Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-09 / 257. szám

*

XXII. évfolyam, 257. szám, | l Apa 8 fillér 1939. november 9, CSÜTÖRTÖK. .'

Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128.

POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előíizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint.

Hitler nagy beszéde Münchenben.

Münchenből jelentik: A nemzetiszocialista felvonulás előestéjének évfordulóján, szerdán este 8 órakor nagy ünnepség volt Münchenben s az ünnepélyen Hitler vezér és kancellár nagy beszédet mondott.

Beszéde során a háborús bűnösség kérdéséről úgy nyilatkozott, hogy az 1914-i német kormányt csak egyetlen vétele terheli, s ez az, hogy nem tette meg mindazt, ami háború esetére szükséges volt és hogy a legkedvet zőtlenebb pillanatban engedte magát háboi- rúba sodortatni. Ma ismét háborúra uszítanak, Németországnak azonban ma más kormánya van. Anglia -akkoriban állítóau az önrendelkezési jogért is harcolt. Azt lehetett volna várni, hogy ugyanakkor legalább világ- birodalma számára proklamálni fogja az ön- rendelkezést. Ugylátszik azonban, hogy ezt a legközelebbi háborúra halasztotta.

Szólt azután a háború utáni állapotokról s arról az Ínségről, amelybe Németország ju(- tott. A nemzeti szocialista mozgalom akkor kezdte meg diadalmenetét s azóta Németországból világbirodalom lelt. Érthető volt, hogy a régi ellenség ismét megmozdult, amikor a németek vereségük következményeit már leküzdötték. A régi ellenség egész célkitűzése a német politika korlátozása volt, az Angliával és Franciaországgal való megértés szellemében. Majd így folytatta : Eszemben sincs, hogy az életről való lemondást kimondjam. Ellenkezően, érvényre fogom juttatni a német nép és birodalom életjogát és bizton'- ságát. A német népet évről-évre előbbrevittük, kezdve 1933-mal, szabaddá és egyúttal erőssé tettük Németországot.

München, november 9. A müncheni Bürgerbrau pincéjében az éjszaka hatalmas robbanás történt kevéssel Hitler beszédének elhangzása után. A robbanás ereje hat halálos áldozatot követelt és több mint hatvanan súlyosan megsebesültek.

A Német Távirati Iroda a robbanásról a következő nyilatkozatot adta ki: A robbanás hajnalban történt és külföldi merénylők állnak a háttérben. A hír azért nem juthatott eddig a nyilvánosság elé, mivel annak megtörténtét csak néhány regggeli lap közölhette, A merénylet hátterében Anglia áll. \ '

A Deutsche Dienst című német lap| a merényletről a többek között ezeket írja: Pillanatnyilag megdermedtünk, de a Gondviselésbe vetett bizalmunk nem hagyott el. Tudjuk, -hogy akik a merénylet alkalmával meghaltak, a Führerért haltak meg. A Führer él ! Kik a gyilkosok — teszi fél a kérdést a német lap — ma még nem ismerjük. S ismételten Angliát jelöli meg, mint akinek keze van a merénylet hátterében.

A Deutsche Dienst a továbbiakban így folytatja ; A halottak ravatalánál akik itt állunk, tudjuk, mi lesz a teendőnk ezután. Ha még

Ennek az új német birodalomnak 1

semmiféle hadicélja nem volt Angliával vagy Franciaországgal szem- ;

ben. Legutóbbi beszédemben is állást foglaltam ebben, amikor utoljára kezemet nyújtottam Angliának és Franciaországnak.

Ha mégis megtámadtak bennünket, ennek semmi köze sem lehet Ausztria vagy Lengyelország kérdéséhez. Ezeket ugyanis gyorsan elfelejtették. Lengyelország példája mutatja, milyen kevés érdeke van Angliának államok lét^ iránt, mert különben Oróiszor*- szágot is meg kellett yolna támadnia, minthogy Lengyelországot kettéosztottuk. Az angolok különben maguk is tudják, hogy az általuk megadott okok nem igaziak. A szociális Németországot gyűlölik. Pénzmágnásai, a zsidó és n em zsidó n emzetközi bankárok azok, akik gyűlölnek bennünket. Csak azt sajnáljuk, hogy Franciaország a Brit háborús uszí- tók szolgálatába állt. Hogy milyen sokáig tart a háború, az nem játszik szerepet, Németország azonban sohasem fog kapitulálni se most, se a jövőben. Azt mondják, Anglia hároméves háborúra készült föl. , A háború kitörésének napján utasítottam Gőring vezér tábor nagyot, tegyen meg haladéktalanul minden intézkedést ötéves háború tartamára.

Ebben a háborúban csak egy győzhet és ez az egy Németország.

»»»» o ««««

eddig kíméletet tanúsítottunk ellenségeinkkel szemben, ezentúl nem tekintjük a kíméletet, A berlini lapok, nevezetesen a Berliner Allgemeine Zeitung és a Berliner Lokalanzeiger megállapítják, hogy a német nép, amely még mindig Hitler szerda esti beszédének hatása alatt áll, a legnagyobb felháborodással vette a Führer elleni gálád merénylet hírét s a többi német lapokkal egyetemben úgy nyilatkoznak, hogy titkos angol megbízottak keze áll a merénylet mögött, amely azonban mégsem úgy sikerült, mint szerették volna.

Washington, november 9. Amerikában is nagy megdöbbenést keltett a Hitler ellen intézett merénylet, amelyről azonnal jelentést tettek Roosevelt elnöknek. Az elnök mély felháborodását fejezte ki a gálád merénylet fölött. i

Budapest, november 9. Csáky gróf küj,- i ügyminiszter ma délelőtt fölkereste a német követet s az egész magyar nemzet nevében mély sajnálkozását fejezte ki a merénylet fölött, amelynek halálos áldozatai is vannak s egyben örömének adott kifejezést a Füjhreé szerencsés megmeneküléséért. '

Berlin, november 9. Hivatalosan jelentik!: Nem igaz, hogy a merényletnek politikai vezető egyéniségek is áldozatul estek volna st ezek közölt volna Hess is. A merénylet Hitler beszéde után negyedórával (tehát nem hajnalban) történt és Hitlerrel együtt távoztak! a pincéből az összes vezető politikusok. A( nyomozás széles körben folyik a tettesek kézj- reAerítésére és a körülmények kipuhatolására

A IHlécs-est

legfőbb védnökei sorában vannak : Esterházy; Pál herceg, Grősz József megyéspüspök, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Vin- kovics Viktor ferences tartományfőnök,-Blaha Sándor dr. ny. államtitkár, Esterházy Móric gróf, v. miniszterelnök, vitéz Székely János tábornok (Nagykanizsa).

A fővédnökséget vállalták: özv. Szalay Lászlóné kúriai bíróné, özv. Barthelmes Val- terné, felsőnyéki Farkas Vilma, Brand Sándor dr. alispán, Huszovszky Lojos dr. orsz'j képviselő, Fodor Aladár dr. főorvos, Takáts Zoltán dr. igazgató-főorvos, P. Takáts Sándor S. J. jószágkormányzó, Malatinszky Ferenc és Tarányi Ferenc dr. felsőházi tagok1, Heizer Izidor ny. alezredes, Berkes Ottó1 főp igazgató, Briglevics Károly dr. ny. főispán, Somogyi Gyula földbirtokos, Sz.alajr Gyuládé. vm. t. főügyész, Krátky István dr. Nagykanizsa város, vitéz Tamásy István dr. Zalah egerszeg város polgármestere, Csóthi Géza! prelátus, törv. hat. biz. tag, Huber Gyulai apát (Barcs), Erdélyi László dr. perjel, Udi- vardy Jenő dr., az Ügyvédi Kamara elnöke, Terbócz Miklós dr. min. tanácsos, v. Bentzik Lajos vezérigazgató, Kövess Emeli dr. törv, sz. elnök (Székesfehérvár), Hennig Alfréd dr, törv. sz. elnök, Lengyel Károly dr. ügyészt- ségi elnök, Novák Béla dr. gazd. főtané^ esős, Unger-Ullmann Elek (Nagykanizsa), vitéz Lámfalussy Sándor (Sopron), Gaudernák! Emil dr. ezredes, Turcsányi Sipos József, Káuzli Dezső nagyprépost, Liber Béla dr, tanker, kir. főigazgató, Szerecz Imre dil.,| Bentzik Mihály, Bartha István gimnáziumi igazgatók, Horváth Ányos jószágkormányzó, Tomka János dr. vm. főjegyző, Wollák János dr. ügyvéd. ( >

Tasnádi Nagy Jtndrás as uj háselnök.

Budapest, november 9. A képviselőház mai i ülését Szinnyei Merse Jenő alelnök 10 óraikor nyitotta meg. Először fölolvasta vitéz Bobory György alelnök lemondó levelét, amelyben köszönetét mond a Háznak az irányában tanúsított jóakaratért és támogatásért. Ezután bejelentette az elnök, hogy a Köziigazgatási Bíróság Sármezey Éneire mandátuma ellen beadott petíciót elutasította. A köz- alkalmazottak és nvugdíjasok ügyében beadott indítványt csat; a költségvetés keretében tárgyalják. Ezután sor került az elnökj- választásra. Igen nagy szótöbbséggel Tasnádi Nagy András igazságügyminisztert választották házelnökké. 166 szavazatból 159-et kapott. A választás megtörténte után felfüggesztették az ülést. Szünet után Máriássy Mihály a föl dbirtok javaslatra a sürgősség kimondását kérte. Azután rátértek a költségvetés tárgyalására. Elsőnek Bajcsy-Zsilinszky szólalt föl, aki kevésnek tartja a szükségletekre fölvett) összeget. '

Merénylet Hitler ellen.