Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-07-12 / 158. szám

XXII. évfolyam 158. azém« 1939. jűliua 12. Szerda, Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Sztchenyí-tér 4. kiadóhivatal; Zalaegerszeg, = Telefonszám 128. POLITIKAI NA PILÁF Megjelenik hétköznap a bora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A magyar név. A napokban egy magyar társaság kirándu­lást rendezett a Felvidéknek még fel nem szabadított részébe s az ottani lakosság ve­zetői barátságosan fogadták a vendégeket. A kölcsönös bemutatkozáskor meglepődve ta­pasztalták, bogy a vendéglátó tótok mind magyar nevüek, a magyar társaság tag­jainak pedig mind f német, . vág | szláv hangzású nevük van. Furcsa esel, de nem rendkívüli. Magyarország terü­lő Lén a nemzetiségi tagozódás a körülmények következtében olyan változáson ment keresz­tül, hogy a név ma már egyáltalán nem je­löli meg a nemzeti jellegöt. Ennek bizonyí­tására fölösleges volna ismételten felsorolni a magyar tudománynak, irodalomnak és mű­vészetnek jelentékeny számú idegen nevű je­leseit és viszont arra liivakoznli, hogy a tó­tok legnagyobb költőjét Országh Pálnak hív­ják. De azt talán kevesebben tudják, hogy a megszállott területeken a magyarság bátor és önérzetes vezetői között nagyon sok idegen nevűvel is találkozunk, a kolozsvári oláhság egyik legtürelmellenebb vezérének pedig Bor­nemissza Sebestyén a neve. A nyugaton, ahol nem volt olyan sok bevándorlás s ahol tör­ténelmi katasztrófák nem dobálták úgy össze­vissza a lakosságot, a pév sokkal jobban jelzi a nemzeti jelleget, de azért a kettő ellentété­be ott is vannak példák. Legyen itt elég a franciák két kitűnő Írójára, Maelerlinckrle és Verhacrenre hivatkozni akik mindketten flamand eredetűek és nevüek. Nem a név tesz valakit magyarrá, hanem a gondolkodás, az érzés, a lélek. Ez olyan igazság, amelyhez nem férhet kétség. És még­is helyesen cselekszene'k azok, akik idegen nevüket magyarral cserélik fel s másokat ik arra buzdítanak, hogy példájukat köves­sék. Helyesen teszik, hogy teljes magyarrá válásukat nevükkel is jelezni akarják s nem ragaszkodnak ahhoz a régi névhez, amely az ő számukra anakronimussá vált. Mi tud­juk ugyan, hogy a ni agy ars ág nem ellentétes az idegen névvel, de a nyugaton erről nem akarnak tudomást venni, mert nem ismerik, vagy nem akarják ismerni azokat a ténye­zőket, amelyek itt az idegen eredetűek nagy számát minden kényszer nélkül magyarrá felék. Folytonosan emlegetik a névnek és a nemzeti jellegnek ellentétét s ezzel nemcsak nemzetünknek kifelé mutatott egységét gyen­gítik, hanem belső életét is nyugtalanítják. Különösen azok a nemzetek emlegetik szü­net nélkül az itteni idegen neveket, amelyek­nek félig-meddig titkolt, de egészen el nem burkolt terveik vannak a magyar haza, vágj' legalább egyes részeinek megszerzésére. Min­den idegen név egy-egy statisztikai adat a szá­mukra, amellyel a magyar nemzet számbeli jelentéktelenségét bizonyítgatják s az itt élő nemzetiségek számát fantasztikus módon meg­növelik. Nagyon is szükséges tehát az, hogy ezeket a tudatos félrevezetésre alkalmas névelemző statisztikai adatokat kivegyük a kezükből. A névmagyarosítás nem külsőséges, cifrálkodó »magyarkodás«, hanem a magyar jövőt vé­delmező cselekedet. Elssóörban azoknak kell a nevüket megmagyarosilani, akik a magyar­ságot bármely téren a külföldön képviselik, az államférfiaktól, tudósoktól, művészektől kezdve a labdarugó csapatokig. De ez nem elég. A magyarság ma már nem él az ismeret­lenség árnyékában, hanem a nemzetközi meg­ismerés világosságába került. Ennek igazán örülnünk kell, mert 'dk fáradság és szenve- I dés árán értük el. De ellenfeleink gondoskod­nak arról, hogy nemzeti életünknek olyan dokumentumai kerüljenek éles megvilágítás­ba, amelyek látszólag nem a mi Igazságunkat bizonyítják, hanem az ő terveik számára tár­nak elő adatokat. Bevilágítanak a tisztviselői lajstromokba, a lakásjegyzékekbe, telefon ktöny, vekbe és saját politikájuk igazolására min­denünnen nagy diadallal kotorásszák elő az idegen neveket. Scnkisem marad rejtve előt­tük, a magyar nemzet minden tagja helyesen cselekszik tehát, ha nevének meginagyarosi- tásával csökkenti ennek a magyar ellenes London, július 11. Chamberlain tegnapi be­szédjéről a lapok megállapítják, hogy na­gyon békülékeny volt és megjelölte az utat a danzigi kérdésben a kibontakozásra. Danzig ügyében most már Németországot illeti a szó, tőle várják a kezdeményező lépés megtételét. Nem lehetetlen, hogy rövidesen angol-írancia- lengyel tanácskozás lesz a danzigi helyzetről. A berlini sajtó szerint Chamberlain a len­gyel álláspontot védte és igyekezett azt a kérdést kerülni, bogy a Danzíg körüli ese­ményekért ki felelős. A párisi kommunista és szélső baloldali lapok elégedetlenséggel vádolják az angol kor­mányelnököt és azt írják, hogy Chamber­lain újabb Münchent készít elő. XII. Pius pápa Castelgandolfói nyaralójá­ban több diplomatával folytat megbeszélést a béke érdekében. Londonban úgy tudják, hogy a szovjettel kötendő hármas szerződés most már nem­sokára megvalósul, mert Moszkva kedvezően fogadta az angol-francia javaslatokat­A Deutscher Dienst azt Írja, hogy Cham­berlain egyletien új szempontot sem vetett fel szándékkal készült statisztikának a számada­tait. A névmagyarosítás most sokkal jelentéke­nyebb probléma, mint a háború előtt volt. Akkor ritka volt a magyarok idegen neveinek! külföldi, kellemetlenkedő felhánytorgatása s az a kellemetlenkedés nem nagyon bántott bennünket, mert megnyugtatott minket az a1 ludat hogy idegen nevünk ellenére is ma­gyarok és csakis magyarok vagyunk . Ma azonban ez a kérdés propagandaeszközzé vált. Vigyázzunk arra, hogyr elavulttá vált idegen nevünknek megőrzésével ne támogassuk ezt a közel jövőben veszélyessé válható külföldi propagandát. | beszédjében. Ha az ilyen beszédekkel azt akarják elérni, teszi hozzá, hogy Németország mondjon le jogos érdekeiről, akkor épen az ellenkezőjét érik el vele. Az angol kormány különben elhatározta, hogy földalatti olajtároló állomásokat épit több helyen, különösen a tengerpartokon­A Timesben az egyik angol mípolitikus felveti a danzigi népszavazás gondolatát- A szavazás előkészítő munkálatai egy évre el­húzódnának. Erre az időre nemzetközi csa­patok szállnák meg DanzigoL. Kirabolták a kassai dómot Ismeretlen tettesek az éjszaka leple alatt behatollak a "kassai dómba, ahonnan körül­belül hatvan ezer pengő értékű arany és ezüst kegytárgyakat rabollak el. A rendőrség nyomoz a tettesek után, eddig azonban még senkit Sem fogtak el a szent­ségtörő rablók közül. j Ciano Spanyolországban. Barcelona, július 11. Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter Barcelonában katonai szemlén vett részt. Mintegy két óra hosszáig több mint százezer falangista vonult el elölte. Az utcákat nagyszámú közönség lepte el s éltette Mussolinit, Francot es Cianot. Ciano az egyik spanyol lap utján üzenetet küldött a spanyol népnek és a Duce nevében is melegen köszöntötte őket. Az ólasz kül­ügyminisztert egyébként egész Spanyolország lelkesen ünnepli. Berlin, július 11. A német lapok részletesen foglalkoznak Ciano gróf olasz külügyminisz­ter spanyolországi látogatásával. A sajtó sze­rint a látogatásnak nem az a célja, hogy a tengelyhatalmak bármilyen ellenszolgáltatást is kérjenek Francétól azért, mert őt a vöi'ő- sök ellen segítették. A tengelyhatalmak célja, hogy Spanyolország erős és független legyen, Ciano tárgyalásai fontos mozzanatai lesznek az e heti politikai eseményeknek. Angol—francia—lengyel tanácskozás a danzigi helyzetről. Chamberlain beszédének visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents