Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-10-28 / 249. szám
7 1939. október 28. szabó mellett 1 Minőség 2 ízlés 3 Szabás finom uridivat kivágással, két-két reverrel. Belekötöt két zseb bel, fent, mellnél halványkék és piros paszpóllal és ilyen kétszínű paszpól masni a kivágás végződésénél. Egy másik : Zöld és mustársárga összeállításban négy kockából állott, az eleje egyik szín mellett volt, a másik elütő szín és a közepén a zöld kockában sárga, a sárga kockában zöld monogramm. A háta zöld volt, és az az övrész, két sima kéB ferdített, szintén zöld. Az ujjak pedig ugyancsak kétszínűek voltak. (Viselőjétől függ. hogy az milyen, egy, vagy kétszínű.) Divatposta. Piros pünkösd napján. "Szeretettel várom. "Üdvözlet, t f ’ j Mariska. Fekete szövetruhája kivágását szívalakú, de teljesen két oldalt a nyakhoz simuló kivágássá alakítsa át, amibe két centi széles finom fehér piké szegélyt tegyen. A másik fekete maroccin ruhája kivágásába pedig egy csipkerüsst, esetleg lehet az ujjal köré is. Üdvözlet. Napsugár. Irodába nagyon jó egy barna ruha, azon nem látszik meg olyan könnyen a piszok. Csináltassa rövid gloknis szoknyával, magasan csukódó nyakkal, hátul a hát közepén öt apró, sajátjából áthúzott gombbal, hosszú, szűk ujjakkal és mellnél két kis ferdén beállított zsebbel, amikből egy mustársárga, vagy letszés szerinti színű kis muszlin zsebkendőt tegyen. Az öve lehet sajátszínű barna bőr, vagy pedig egy színes antilop öv. De akkor a zsebkendő színével egyeznie kell. Üdvözlet. Kérjük olvasóinkat, leveleiket mindig rovatvezetőnk címére : Budapest, Teréz-körűt 35. küldjék;. _____________________________________: j ! A baromfitenyésztés statisztikai adatai. 1930-ig semmiféle statisztikai felbecsülése vagy feldolgozása nem volt a baromfitenyésztésnek. A római nemzetközi agrárintézet volt az első, amely ezirányú kutatásait 1930-ban nyilvánosságra hozta. 1939 júniusi utolsó statisztika szerint” a baromfitenyésziésben az Egyesült Államok állnak első helyen 412 millió tyúkkal, második helyen Kína, harmadik helyen Szovjetoroszország, negyedik helyen Németország, ötödik helyen Anglia. A statisztika érdekes adatokat tartalmaz még a tojástermelésre vonatkozóan is. A legnagyobb tojástermelése Hollandiának van. Utána következik Japán, Dánia, a volt Cseh-szlovákia, Írország, Luxemburg és Anglia. Ez az adat azonban természetesen nem az összes mennyiségre, hanem a tyúkok átlagos évi tojáshozamára vonatkozik. Mennyiségileg a legnagyobb tojástermelés az Egyesült Államokban van, ahol az évi átlag 37 milliárd, azután következik Kína, a Szovjet, Németország, Anglia, Japán, utána pedig meglepetésszerűen Dánia és Hollandia. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Gazdaság. Gyümölcsecet készítése. Irta: Szabó Béla. Legtöbben azt hiszik, hogy az ecet savanyúr | ságát az adja meg, ha minél éretlenebb és savanyúbb gyümölcsből készítik azt. Ezért a legsavanyúbb gyümölcslevekből mindjárt ecetet akarnak készíteni. Kétségtelen, hogy a savtartalom egyik lényeges feltétele a gyümölcseceteknek, de a tulajdonképeni ecetsav, ami az ecetnek az -alapanyaga, á gyümölcs cukrából keletkezik. Az ecetsav tulajdonképen egy erjedési termék, ami a gyümölcs cukrának előbb alkoholos erjedési, majd az alkoholnak ecetes erjedéséből keletkezik. Ahoz tehát, hogy' ecetsavunk legyen, először a feldolgozandó gyümölcslének erjedőképes cukrot, azután elegendő alkoholt kell tartalmaznia. Az ecetkészítés -ezért nem egyéb, mint egy kettős erjesztési eljárás, amikor a gyümölcs cukortartalmát előbb alkoholos erjedésbe visszük és a nyert szeszes folyadékot ecetes erjedéssel tovább erjesztjük. Tudotti dolog, hogy a jó gyümölcsecetnek konzerváló és ízesítő hatását a bennelévő ecetsavtartaf lom határozza meg. I A jó gyümölcsecet készítésének feltétele ezért a cukortartalmú gyümölcs, mert enél- kül nem lesz a folyadékban alkoholunk és nem lesz ecetsavunk. Tartsuk tehát először is szem előtt a következőket: Legyen az a gyümölcs érett, legyen abban annyi cukor, ami szeszes erjedésre képes, hogy először is ezt a folyamatot biztosíthassuk. Az alkof- holos erjedés megindításához, amit a törkö- lyös, a megzúzott, vagyis lényerésre alkalmas gyümölcsben, vagy a törkölytől különválasztott, kipréselt gyümölcsben végezhetünk — a szeszes erjedés feltételei mellett, — először is cukorra van szükségünk., Ha ezek a feltételek biztosítva vannak, erjedés után megkapjuk az alkoholtartalmú folyadékot, amely annál több szeszt tartalmaz, minél több volt a lé cukortartalma. Az alkoholtartalomról pedig tudjuk, hogy a 10 százalékon aluli meny- nyiségben, megfelelő körülmények között, könnyen ecetes erjedésbe megy át, amikor is az alkoholból ecetsav és víz keletkezik. Ha tehát ezeket a folyamatokat biztosítjuk, az ecetsavképződés könnyűszerrel elérhető. Magát az ecetesítő folyamatot az alkoholos erjedésen keresztülment lében az ecetbaktériumok végzik el, amelyek szaporodásához elsősorban megfelelő hőmérséklet szükséges,, amely 20—30 C. fok mellett lesz a legkedvezőbb. A legegyszerűbb és célravezető ecetképző eljárást a következőkben ismertetem : Kellő cukortartalmú gyümölcsöt először is a lényerésre kell előkészítenünk. Ez abból áll, hogy a gyümölcsöt megzúzzuk, öt-hatj órán keresztül állni hagyjuk és utána kipréseljük, vagyis a törkölyétől különválasztjuk. Az így nyert gyümölcslevet azután 20 fok körüli hőmérsékleten alkoholos erjedésnek) vetjük alá, amiután a keletkezett szesztarta1- lom alapján ecetesíthető. Az ecetesítést a következőkép végezzük : Egy, körülbelül 200 literes tiszta hordót, amely teljesen zárt, csak az egyik fenékdongáján van egy 15—20 cm átmérőjű nyílás, negyedrészig megtöltjük 45 C fokra felmelegített kész borecettel. A hordót 3—4 napig 20—25 fokos helyiségben állni hagyjuk és azután az előkészített alkoholos erjedésen keresztülment 10 liternyi gyümölcslevet öntünk hozzá. Ezt a töltést mindig 10 liternyi anyaggal, minden 8 napban megismételjük mindaddig, amíg a hordó 20 liternyi híjával megtelik. A feltöltögetéseknek eddig a fokáig az első ízben beöntótt kész ecetes folyadékban lévő ecetbaktériumok az apránként hozzáöntölt alkoholos folyadékot már teljesen elecetesítették és az eredeti gyümölcslé alkoholtartalmától függően több-kevesebb százalékban ecetsavtartalmúvá vált. Ilyenkor a hordónak az alsó részén elhelyezett csapján keresztül a kész ecetsavas folyadékot lebocsátjuk, amely rendes körülmények közölt 3—4 százalék ecetsavtartalmú tehát a legjobb étel- és konzerváló ecet szokott lenni. A hordóból sohasem bocsátjuk le a teljes mennyiséget, egy részét a további eoe- tesítésre mindig visszatartva, az ecetesítést hosszú időn át megismételhetjük újabb alkoholos erjedésen már átment gyümölcslével. A hordóból leeresztett ecetet vagy azonnal felhasználjuk, vagy vászonszűrőn átszűrve palackokba fejtjük és így a további levegővel való érintkezéstől elzárva eltarthatóvá tehetjük. »»»»o«««« Zalaegerszegről indkil Keszthelyről indul MÄVAUT TÉLI MENETREND. Zalaegerszeg 8.05 13.45 7.25 1335 Zalaegerszeg Zalaegerszegről indul 15-30 Szentadorjánból indul 5.55 Zalaegerszeg Zalaegerszegről indul 13.45 15.30 Söjtörről indul 7.06 1435 Zalaegerszeg—Nagykapornak. (Csak Zalaegerszegről indul 7.30 12.40 Nagykapornakról indul 8 00 13.10 Zalaegerszeg Zalaegerszegről ind- 8-05 13.45 15.30 Bakról indul 7°02 7.22 13*06 15.03 o-val jelzett csak kedden *-gal jelzett kedden ,és Bak—Nova—Lenti. (Nova—Lenti Nováról indul 610, 12 20,, Bak pályaudvar indul 815,, 14.50 Bak szövetkezet indul 8.36„ 15.04 ,-vel jelzett kedden és pénteken közvetlen ponta átszállással. — ,,-vel jelzett Érvényes 1939. október 8-tól. —Keszthely Keszthelyre érkezik 9.55 1535 Zalaegerszegre érkezik 8.58 15.25 —Szentadorján. Szentadorjánba érkezik 17.25 Zalaegerszegre érkezik 7.45 —Söjtör. \ | Söjtörre érkezik 14.30 16-11 Zalaegerszegre érkezik 7.45 15-25 kedden és pénteken közlekedik.) Nagykapornakra érkezik 7.55 13.05 Zalaegerszegre érkezik 8.25 1335 —Bak. i ; , Bakra érkezik 8.28 14.12 15.54 Égerszögre érk. 7.25 7.45 8.58 13.35 15.25 és pénteken közlekedik, pénteken nem közlekedik, között a forgalom télen szünetel.) Bak pályaudvar érkezik 6.58 Bak szövetkezet érkezik 13.05,, Novára érkezik 9,20„ 15.50 Zalaegerszegig közlekedik, egyébként na- kedden és pénteken nem közlekedik. ■L
