Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-09-30 / 226. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG Lengyelek náfun|i. A napokban lengyel tisztekkel utaztam s ez alkalmul szolgált arra Is, Thogy a sors szeszélyes voltáról eltűnődve, eszembe jus­sanak azok a szívesen ápolt, szinte dédelge­ti lm® feEstetst & mm a lennel népét hozzánk fűzték. Az egymást tisztelő és számos vonatkozásban segítő nép egy töredéke most ismét" szorosabb összeköt­f'Sßufc *..**>«£*, k*4*.*$^ •? CKU4'-1’ telesbe került velünk.- A mi emberséges, Tbaráti szívünktől várnak védelmet, vigaszt és segítséget. to hitte volna még két hónappal ezelőtt, hogy a kárpáti ölelkezés után'ilyen szpmorú körülmények között találkozunk ? Ki hitte volna, hogy egy aránylag hatalmas ország ba­ráti érzelmű gyermekéi így kerülnek ide hozzánk, a Kárpátok innenső oldalár*} ? ^.mi­ről senki még csak nem is álmodott, íme meg­történt. A családjuktól, otthonuktól, nyugat­in üktói és örömeiktől megfosztott lengjelek százai és ezrei tekintenek most felénk — bízó reménykedéssel. És pékünk fáj a szívünk és lelkünk, mert tudjuk és érezzük, hogyi ha rpost megmutatjuk is igaz, baráti voltunkat és segítségükre állunk is minden tőlünk tel­hetővel, mégis, milyen mérhetetlenül kévés az ahoz a sokhoz képest, amit ökf elvesztet­tek- Mily keveset tehetünk érdekükben, ha mindent megteszünk is ! A magyar társadalom nemcsak ismeri, dp gyakorolja is a legfőbb isteni parancsot : szereti felebarátját Szinte megható az a sze­rétét, az ä segíteni is kész szánalom, amely, a szíveket eltölti és amely a legszélesebb köb­ben megnyilvánul. És jól van fez így. Leljünk egymásra a jócselekedetek terén, hadd lássa az egész világ, hogy a »lovagias« magyarság nem méltatlan díszes jelzőjére. Hadd lássák, hogy Igenis van szivünk és akarunk is és tudunk is segíteni ! f " .............. ■ A sors űtjai kiíürkészhetetlenek. Ha igaz az, mint ahogy válóban igaz, hogy szükségben ismerni meg az igazi jóharátot, mutassuk meg baráti szívünket és Mária or­szágának népe segítse és gyámolítsa azt a másik — most súlyos megpróbáltatásnak ki­tett népet —, amely ugyancsák Istenanya oltalma alá helyezkedett Kovács Dezs6\■ A „Kármelita- cseppek“története 1662 május 20-án Németországban, Koblenz városában látta meg a napvilágot egy fiúcska, aki felnövekedve, 1683 július 16-án belépett a kármelita rendbe, ahol az Urlik nevet kap­ta. Ez az atya, mielőtt a rendbe belépett volna, gyógyszerésznek készült. Regensburgba került és 1721-ben itt találta fel a »Kármelita cseppek«-et, ahonnan aztán mindenfelé el­terjedt a »Karmelita cseppek'« használata­Nemsokára a bécsi karmelita kolostorban is gyártották. A gyártási titkot egészen 1937 január 2-ig őrizték a bécsi kármeliták. Ek­kor avatták be titkukba a magyar Gyula test­vért, aki azóta a Dudapesti Kármelita zárdá­ban berendezett laboratóriumban készíti a »Kármelita cseppeket. A titkot egyidőben kör zölték az összes kármelita rendházzal. Ai legtöbb kultúráltomban nevezetett közkedvelt háziszer a »Kármelita cseppek«. — Szeretni fogja a híres nagyenyedi Koí- vács krémet, ha rendszeresen használja- Cso­dálni fogja bámulatos hatását, eltünteti az arcbőr szépséghibáit, az arc megszépül, fel­tűnően üde, tiszta lesz. Éjjeli használatra kék, nappali használatra sárga csomagolás­1939. szeptember 80. Oléseiett a fcSsjéléti bizottság. A vármegyei közjóléti bizottság ma délelőtt Brand Sándbr dr. alispán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Fehér János dr. tb. főszol­gabíró, előadó, beszámolt a kőrútján szerzett tapasztalatairól. Megállapította, hogy a gaz­dasági cselédek sokkal kedvezőbb helyzet­ben vannak, mint a napszámosok1. Az al­ispán a megsegítésre szorulóknak megfelelő segélyt utalt ki. Bejelentette, hogy 4 malaö- akció során 110 darab fiatal sertést osztottak ki. Vitéz Tamásy István jjc. polgármester a zalacsébi tüzkárosultak részéi kért segélyt. A bizottság részint készpénz segélyt, részint kamatmentes kölcsönt szavazott tneg- Ezután még több segélyügyet intéztek el. — o — A Balaton alatt is kutatnak olaj után. Idlest®& ségot szigeteket építenek erre m célra Az amerikai olajérdekeltség a íispei és szehtadorjáni olajkutatás nagy sikere után tovább folytatja a kutatásokat. Most a Balatof- non készülnek kutatni olaj után. A tudósok föltevése szerint ugyanis a Balaton alatt mind­egy 1300—2000 méter közötti mélységben kell olajelőfordulásnak lennie. A tervezett kuta­tást komplikálja az, hogy a fúrásokat a Ba­laton bizonyos pontjain a víz alatt kell vé­gezni A nehézséget azonban át tudják hi­dalni azzal, hogyr a Balatonon a megjelölt helyeken szigeteket építenek és ezekről vég­zik a fúrási munkálatokat. Egészen eredéül és újszerű ez az elgondolás, de más lehetőség nem kínálkozik a fúrások elvégzésére, me« a fúrótornyok elhelyezése és az ezekkel kap­csolatos üzem biztos pontokat kíván. A tanul­mányok az előmunkálatokra vonatkozóan most folynak és döntés a legrövidebb időn belül várható. Robbanó bombák, üres városok, izgatott emberek. Lapunk munkatársának helyszíni riportja a lengyel front mSgSI. Lengyel-magyar határ, szeptember há. Monoton dübörgéssel robog velünk a vonat az égbenyúló hegyek kanyargós szerpentin útjain felfelé — Lengyelország felé. Egy’ ész­revétlen pillanatban élsötétedik a világ, s ha­talmas füstgomoly csap az arcomba. Alagút! Jó hosszú. Felhúzott ablakok mögött várjuk, hogy ismét világosság legyen és élvezhessük a Kárpátok mellbőséget javító éles őszi le­vegőjét. Dereng1 már. Az alagútból viaduktra szalad fel vonatunk, de ismét alagút. S ez így megy ötször egymásután. Mozdonyunk prüszköl, fáradt gőze sipolva küzködik a fel­felé ívelő méterekkel. Itt az egész pályatest szinte viaduktra épült fel. Alatta faivak. Ki­csiny faházak. Kalauz megy végig a vonaton s jelenti a határállomás közeledtét. A határ­falú már alattunk meg is jelent, de az állo­másig vonatunk még1 jó tíz kilométert ka­nyarog. Határállomás. Díszbeöltözött rendőrök, íe- hérkesztyűs vasutasok- Vámvizsgálat- Vám­őrök szállnak be a vonatba. Az utasokat ki­szállítják. Szigorú az ellenőrzés. Átvizsgál ják a kocsikat padlótól tetőig. Csak ezután szállhatnak be a kocsiba. Mindez csak né­hány percig tart. A vonat csaknem teljesen üres. Határátlépést nem adnak ki- Aki útle­véllel megy, az is csak a legszigorúbb vjzumL vizsgálattal utazhat — és a saját felelőssé­gére ... i Üres városok. Az első lengyel község alig három-négy kilométerre van a magyar határtól, lent a szembenéző begy oldalán. Nyaralóhely, amo­lyan »Lengyel Tátrafüred«-íéle. A hatalmas szállodák és panziók fehérre meszelt falai éles kontrasztként virítanak ki a hegyoldal csupazöld lombjai közül. Most mindez üres- Nemcsak a nyaralók távoztak el belőlük, de az egész nyaralóhely kiürült. Egy lélek sincs már benne. Közel a szlovák hátáé s a német repülőgépek már jelentkeztek itt iaj. A lakosságnak csak hült helye. Menekült mindenki, amerre látott és biztonságosabbnak vélte a helyzetet... Kiürült, elnéptelenedett az egész határzóna, csak néhány határőrka­tona cirkál idegesen. Az erdőkben jól rej­tett helyeken légelhárító ágyúk körül motosz­kálnak leskelődve a távcsöves lengyel kato­nák. i ' | Turka két bombája. Repülőgépberregés a halotti csendben ! Za­ja nagy : bombavető ! Homonna irányából tart északkelet leié a szédületes magasságban, Turka irányába, amely a szlovák határ köze­lében az első nagyobb hely. Figyelik több helyen. Horogkereszt a farkán. Német! Ke­ringeni kezd a távolban. Majd lejebb eresz­kedik. Elérte Turkát! A ködös levegőben, már alig látszik belőle valami, a távcső azon­ban jól működik. f Robbanás moraja rázkódtatta meg a leve­gőt : bombát dobott. A robbanás megismét­lődik még egyszer. A repülőgép visszafojt dúl. A légelhárító gépágyúk tüzelni kezdenek rejlett fedezékükből. A hegyoldalak kenep- lésszerűen verik vissza a visszhangot a a völgyekben keringeni kezd a zaj. A repülőgép balanszírozná kezd a levegőben : találat érte I „Most csak magyar beszélnyi“ Határőr-katonák posztóinak a piciny fahá­zikó előtt. Három katonaruhás oldaltfordí- lott fegyverrel a hátain^ s icsukaszürke sapká­jának hajtókáját mélyen fejébehúzva porosz- kál. Három civilruhában, fehér alapon négy, mezőre osztott pirosmintás jelvényű, karsza­laggal télikabátja ujján. Hideg van- Fent a csúcsokon a hőmérséklet már közel jár a fagyponthoz. A magaslati erős levegő mint valami prés szorítja koponyánkat. Szorosra gombolják kabátjukat, — látom. Hozzájuk (megyek s megszólítom őket — németül (!)* de igyekszem rögtön hozzáfűzni, hogy ma gyár vagyok, csak egy szót se tudok lengyelül^ Az egyik civilruhás reagál szavaimra s meg-'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents