizedé épwt vályogból, míg a Dunántúlon gyakoribb a kőépítkezés. Maga a vályogtégla, t mint építőanyag, nem volna rossz, ha tökéletesen kiszárítanák a vá­lyogot és csak falazáshoz használnák. A ház alapját kőből vagy téglából kellene megvetni és a föld felett 30 cm-rel aszfaltlemezzel szigetelni. Hogy pedig a vakolat megmaradjon a falon, d.ótiiálót kellene rajta kiteszi le ti. De bizony kis háznak az építési kö tségei j közölt már szinte alig számítana, hogy áiyog-

Next

/
Thumbnails
Contents