Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-02 / 150. szám
1939. július 2. Vasárnapi XXII. évfolyam ISO. sxám Felelős szerkesztő : H e r bo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivataí; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. = ===== Telefonsz&m 128. Uj rajokat bocsátottak ki falaik közül az iskoláki s ezek az új rajok új viszonyok közé kerülnek. Olyanok közé, amilyeneket az egyensúlylörvény teremtett. Az 'iskolából kikerült keresztény magyar ifjak előtt új munkaalkalmak nyilnak olyan téren, amely eddig nem vonzotta őket. Azok a bizonyos gyakorlati pályák jelentkeznek most első Ízben nagy számban, amelyek eddig nagyon is nélkülözték a keresztény elemet De nemcsak az egyensúlytörvény szélesítette ki az utat az iskolázott keresztény magyar ifjúság előtt, hanem ja pŐIgári osztálynak megváltozóit életfeltételei és az ezek nyomán bizonyos mértékben megváltozott felfogása is. Értelmiségi, szellemi pályákon nem találhat ma már annyi ifjú elhelyezkedést és biztos jövőt, mint az előző időkben, mert annyi értelmiségi állást nem bír meg az állam, de nincs is any- nyira szükség, mint amennyi ifjú elhelyezkedést vár azokon. A megváltozott életfeltételek azt parancsolják, hogy az iskolázott ifjúság ne resteljen gyakorlati pályákra vonulni, ahol a szorgalmas, kitartó munka — ha talán valamivei nehezebben, körülményesebben is3 de — szintén biztos kenyeret juttat neki. Azokon a pályákon is érvényesülhet az iskolázottság, amelyek felől eddig azt tartották, hogy, azok csak iskolázatlan vagy csak amolyan gyengén iskolázott embereknek valók. Az élet azonban kezdi megtanítani a keresztény társadalmat arra, hogy a tisztességes munka mindig tiszteletet érdemel s attól a munkától, amelytől nemcsak az egyénnek, de a köznek jóléte is függ, irtózni nem szabad. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. magát azokhoz csaka zé i, mert a gyakorlati pályát magához méltónak nem tartja. A ma még lenézett, kevésre értékelt foglalkozást is megbecsültté ,értékessé, kívánatossá lehet tenni, ha abban is arravaló emberek vannak, akiknek egyénisége is tiszteletreméltó. A mai világban, amikor mindenki szociális bajokról, azok gyors orvoslásának szükségességéről beszél, amikor a keresztény magyar társadalom érzi, milyen hibákat követett el a gyakorlati pályáktól való idegenkedéssel* máskép kell gondolkodnia a keresztény magyar szülőknek is gyermekeik iskoláztatásáról. Ne azzal bocsássák útnak iskolába adott gyermeküket, hogy „legyetek urak«, hanem azzal: »legyetek murikäsemberek«. Az »ur« forgalma valami kis változást szenvedett már; munkásnak lenni pedig nem szégyen, különösen nem akkor ,amikor a »munkás« szó már nagyon sokat jelent. Perényi Zsigmond báró a Kárpátalja kormányzói biztosa. A kormányzó Perémji Zsigmond báró v b. t t., koronaőrt, a felsőház tájiját a Kárpátalja területre kormányzói biztossá kinevezte. A kormányzói biztos mellé Marina Gyula dr. gör. kát. kanonok, ungvári lakost a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, Demkó Mihály munkácsi lakost a pénzügyminisztérium, Beszkid Sándor dr. szerencsi lakost pedig a belügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámában miniszteri tanácsosokká nevezte ki. (: — o — nihilek a baranyai aratósztrájkról. A munkáról vallott régi felfogás lassan ,ügyan, de mégis csak megváltozott. A keresztény elemek által egészen a legutóbbi időkig került életpályáknak nemessége, szépsége, jő vöt biztositó hatásai napról-napra élesebben Ütköznek ki és nemcsak szerény megélhetéssel, hanem több jóléttel, vagyonosodással is kecsegtetnek. Csak figyelemre kell ezeket a pályákat méltatni, előítélettől, elfogultságtól mentesen kell azokat mérlegelni. Meg kell azokat. És azután nem kény szerűségből, — mert nem is szerethetjük. Ha tehát az iskolázott keresztény magyar ifjú megismeri a gyakorlati pályákat, amely célnak szolgálatában állanak az átképző tanfolyamok, meg is szereti azokat És azután nem kényszerűségből, mert muszáj, hogy éhen ne haljon, hanem — komoly elhatározásból fel is keresi azokat. Ma még csak kisebb rajok terelődnek arra; de amikor ezek eredményeket érnek el, újabb és újabb rajok követik őket és egyszercsak azt vesszük észre., hogy a keresztény magyar társadalom nem kényeskedik, ha ipari és kereskedelmi foglalkozásról van szó, pem szjpl ajakbiggyesztéssel a gyakorlati foglalkozásokról. Elérkezik az az idő, amikor a szellemi pályákon működő %tem tartja magánál kisebb értékűnek azt, aki a pult mellett áll, vagy műhelyben dolgozik, amikor még a magasabb képesítésű sem restet méterrudat, szerszámot fogni a kezébe és a közönséget az üzletben épúgy kiszolgálni, mint például a hivatalban. Az iskolából kilépett ifjúság ne kacsintgasson tehát csak aj hivatali szobák felé, haneml pillantgasson be az üzletek aj tain és nézzen körül mindenfelé, hol kínálkozik tisztességes munkahely. Üresednek ,sőt,a szükséghez képest szaporodnak a szellemi munkahelyek is, kellenek tehát oda is új erők. De ne kösse Kavarodás Danzig körül. Hitler július 10-én már a „német“ Danzigba látogat el? London, július 1. Az angol sajtó egyöntetűen közli azt a hirt, hogy a nemzeti szo- ciálisták államcsínnyel akarják Danzigot német várossá kikiáltani. A Daily Mail és a Daily Herald azt írják, hogy már pénteken elő volt készítve minden a terv keresztülvitelére, de közbejött akadály miatt szombat estére; vagy vasárnap reggelre halasztották. Az angol sajtó ezzel kapcsolatos híradásai teljesen ellentétesek. Egyes lapok olyan kommentárt fűznek a hirhez, amely szerint ha a fenti terv sikerül, Anglia és Franciaország nem tesz beavatkozó lépéseket abban az esetben, ha belülről meginduló akcióitól lenne szó. Ez esetben Lengyelország esetleges ellenállását egy német város elleni támadásnak vennék. A Daily Telegraph ezzel szemben tudnivéli, hogy minden esetleges német megmozdulás Lengyelországgal szemben fegyveres fenyegetésnek minősül és teljes szigorral életbeléptetik a garanciákat. Az angol sajtó nem vitatja ,hogy Danzig német város volt, de elsősorban a lengyel érdekeket tartja szem előtt, ügy tudják, hogy , ;í Hitler vezér és kancellár július 10-én loiogat el Danzigba és akkor már mint német várost szemléli meg. A francia lapok szerint a vezér német hadihajón érkezik Danzig kikötőbe. London, július ,1. Angal lapjelentések szerint középeurópa helyzetét ismét borusnák! látják, A varsói nagykövet megjelent Halifax külügyminiszter előtt, akivel hosszan tárgyalt. Ugyancsak Londonba érkezett Henderson berlini nagykövet is. A Daily Express jelentése szerint az angol kormány el van határozva arra, hogy szükség esetén biztosit ja Lengyelország megnemtámadási helyzetét. A lap szerint a berlini angol nagykővel Hitlernek személyes üzenetet ad! át. Egyes lapok erősen hangsúlyozzák, hogy Angliának eleget kell tennie szavatosság: köte- ességének. Páris, július 1. A francia sajtó enyhébben ítéli meg Danzig helyzetét és leszögezi, hogy; bár fokozott figyelmet érdemelnek az ottani események, nem hiszik, hogy július havában döntésre kerülj ön a sor. Nem kétséges, — írják a francia lapok —, hogy ebben az esetben Nagybritánia teljesíti kötelezettségét Lengyel- országgal szemben- A Jour szerint Lengyelország nem minősítené ellenséges szándékú támadásnak Danzig németté való kikiáltását abban az esetben, ha Németország hajlandónak mutatkoznék szabadkikötő biztosítására! és a vámrendszer megváltoztatására. ilásár \ Budapest, július 1. Egyes fővárpsi lapok közlései nyomán (az a hir Lerjedt el, hogy Baranya megyében nagy arató sztrájk van. Ille• tékes helyen ezekjet a híreket megcáfolták. A3 I munka javában folyik, sehol semmi fennaka- ! dás nincs.
