Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-07-23 / 168. szám

1939. július 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Súlyos autóösszeüt- közés Badacsonyban. jói estek magyar lelkemnek. Ilyen és hasonló koszorúknak a jövőben sem szabad hiányozd niok Komárom nagyjainak emlékművéről ! ... Sok-sok apró-cseprő benyomásról kel­lene még Írnom, ha egy cikk kerete erre szűknek nem bizonyulna. így azonban csúf- pán egyetlen érzésről legyen szabad még említést tennem, amely — bárhogy hessef- gettem is magamtól a gondolatot — végül mégis egészen megülte és uralta a lelkemet! Leírni is alig merem. Mert szeretném hinni, hogy én tévedek akkor, amikor a város la­kosságának egy jelentős részében valami le- hangoltságot véltem fölfedezni. Drága komáromi magyar testvérek! Hol Van a tűz, a lelkesedés, hol vannak azok a drága örömkönnyek, amelyek oly nagy-nagy visszhangot és oly meleg rokonszenvet keltetR tek a csonka haza lakossága körében ! ? Mi okozta ezt a — ha nem tévedek ! — letargiát, a nagy öröm után? Beszélni kell, őszintén és igazán ! Hogy' ne maradjon a szivekben sem­mi bánat, semmi keserűség. Mert a magyar haza és a kormány mindent megtesz, hogy az apai házba visszatért gyermekei igazán boldogok és megelégedettek legyenek. De ugyanakkor — édes magyar véreim ! — a ti részetekről is várunk valamit. Éspedig: minden egyéb tekintetetektől ment, igaz és önzetlen hazaszeretetet! A megértését és át- érzését, hogy inkább vagyok szegény, de fügf- getlen, becsületes és szabad magyar a magyar hazában, mint látszólag tán gazdagabb, de mégis csak rabigában élő, elnyomott, hitvány, haszonleső, egy, számomra idegen államai a? kulatban 1 Csak fel a fejjel hát, drága komáromi és csallóközi magyar testvérek ! És ne csituljon el az öröm hangja ajkaitokon ! Ne hallgasl- satok a suttogó dologkerülőkre, hanem ottani értékes tapasztalataitokkal, erkölcsi és anyagi erőforrásaitokkal siessetek az egész — és immár új útakon haladó, szociálisabb és bol­dogabb Uj-Magyarország megépitéséhez ! Ezt üzeni nektek és erre kér benneteket egy nemrég közöttetek járt, Zalába szakadt, de ma is szivvel-lélekkel csallóközi magyar test­véretek : Murakeresztúr, .1939. évi július hó 19-én Kovács Dezső. Termésjelentés. A földművelésügyi minisztérium kiadott ter­mésjelentése szerint jó termés volt és a csép- lési eredmények kielégítők . A búza minősége kitűnő, termése jó, a rozs jó közepes, a zab szintén jó közepes, a ten­geri és a kerti vélemények esőt kivannak, szilvából és dióból jó termés várható­Pénteki piaci árak. A nagy dologidő és a városi nyaralás mij­att lanyha érdeklődés nyilvánult meg a pén­teki piac iránt. Az árak ingadozók voltak. Vegyesfélék: zöldbab kg. 30, cukorborsó kg. 50, fokhagyma fejenként 3, vöröshagyma csomója 3, zöldség csomója 4, fejeskáposzta kg. 10, kelkáposzta kg. 16, karalábé kg. 2, zöldpaprikából 5 db. 10, tök kg. 2, újburgoj- nya kg. 16—18, paradicsom kg 60, tojás) drb. 6—7, tej literje 16—18, tejfel literjei 70—80, túró drb. 5—6, vaj drb. 18—20 fillér. Gyümölcs : alma kg. 12—14, körte kg. 10— 14, barack kg. 16—26 fillér. Szárnyasok : tyuk drb. 2—2.50, csirke párja 2—2.50, soványkacsa párja 3—3.50, pengő. Húsfélék : marhahús I. a. 1.20—1.40, borjú pörköltnek 1.20, karaj 1.60, comb 1.80, sertés oldalas 1.40, tarja, lapocka 1.60, karáj és comb 1.80, zsirszalonna 1.60, háj 1.70, zsir 1.70. URISZÖVET MARADÉKOK, külön kabát és nadrág méretek. Berberi maradékok gyer­mekkabát részére kapható SCHÜTZ ÁRUHÁZBAN A badacsonyi vasutat és hajóállomást ősz- szekötő ut keresztezi a balatoni műutat. Ezen az utón járnak lel a Kisfaludy-házhoz a kirándulókat szállító teherautók. Csütörtökön délután indult el az egyik kirándulókkal meg!- rakoli teherautó a hajóállomástól a Kisfalu- dy-ház felé. Amikor a műúton áthaladt, a műúton mintegy 80 km-es sebességgel egy ungvári ügyvéd autója haladt, amelyben az ügyvéd feleségével és kisfiával ült- Nem har­iadt át egészen a teherautó az útkeresztező­désen, amikor az ügyvéd kocsija teljes se­bességgel a hátsó részének rohant. Az össze­ütközés ereje a Kisfaludy-ház teherautóját megfordította tengelye körül és az egyik ut- széli kőkorlátnak vágta. A kocsi szerencsére nem borult fel és a bentülő három nő kisebb zuzódásokat szenvedett. Az ungvári ügyvéd kocsijának hátsó része az összeütközés pilla­natában a levegőbe emelkedett, majd visz­A nép ősidők óla juss-nak nevezi a kö­teles örök-részt, ami a vérség szent törvénye alapján jár annak, aki a vagyongyüjtő csa­ládi közösségből sarjadt. A juss nem az örökhagyó egyéni kényétől, vagy hagyomá­nyozó kedvétől függő adomány, de a leg­ősibb és erősebb társadalmi alapközösség, a család természeti törvényének parancsából következő, magától értetődő jog, amelynek alapja a vérségi kötelék. A nemzetet építő faj is nagy család, amely­nek életében azonban már nem érvényesül­hetett a juss-osztás ősi törvénye oly megkö­zelítő igazságossággal, mint a nagy egységet alkotó család-sejtekben. A nemzeti vagyon­ból való jussos részesedés a társadalmak fej­lődésével mindig és mindenhol egyensúlyit vesztett és minél jobban távolodott egy jegy társadalom a primitiv családi vagy törzsi vagyonközösség szerkezeti állapotától, annál inkább nőtt a közös vérségi tulajdonból, a jussból való kitagadottak száma. Már az ókor nagy társadalmi forrongásai­nak is legtöbb esetben ez az egyensúlybomp lás volt az oka, ami főleg a nemzeti vagyonok) alapját alkotó földtulajdon-megoszlásban kö­vetkezett be. A földkérdés megoldása volt egyik legfőbb gondja már a zsidók nagv törvényhozójának, Mózesnek is, aki okos elő­relátással el is rendelte a földeknek minden ötven évben való újrafelosztását. De a föld- tulajdon egyenletes elosztásáért való harc jeL 1 szanverve egyensúlyát, ismét négy kerékre ; zökkent vissza, utasai az összeütközéstől előre j buktak és az ügyvéd felesége fejével oly j szerencsétlenül esett az autó szélvédő üve­gének, hogy homlokcsontja betörött. A sebe­sülteket Mike dr. badacsonytomaji orvos ré­szesítette elsősegélyben majd az ungvári ügy­véd súlyosan sebesült feleségét a tapolcai kórházba szállította. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a ki­kötőét és a műút kereszteződésénél semmi féle jelzőtábla nincsen, ami a műúton gyat- nuílanul haladó, az utat nem ismerő távol­vidéki autósokat figyelmeztetné, hogy útke­reszteződés következik. A kilátást Badacsony­tomaj felől elfogja a fürdőtelep, a halászr- csárda és a fák, amint a vezető észreveszi, hogy útkereszteződéshez ért, már nem képes a kocsit lefékezni. Jelzőtáblával a hasonló baleseteket meg lehetne előzni. lemzi a rómaiak ókori birodalmának állandó belső küzdelmeit is, amelyeket csak rövid! időre tudott csillapítani az első római kirá­lyok földosztása, aztán Licinius és Sextius földreformja, a Gracchusok tragikus küzde­lemmel elért lex agraria-ja és aztán a Cae­sarig a földosztást szabályozó törvények egész sora. A nemzetcsalád földvagyonából való része­sedést, a jusst, szinte kivétel nélkül minden nemzeti társadalom plebejusai állandó harc­cal követelték a földtulajdont kumuláló egyes erősekkel szemben és ezek a harcok — 'ha sokszor reménytelenül hosszú századokig foly tak is —, legtöbbször eredménnyel jártak. Nyugodtan a nemzetek egységharcának ne­vezhetjük az agrárreformokért vívott küzdeL meket, mert történelmi tapasztalat, hogy egy nemzet addig erős és megújhodásra képes, amíg széles tömegeiben él a földszerzés, a földtulajdon utáni vágy ősi ösztöne és a paraszti sorshoz való ragaszkodás készí- sége. * I Ha ebből a szemszögből nézzük magyar világunkat, még bizonyos optimizmusra is jogot érezhetükn. Hárommilliónyi nincstelen magyar földműves-társadalom zsúfolódik azokban a falanxokban, amelyek á sok évti­zedes földreformharc elsővonalbeli küzdői mögött állanak, a föld után való vágytól,eped­ve és iikkadva, követelve a vér és' verejték Július hó 24-től augusztus hó 3-ig szezonvégi árusitás Szandálok 3, 4, 5, 6 P ős árban Fehércipők 7, 8, 9 P-ős árban Férfi nyári ingek, fürdőruhák és strand cikkek leszáliitott olcsó áron Dr. TOLDY IMRE cipő és divatház Zalaegerszeg. Néhány szó a föld-jussról.

Next

/
Thumbnails
Contents