Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-15 / 262. szám
XXII,-évfolyam. 262. szám. Ára 8 fillér 1939. november 15. SZERDA. ZÁLAMEGYEi Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ki gazdálkodható? Az országban évről-évre jelentékenyen emelkedik azoknak az iskoláknak és tanfolyamoknak száma, amelyekben a földművelő lakossár got s annak gyermekeit gazdasági ismeretekkel látják el. Ha nem érezné a nemzet ezeknek az iskoláknak, tanfolyamoknak szükségét, ha nem tudná azt ma már mindenki, hogy a föld okszerű megműveléséhez nem elégségesek azok az ismeretek, amiket a fiatalabb nemzedék az elődöktől örökölt, nem létesülnének ezek az intézmények. A nemzet megköveteli,' hogy csakis szaktudással rendelkező szociális gondolkodású földművelők foglalkozzanak a földdel. A földművelő pedig vegyen példát a jó iparostól és becsületes kereskedőtől, Amiképerí az iparos olyan cikket gyárt és a kereskedő olyan árút fart raktáron, amelynek nagy a kereslete, a .földműves is olyant termeljen, amilyen terményre a fogyasztónak szüksége van. Amint közgazdasági szempontból szükséges a kisipar, nagyipar, kiskereskedelem, nagykereskedelem, épenúgy szükséges a kis- és középbirtok mellett a nagybirtok is. De ki kell irtani a köztudatból azt a hűbériségi felfogást, hogy a földet va gyonkonzerválás céljára fordítsák. A magyar föld nem lehet a kapitalizmusnak mindent elnyelő Molochja, a -liberalizmus binkpincés aranya, vagy a zsidóság piaci portékája. A föld a nemzet éltető teste, olyan, mint a nap melege, a levegő tisztasága, a víz üdítő ereje : a föld a nemzeti társadalom minden Tagjáé. Épen ezért csak az művelheti, csak az gazdálkodhatik, aki szaktudással, szalcértele-m mel gazdálkodik. Ne legyenek »földesurak«, akik csak azért urak, mert vagyonuk a Tőidben gyümölcsözik, vagy szabadkőműves szakkifejezéssel : vagyonuk a földben konzerválva kamatozik. Ezek a »földesurak« olyanok, mint középkor hűbéresei. Amint ismerünk nagyiparost, nagykereskedőt, aki nagyipari vagy kereskedelmi vállalatnak’ élén áll, azt vezeti és irányítja, úgy lehetséges nagyföldművelő, nagybirtokos, aki nagy birtokán nagy szaktudással a nemzet javára és egyéni érdekében gazdálkodik. A polgári foglalkozások mindegyikével nem csak jog, de kötelesség is jár. Ügyvéd, orvos, iparos, kereskedő, sőt a dohánytermelő, erdőbirtokos foglalkozása sem korlátlan. AíöldL művesnek csak az adófizetés a kötelessége. Mert a földművelőnek korlátlan jog van törpe- vagy nagybirtokán a legnagyobb szaktudatlansággal szabadoskodni. Zúggazdász mindenki lehet! Pedig a föld avatatlan kezekben közveszélyes, mert nyomorúságot, szegénységet okoz nemcsak a birtokosnak, ha,- ;nem az egész nemzetnek. Károlyi Mihály idejében forradalmi, hordóhangú és bűnös jelszavak hirdették : földet a népnek ! Nem föld kell a népnek, — abban az értelemben, hogy csak birtoka legyen —, hanem kenyér. És pedig nem csak nagyobb karéj kenyér, hanem általános jólét, a köz- egészségügy rendezése és öntudatos nemzeti társadalmi megelégedettség. Keresztény erkölcsben, nemzettestvéri szeretetben élés a leél ja a nezmeti társadalomnak. A honvédelmi és fajvédelmi törvényt a földvédelmi törvénynek kell követnie. Ez a hármas törvény legyen az eljövendő boldogabb nemzedéknek új hármas törvénykönyve. Reformáljuk a földet, igen. De ezzel a reformmal magával nemi sokat nyerünk, ha nem kényszerítjük tanulásra, szaktudásra a termelőt, a gazdát. Csakis az ilyen f öldbirtok politika eredményezheti azt, hogy nem egy-egy kis darab fekete, de terméketlen föld, hanem minél nagyobb karéj és fehér kenyér jut a keresztény nemzeti társadalom minden tagjának becsületes és munkás kezébe. így lesz majd minden kis magyar; kertes kis házában minden felnőtt magyarnak külön ágya és minden kis magyarnak külön bölcsője is. »»»> o«««« Magyarországot nem fenyegeti veszedelem. Magyar-olasz kapcsolatok. Róma, november 15. Ciano gróf olasz külügyminiszter tegnap a kvirináli magyar követ jelenlétében kihallgatáson fogadta a Rómában jdőző magyar kultúrális szövetség megbízottait, akiktől melegen érdeklődött Magyarországról. A'kihallgatásról megemlékeznek az olasz lapok is, amelyek az alkalomszerűség kedvéért Magyarország és Olaszország történelmi kapcsolatairól is hasábokban számolnak be. A Giornale d’Ilalia hangoztatja, hogy a londoni és párisi sajtóban a közelmúltban olyan cikkek jelentek meg Magyarországról, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy úgif tüntessék fel, mint amelyet közeli, veszedelem fenyeget egyes európai' hatalmak részéről. Céljuk ezzel nem: léfietett műi — fűzi hozzá a \ lap) —, mint hogy Magyarországon összezavarják a helyzetet. • ( Az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok bővítésével utalnak az olasz lapok arra a nagy arányú fellendülésre, amely ezen a téren az utóbbi időkben tapasztalható volt. Ezt bizonyítja; az a körülmény is, hogy míg az előző énekben 112 millió líra volt az olaszországi árúforgalmunk, addig a mostani évben 236 millió líra. A múlt év első két hónapjában 39 millió líra volt a kivitelünk, a folyó évben pedig 180 millió. A magyar kiviteli cikkek! között első helyen a magyar búza szerepel, amelyből az idén 2 millió métermázsát vett át az olasz állam. Anglia és Franciaország pénzügyi előkészületei a háborúra. London, november 15. Renaut francia pénzügyminiszter Londonba érkezett, ahol több megbeszélést folytatott a pénzügyi körökkel. A tárgyalások azokra a pénzügyi erőfeszítésekre vonatkoznak, amelyeket a két állam a háborúval kapcsolatban tett. A tárgyalások1 folyamán a francia pénzügyminiszter hanf goztatla, hogy a németek a mosl megindítani szándékozó nagy offenzívával kapcsolatban1 erőfeszítéseket tesznek, amit a két hadviselő! állam csak nagy pénzügyi megerőltetéssel tud1 ellensúlyozni. Ez kerül megbeszélésre a mostani tárgyalások alkalmával. ni >Oi<« Uj rend a behozatal céljaira szükségelt valuták kiutalásánál. A Magyar Nemzeti Bank körlevelet intézett a pénzintézetekhez, amely szerint a körlevélben felsorolt árúk behozatalával kapcsolatban külföldi fizetési eszközt csak akkori bocsát rendelkezésre, ha az árú behozásához a Külkereskedelmi Hivatal előzetesen hozzájárul. Az árút behozó magyar cégek tehát az üzlet lekötése előtt szándékukat a Külkereskedelmi Hivatalnál jelentsék be. A bejelentést három példányban kell megtenni, a Külkereskedelmi Hivatal az egyik példányon értesíti őket határozatáról. Az önkompenzációs rendelkező cégek saját árúkivitelükből származó devizakövetelésüket csütörtök óta csak olyan árúk kifizetésére használják fel, amelyek megvásárlásához a Külkereskedelmi Hivatal előzetesen hozzájárult. Az önkom penzá- ciós cégeknek a mai napig kötött és be nem jelentett vásárlásaikat 48 órán belül kell kimutatás formájában bejelenteni. Az alkalmazott nem bocsátható el a katonai szolgálat ideje alatt A fennálló törvényes rendelkezések értelmében az alkalmazottat tényleges katonai szolgálata idején nem lehet elbocsátani, illetvel neki felmondani. Nincsen azonban olyan rendelkezés, hogy már az előzőén foganatosított felmondás a katonai szolgálatra behívással hatályát vesztené. Az a körülmény, hogy a fen lek a felmondási időt határozott időre meghosszabbítják, a felmondás hatálytalanításár nak nem tekinthető.
