Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-19 / 164. szám
1939. július 19. Szerda» XXII. évfolyam 164. szám« Felelős szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Stéchenyi-tér 4. ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Amikor Csehszlovákia eltűnt. a földszinéről, mindenki a leglennészetebbr nek tartotta, hogy a Magyarországtól elrabolt s a megszűnt államhoz csatolt részek visszaessenek Magyarországhoz, ahova ezeréven át tartoztak. A várakozásnak azonban nagy csalódás lett a vége, mert azon a kis sávon kívül, amit még Csehszlovákia teljes fölszámot- lása előtt, a bécsi döntés alapján kaptunk vissza, semmihez sem jutottunk. A teljes Felvidékhez való jogunkat senki el nem ismerte. Abban azonban nem tudtak mégsem megakadályozni bennünket, hogy az úgyner vezelt Kárpátalját vissza ne szerezzük. A-Feli- vidék, ez az ezeréves magyar élettér, >nem — az ezeréves Magyarországnak szerves része, amit nemcsak barátaink, hanem volt ellensé- geink szerint is jogtalanul raboltak el országunktól, Szlovákia néven új, független állammá alakult az önállóságnak és függetlenségnek minden föltétele nélkül. Sajnos, most már barátaink is úgy találják rendjén a dolgokat, hogy minket az a terület nem illet meg. Mintha csak Clemenoeau hangját hallanék a béketárgyalásokon : Az ezeréves birtoklás nem jogcím ... És mi történik Szlovákia megalakulása óta ? Egymásután röppennek felénk Szlovákiából a sértegetések, otromba támadások. A mosf- tani Magyarországtól bizonyos területeket »vissza« akarnak szerezni. Igen : vissza ! Hová, kihez és milyen jogon ? Hot van az a Szlovákia, amelytől mi valamit, még hozzá jogtalanul elvettünk ? Hát az bizonyos, hogy a békekötésekkel kezdődő és még Isten tudja, meddig tarló időszakot a történelemhamisitás korszakának kell elnevezni a világtörténelemben annak kihangsúlyozásával, hogy a törté- nelemhamisilás ellen épen azok nem tiltakoztak, akiknek tiltakozniok kellene. Hallgatáy suk azután újabb és újabb tűzfészkeket lé lesi t a vérrel úgyis eléggé megázlalott Európa földjén. És főcéljuk, mint hirdetik, a tűzfészkek megszüntetése ! De térjünk vissza az ezeréves jóságunkról, a testvéri szerétéiről olyannyira megfcledket- zett lótok államához, Szlovákiához. A rádió, amit a tótok kormánya hivatalos szócsövének kell tartanunk, napokon át szemérmetlenül támadott bennünket. A kassai dóm rablással kapcsolatosan is úgy beszélt, hogy ökölbe szorult a markunk. Miért nem lehet, miéjTt nem szabad nekünk megfelelő elégtételt vennünk hitvány sértegelőinktől ?. Álljon ki velünk szemben nyiltan az a tót, aki kivetni valót talál bennünk, de ne piszkoljon Leninünket egy, velünk barátságos viszonyban élő nagy nemzet árnyékába húzódva abban a föltevésben, hogy nem taníthatjuk meg amúgy magyarmiskásan, mert védi őt nagy pártfot- gójaNem kö%etünk el talán olyasmit, ami külpolitikai érdekeinket veszélyezteti, ha a tótoknak »felszabadító«, de már a siilyeszlőbe került cseh testvéreiktől örökölt pimaszságain ra azt válaszoljuk, hogy : tudjuk, országúknak területi épségét védi nagy barátjuk, de nem fedezi ugyanakkor szemérmetlenkedéseiket. Meg azután : a magyar tud tűrni ; ezt megtaf nulták az ezerév alatt velünk testvéri közösöséiben élt tótok, de a mi türelmünknek is van határa és a tisztességünkön ejtett csorbát ki is köszörüljük. A mi határainkat a mi vitézségünk tűzte ki és becsületünk, bátorságunk garantálja. Ha tisztességes küz^ élelmünkben elbuktunk, annak oka a világtörténelem megítélése szerint a hamisság, az ál- nokHság volt és legutóbbi területnagyobbo* dósunk sem ajándék, amelynek eilenében alattvalói hűséggel tartoznánk valakinek ; nekünk csak igazságunkat segítették barátaink diadalra juttatni. Amit meg is érdemeltünk, mert ezer sebből vérezve is életben máradatunk és erőre kaptunk. Nekünk kegyeket soha senki nem osztogatott; a becsületes segítséget elfogadtuk s tisztességgel inegkö»- Islzöntük. Csudálkozunk, hogy a tótok ezeréven ál nem sajátítottak el tőlünk semmit, ellenben hozsannával fogadott és feszítsd meg-gel jutalmazott cseh testvéreiktől húsz év alatt nagyon jól eltanulták a pimaszságot. No igen. Az Esti Újság nagy riportot közöl Kolozsf várról. A riportban részletesen feltárja az oláh állapotokat. Eszerint az oláh hadvezet- tőség a magyar határ mentén hadállásokat építtet és sorozatosan üldözi a magyarokat. Egymásután hívják be az oláh hadkötelee zetteket. A magyar falvakat oláh bérencek járják ,akik csak az adott jelre várnak, hogy Páris, július 18. Rydz-Smigly nyilatkozott a Pelit Párisién munkatársának. Nyilatkozatában félreérthetetlenül leszögezte, hogy Danzigot megvédik és a lengyel kormány nem hajlandó lemondani erről a területről.. Egy évvel ezelőtt dicshimnuszokat zengtek! Hodzsa Milánnak, aki mint telivér tót miniszterelnöke volt a dicső, az örökélelre szüléiéit csehszlovák köztársaságnak és most a felvidéki »hóditóval« a medvét hivatalosan a tléy tának minősítő Srobár Lőrincoei és még vagy 300 előkelőséggel egyült bíróság elé állítják ! Ezt a sorsot egyébként mi is megjósoltuk! Hodzsának. Igazán sajnáljuk hozzánk visszakerült tót testvéreinket, hogy az egységes szeritistváni birodalmat megcsufoló, természetellenes határokon túl élő faj testvéreik egynéhány rnegkóf- tyagosödolt »vezér« bölcs kormányzata alatt sértegetik azt az országot, amely tiz évszázaj- dón át kenyeret és védelmet adott nekik. Ezek az új vezérek gondolhatnának Benes, Hodzsa és Srobár sorsára ! hf. lemészárolják a magyar lakosságot. Magyarok és bolgárok tömegesen menef külne/c ki oláh területről. Dobrudzsában ömlik a vér. Az oláhok a határtól száz kilómén (erre eső területeken is erődítményeket épi- . tenek. Háborús hangulatban ég az egész ország. Minden pillanatban kirobbanástól le- I hét tartani. Különben olyan tervek is felmerültek a; danzigi kérdéssel kapcsolatban, hogy öt évig még a jelenlegi helyzet marad fenn, öt év múltán aztán további tárgyalások döntik el Danzig sorsát. WNNPMMHAiMIQflMiMWII) A oláhok ki akarják irtani a magyarokat. Lengyelország nem engedi Danzigot Japánban tüntettek Anglia ellen. Tokió, július 18. Japán területen hétfőn este számos helyen tüntettek Anglia ellen. A tüntetők több angol üzletet kifosztottak. Ilagaki japán hadügyminiszter különben megjelent a miniszterelnöknél és hosszasan tanácskoztak a liencsini helyzetről, a Peiho hajózárjáról, az angol-japán és japán-kinai akciókról. » III ■ i. » ■ B « » - ~ -- ~ — ~ -- ~ '— — — ~ --- ~ --- ~ --- ~ --- — --- — --- — --- — Lá zas tanácskozások Londonban. London, július 18. Pál jugoszláv régensf herceg az angol fővárosba utazott. Német vélemény szerint bár magánjellegű utazásról van szó, Pál régensherceg módot és alkalmat fog találni arra, hogy illetékes angol körökkel közép és kelet Európa helyzetéről is tanácskozzék. A tanácskozások annyival is inkább valószinűek, mert a bolgár M uI sanov is Londonban tartózkodik. Egyébként az angol kormány erős akcióba kezdett. Javaslatot dolgoz ki az ir terroristák ellen és elküldi repülőosztagáit a baráti álla- I mokba. A gépek a német területek érine tése nélkül elsősorban Francia- és Lengyel- országba látogatnak el. 1 » » »»O« « « «
