Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-09 / 156. szám
1939. július 9. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 Jegyző, bíró, meg a többiek. ii. IrtaGyulay István. ‘Biróválasztás. r. h Biróválasztáshoz készülődlek. Soha olyan nagy érdeklődés nem mutatkozott, mint most. Igaz, többen is pályáztak a magas tisztségre, mint máskor, érthető volt ‘tehát az izgalom. Különösen Pantalló uram mellett törlek pálcát. Meg is érdemelte. Józan, becsületes ember volt, aki az igazságot mindennél többre becsülte. Esze éles volt, hallgattak is rá. Megválasztása körül azonban egy kis baj volt: nem akarta vállalni a tisztséget. Hetekkel a választási megelőzően már »biró urnák« szólongatták. Haragudott érte- Fenyegetőzött, hogy kivándorol, elhagyja a faluját, ha valóban bíróvá választják. Amit Ígérlek, megtették. Egyhangúlag meg választották. Nem is volt ott a választó gyűlésen- A főszolgabíró üzent érte. Parancsát a kisbiró ilyetén formában közölte Panlallós- sal : — Üzeni a főszolgabíró ur, hogy üstöllést gyüjjélc a községházára! Merthogy'mától számítóit 3 esztendőre megválasztották bírónak. Pantallóét elöntötte a méreg. — Engem ? És, ha nem megyek í — Azt mondotta, hogy megbünteti ! — Engem ? — Magát ! Valami 200-at emlegetett... Pantallós irgoit-morgott. Nem valami hangosan, csak sejteni lehetett, hogy nem jókat mond. Nem feledkezett meg a faluról, a választó polgárokról, de a főszolgabíróról sem. Különösképen az örömöt hozó kisbiró szorult. De az állta a jégesőt. Válla közé sunyin a nyakát és befelé mosolygott. Mikor pedig látta, hogy az újdonsült biró kiadta mérgét, megszólalt: — Mehetnénk ? Merliogy •.. Pantallós uram megint felpaprikázott. — Elhallgatsz, vagy... A biró meg én volnék, hát én is parancsolok... Értetled ! — Szent igaz, de a főbíró úr is valaki! Az ő parancsa sem tréfa ám ! — Tréfa ide, tréfa oda, én nem megyek ! — Hátakkor, Isten megáldja ! Mit üzen a főbíró úrnak ? — Megállj, nó ! Pantallós uram öltözködni kezd. A munkás ruhát ünneplő váltja fel. Kétfelé tenyereli bajuszát, azután elindul a nagy útra- Végig a falun- De, mintha önérzetesebben lépdelne. Miértis ne, Íriszen biró, hacsak addig a rövid ideig fs, amig a községházára ér. Igen, mert ő bizony nem fogadja el azt a bíróságot. Útközben körül- körülnéz. Az emberek más ként köszönlgetnek. No, nézd, még az alszegi haragosa is, a Mácsonyi, megbillentette a kalapját. Hiába, mégis csak nagy tisztesség a bírói hivatal. De, nem, ő mégsem vállalja ! Déhát mégis másképen történt. A főszolgabíró szép beszéddel köszöntötte, még meg is éljenezték. Észre sem vette, hogy már az eskü szövegét ismétli a főszolgabíró után. Letette az esküt. 'Kézfogás következett és ezzel már be is iktatták a bírói székbe Pantallóst. A főszolgabíró azonban kiváncsi volt, hogy miért nem akarta vállalni a bíróságot. — Aztán mért húzódozott a bíróság elől ? — Merthogy • — Mégis, mondja, nó! — Az emberek miatt, kérem alássan ! A főszolgabíró csodálkozva húzta fel a szem öldökét. Szóhoz azonban nem jutott. Pantal- rós rándított mellényén, azután folytatta imigyen, ékesen : — Hát megmondom,.. mert vannak köztünk olyan emberek, nem annyira mindegyik, hanem inkább némelyik, melyek ilyenféle emberek böcsületében gáncsoskodni és ám- bálorkodni mernének... A főszolgabíró türelmesen hallgatott- A választó közönség azonban tetszéssel kisérte a remek szónoklatot, sőt olyasféle közbeszólások is történtek, hogy a »böcsületben ámbátorkodókat« igy, meg úgy tanítsa móresre a tör- ! vény. A főszolgabíró biztosította is efelől Pantallóst, aki mostmár véglegesen beletörődött sorsába. Pár aláírás volt még hátra, de közben már búcsúzott is a főszolgabíró. — Isten áldja ! Pantallós megrázta a feléje nyújtott kezet. — Köszönöm a kedvezményes társulatot, amelynek nyilvánításában engem részvénye- siteni szivességeskedett __ Hi ába, minden biró született szónok is... És Pantallós uram 3 évig becsülettel töltötte tiszlségét -De azóta sem volt annyira rendtartó biró, mint Pantallós volt — i Csak egy ... Valamelyik somogyi községben igen ritkán Jvele peltek a kéményen: a gólyák. Az egyke dívott. Alig volt egy-két születés az egyébként nagy és gazdag faluban. Kevés dolga akadL az anyakönyv körül a jegyzőnek. Az anya- könvv csakúgy ásított az ürességtől. Ha elvétve jött egy-egy. szemérmeskedő atya születést jelenteni, a jegyző örömében majdhogy a nyakába nem ugrott. Sohasem felejtette el ilyenkor megkérdezni: — Csak egy ? Mintha bizony ezzel segített volna a helyzeten ! Történt pedig egy alkalommal, hogy sok dolga volt a jegyzőnek. Dehát mikon nincsen! Elfelejtette a szokott kérdést feltenni- Gépiesen jegyezte az anyakönyvet. Végzett, rászól az apára : — írja alá ! — 'Nein lehet, kérem alásan. — Nem lehet ? | — Nem, mert még egy... A jegyzőnek tátva maradt a szája. — Még egy ? Miért nem mondotta ! — Merthogy tőlem nem kérdezte, hogy »csak egy« ? Bizony ikrek !... A jegyző bejegyezte a másikai is. Azonban atttól a naptól úgy adta fel a kérdést, hogy : nem kettő ? De azt is abbahagyta nemsokára, mert a válasz az egykés faluban mindig ez volt : az egy is sok !... | A textilgyárak már tervezik az erdészmérnökök új formaruháját. Az Erdészeti Egyesület régebbi határozata alapján az erdészmérnökök formaruhát fognak hordani. Hétköznap az úgynevezett erdészruhát hordják, ünnepélyes alkalmakkor pedig az erdész ünneplőt. Az erdészruha kétféle lódenanyagból vagy kamgárnból készül, az ünneplő pedig katonai jellegű ruha lesz. Az Erdészeti Egyesület már meg is rajzoltatta a formaruhákat, amelyek felett megszavaztatja az érdekelteket. A magyar textilgyárak üzleti érdekein felül a magyaros viselet terjesztéséhez fűződő becsvágyuk miatt is érdeklődnek minden egyenruha bevezetési terv iránt és kétségtelen, hogy az erdő katonáinak formaruhája kedvéért is nagy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy minél tetszetősebb anyagokkal és választékkal álljanak az érdekes akció rendelkezésére. Kik gyakorolhatják a bércsépiő ipart? A miniszteri rendelet szerint a bércséplő- ipar gyakorlására csak az kaphat iparigazolványt, aki az ipar gyakorlásához megkívánt általános kellékeken felül vagy lokorno- bil és cséplőgépkezelői tanfolyam, vagy cséplő- és vetőmagtiszlitógépkezelői tanfolyam, vagy a földművelésügyi miniszter engedélyével rendezett mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam valamelyikének sikeres elvégzését és községi előljárósági bizonyilvánnya 1 azt a körülményt igazolja, hogy legalább 3 hónapon át cséplési gyakorlatot folytatott- Akinek kovács-, szerszámkovács-, vagy lakatos-, műlakatos-, épülelfelvasaló- és gépla kalosipar önálló gyakorlásához szükséges képesítése van, az előző bekezdésben felsorolt tanfolyamok valamelyikének sikeres elvégzésén felül csak egy havi cséplési gyakorlatot tartozik községi előljárósági bizonyítvánnyal igazolni. i Ezek a rendelkezések a cséplőgépek kezelésére irányadó szabályokat nem érinlik. Azok, akik a bércséplőipar gyakorlására a rendelet hatálybalépése előtt nyertek iparigazolványt, iparukat továbbra is gyakorolhatják. Ezek a rendelkezések önként értetődően csak iparszerü cséplés, vagy bércséplés gyakorlására vonatkoznak, mivel annak a mező- gazdasági termelőnek a tevékenységét, aki kizáróan, vagy túlnyomórészt saját terményeit csépeli ki, az ipáid közigazgatási jogelvek szerbit nem lehet iparűzésnek tekinteni. — TÉBZENÉT ad szombaton este 8 órakor a Széchenyi-téren a leventezenekar. ő Réti expresszRiróeíésem fürdőruhák, fürdőcipők és sapkák, valamint női kesztyűk, retiküíök nagy választékban, rendkívül olcsó árban 2>r. ©fiolóy <3mre HtHvatRáz6an Zalaegerszeg, Telefon 84. ie»5msm&m