Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-03 / 203. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. szeptember 3. Jegyző, bíró meg a többiek Irta : Gyutay István. X. Régi, jó idők. A régi, jó békeidőkben nem voltak az emberek maguknakélők, mint ma. Jöttek, mentek. Elkártyázgattak, heccelődtek egymással. Rokonok, ismerősök megragadtak minden alkalmat, hogyha mást nem, legalább egy »jó napot« mondjanak egymásnak. Persze a beköszöntés után szives marasztalás következett és senki sem tehetett róla, hogy a jószorako- zás belenyúlt a késő éjszakába. Névnap, keresztelő, nó meg a falu templomának szent búcsúja mind-mind alkalom volt a szives vendéglátásra. Dehogy maradt el az ilyenekről senki. Megjöttek a szomszéd faluból, de a távolabbiakbó! is és mindenki számára nyitva volt a nagykapu. Nem maradtak el az aszonyok, de a gyerekek sem- Enélkül igazi búcsú nincsen. Hej, régi, jó világ ! De kár érte. öröm volt nézni, amikor egy-egy kocsi, hintó végigporj- zott a falu utcáján. Mosolygós arcok intettek jobbra, balra. Azt pedig alig lehetne felsorolni, hogy a házigazda miféle jókkal várta a vendégeit. Beköszöntéskor az ölelkezésnek1 se vége, se hossza nem volt. Sőt, ölelkezés közben az idősebbje érkező vendégének a hátaközepére is veregetett. Elkérdezgettek egy mástól mindent, ami épen eszükbe jutott. A vendégségbe hozott gyerekek természetesen először egymással ismerkedtek, aminek a vége az volt, hogy hajbakaptak .. Vendéglátásáról hires volt Z ... község jegyzője. Mindig nyitva állt házának ajtaja. Még az ebéd sem esett neki jól, ha egyedül volt. Egyedül ? No, ezt nem igen lehelne mondani, mert vagy hat gyerek ült vele az asztalhoz Az egyedüllétet ő nem is úgy értette. Vendég nélkül volt egyedül. Névnapra készülődtek- Az ebéduláni órákban az egyik kocsi a másik után érkezett. Már megjött mindenki, csak a keresztkoma hiányzott- Az is jegyző volt. Neki is népes volt a családja. Alig fért fel egy kocsira. 5 óra tájt jöttek. Ráértek. Gondolták : estebédre úgyis 8 óra körül terítenek A két kolléga, úgyis, mint kereszlkomák, összeölelkcztek. Nem volt vége a sok kérdésnek, feleletnek- Még a két hét előtti álmukat is elmesélték egymásnak- Jó órai beszélgetés után jutott eszébe az érkezettnek, hogy a házhoz tartozókat, asszonyt, gyereket még nem köszöntötte. Hogy hibáját jóvátegye, ezekre terelte a szót. — Hát a többiek ?... A gyerekek ? •.. — Az asszony ? Keresd a konyhán ! A gyerekek ? Mit tudom én ... — De, hát mégis ? — Csak vannak. Beszéd közben vagy 8—10 gyerek settenkedik be. Kisebb, nagy obb, csakúgy mosolygott az arcuk. A vendég kolléga nem állhatta szó nélkül. — Mind a tiéd ? A házigazda körülnéz. Számlál, köszörüli a torkát— Úgy, háromnegyedrészben — Szép ! De melyikek a tieid' ? — Miért ? v — Hm, hát parolázni akarok — Vagy úgy... A házigazda, a vendéglátó jegyző, most mégjobban körülnéz. Rámutat egyikre is, másikra is. A kép meg folyton változik. Jön- nek-mennek a gyerekek. Végre az apa maga is belezavarodik a számlálásba. Megkísérli a kijelölést újra. Nem sikerül. Újabb és újabb gyerekek érkeznek', mások meg távoznak. Mikor már véglegesen bizonyossá vált, hogy a számlálás lehetetlen, megharagudott. ! . — Mit bánom én ! Csókolj meg vagy liatot, a többit meg hagyd. — Tessék ? — Igen, úgyis ma idetartozik valamennyi. Köztük lesznek az enyémek is... Úgy is történt. A szomszéd kolléga, úgyis, mint keresztkoma, megcsókolt vagy hatot, s megtörtént az üdvözlés- Azután, mint aki jól végezte a dolgát, asztalhoz ült, s onnan csak a másnap szólította el. No, meg a kötelesség, merthogy kenyérrel is él az ember... nriinAr-T/úTArtfvmriruvtfViri ^\iyuv,iii^ivwvMvvvifS*i-■**"^<,^*^*^*^*^*^*^*,**‘fc^^,^***a*<t Autóba csak ritkán üt a villám. Mit kell tenni a katasztrófa elkerülésére» Dr. Aujeszky László érdekes cikket irt a »Természettudományi Közlöny« legutóbbi számában a zivatarban száguldó gépkocsiról. — ősi tapasztalat — úgymond —, hogy a villám gyakrabban sújt le a.gyorsan mozgó tárgyakra. A régebbi közlekedési eszközök, lovaskocsik, hajók, vonatok sokszor voltak célpontjai a leülő villámoknak. A gyalogjáró embert is legtöbbször azért éri a villámcsapás, mert a zivatar elől futva keres menedéket. Miért kedveli a villám épen a gyorsan mozgó testeket ? Zivatar idején a tér minden pontjában nagyon eltérő villamos feszültség (potenciál) uralkodik. Épen a kis távolságon belül fennálló nagy feszültségkülönbség okozza azt, hogy szikrakisülés keletkezik. Ha most egy test nagy sebességgel egyik helyről a másikra mozog, akkor magával viszi ottani feszültségi állapotát, amely az új környezetétől nagyon különböző lehet. így a mozgó test és környezete közt még élesebbé válhat a villamos feszültségkülönbség, mint a nyugvó testek között. A mozgó test számára tehát még nagyobb valószinüsége van annak, hogy villámkisülés fusson át rajta. / í Amikor a közlekedési eszközök sorában megjelent a gépkocsi, akkor joggal várták, hogy ez is nagy villámveszedelemben fog forogni. Ezzel szemben az utolsó két évtized1 tapasztalatai örvendetes meglepetést hoztak. A gépkocsikat nagyon sokféle baleset éri, de a villám meg szokta őket kimélni. Autóba sokkal ritkábban üt bele a villám, mint más közlekedési eszközbe. Nagyon érdekes kérdés, hogy ennék mi lehet az oka. 1. Az egyik ok úgylátszik épen a gépkocsi nagy sebessége. A lovaskocsit sokszor nyílt terepen éri utol a zivatar, mert nem tud’ elég gyorsan házak közé, lakott helyre menekülni. Az autós viszont gyorsabban jár, mint a legtöbb zivatar. A zivatarfront átlag csak 20—40 kilométert tesz meg órán- kint. Csupán a kivételes erős zivatarok haladnak előre 80—100 kilométeres óránkinti sebességgel. Ezek elől az autó nem szök)het ugyan el, de néhány perces menekülés után mindig eljuthat valami vendéglőhöz vagy tanyához, ahol a zivatar elvonulását bevárhatja. Eszerint az óvatosabb autósok a villámveszélynek alig vannak kitéve. 2. A zivatarok leghevesebb villámlásé részein majdnem mindig erős eső, sokszor köd és még napközben is nagyfokú sötétség uralkodik. Az utak nedvesek, csússzósak, a felhőszakadás sokszor alaposan meg is rongálja őket. Mindez arra kényszeríti az autóst, hogy csak lassan haladjon, miáltal a nagy sebesség veszélyeitől mentesül. 3. A gépkocsi motorja erősen ionositott gázokat termel. A kipufogó nyílásból kilépő meleg és nagy iontartalmú gázok jól vezetik a villamosságot és túlnagy feszültségkülönbségek csendes kiegyenlítéséről gondoskodhatnak. 4. További előnyös körülmény, hogy a korszerű személygépkocsik jóval alacsonyabbak,, mint a lovaskocsik, vagy épen a megrakott szénásszekerek. Ismeretes, hogy a villám sok esetben — de nem mindig — a kiemelkedőbb tárgyakra üt le. A kisebb személykocsi tehát nem alkalmas leütési pont a villám számára. 5. A gépkocsi kerekei szigetelő abroncsokkal vannak burkolva, viszont a lovaskocsi kerekét fémabroncs tartja össze. Az autó a zivatar kezdetén el van szigetelve a földtől. Ez sok esetben előnyös, de teljes villámbiztonságot nem nyújthat. Egyrészt ismeretes, hogy a villám olykor a talajról elszigetelt tárgyakat is érhet. Másrészt a gépkocsi elszigeteltsége megszűnik, mihelyt a kerekek a bős.'; > sen hüllő esőben kellően átre Ívesednek. Az óvatosság tehát annál indokoltabb, mert azokban a ritka esetekben, amikor a gépkocsit mégis villámcsapás éri, tűz és robbanás veszélye is mindig kisért, minthogy az automobil üzemanyagai villámcsapáskor igen könnyen tüzet fognak. A betartandó óvatosé sági szabályok a következők : a) Közeli zivatarban (midőn a villámfényt néhány másodpercen belül erős dörgés követi) célszerű a legközelebbi alkalmas heIntézeti kelengye öltöny és ruhaszövetek, intézeti fehérnemű. Diák legjobb minőségben kaphatók kabátok Schfitznél 1
