Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-02 / 202. szám
XXII. évfolyam 202. Ära 8 fillér 1939. szeptember 2. Szombat. ZÄLAKEGYEI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■ r ■ : Telefonszám 128. Felelős szerkesztő : H e r b o 1 y Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési Arak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nemzeti érdek} ha a magyar népet külpolitikai gondolkodásra oktatjuk, mert a helyes külpolitikai megítélések segítségére vannak az embernek abból a célból, hogy az élet minden vonatkozásában tisztán láthasson s tisztánlátását önmaga és a nemzet javára kamatoztassa. így, ilyen céltudatos munka árán lehet kialakítani egységes és helyes nemzeti felfogást s az ilyen helyes, gerinces felfogással lehet irányt mutatni az egész társadalomnak s végelemzésül az egész nemzetnek. A közvéleménynek sok esetben döntő fontosságú szerepe lehet a nagy és sorsdöntő külpolitikai elhatározásoknál. Ki merné azt mondani, hogy napjaink eseményei nem hordoznak méhükben sorsdöntő problémákat ? Ki merné azt állítani, hogy ma nincs szüksége a magyar nemzetnek arra, hogy az eseményekkel együtt haladjon s érzelmi közösséget tartson fenn mindennel, ami az ország sorsát érintheti és eldöntheti ?... A néphangulat ébrentartására s a közvélemény irányítására mindenképen szüksége van az országnak, — legyen bár »Istenbékéje«, vagy romboló háború. A béke megóvásánál épen olyan szerepet játszik a helyesen irányított néphangulat, mint ahogy döntő szerep jut a néphangulatnak akkor, ha a háború kockáját el kell vetniHibásnak és megtorlandónak tartjuk azt, ha egyesek selejtes gyűlölködő álképzeteiket szét akarják szórni a közvélemény leikébe s ilyen elítélő szándékaik közben az ország határán belül nem válogatnak időt és helyet, sőt még arra is rávetemednek, hogy a világban szétszórtan élő magyarok lelkét méte- lyezzék meg idegenből behurcolt és a magyar nép leikétől idegen áramlatokkal. Azért kell öntudatos, következetes magyar külpolitikai közvéleményt teremtenünk itt benn az országban s mindenhol, ahol magyarok élnek, hogy sorsdöntő időkben és sorsdöntő kérdésekben, romtalanul, métely nélkül, magyar esze és szive szerint gondolkozzék és cselekedjék minden magyar. Az úgynevezett német-kérdéssel kapcsolatban öntudatos magyar ember nem lehet sem feltétlenül német-barát, sem feltétel nélküli német-ellenes. A barátság csak addig terjedhet, amig következetes és loyalis viszonzásra talál. Csak magyar politikát és csak magyar öncélú magyar külpolitikát engedhet meg magának minden józan magyar ember. Ausztriával való kényszerkapcsolatunk idején külpolitikai közvéleményünk vagy egyáltalán nem volt, vagy évszázadokon át végzetszerűen ingadozott a kuruc és labanc végletek között. Azok a kemény magyarok, akik történelmünk egy-egy hősi korszakában életüket és vagyonukat is kockára tették a teljes magyar függetlenség kivívása érdekében, ha gyakorlati külpolitikát csinálhattak, akkor megfontolták, vájjon nem kell-e az osztrák ellen szövetkezni a törökkel, lengyellel, franciával, olasszal, porosszal, csak el ne hatalmasodjék a »kétfejű sas« a magyar nemzet felett... Ma nem vagyunk kényszerhelyzetben. Ma független magyar külpolitikát folytathatunk s a magyar közvéleményt erre a független külpolitikai felfogásra hangolhatjuk. Ez nem jelenti a németellenes hangulat kitenyésztését. Ez csak annyit jelent, hogy nagy áron megszerzett függetlenségünket még életünk árán sem adjuk fel s nem dobjuk kockára ! Nemzeti öntudatunkból egy jottányit sem áldozunk fel. Sem az országban, sem az ország határain kívül nem engedhetjük, hogy lelkiismeretlen kufárok áruba bocsássák ama gyár lelkeket. A gőg és felfuvalkodottság nem magyar tulajdonság!... De a föld minden lakója egy véres tanulsággal lenne gazdagabb, aki azt hinné, hogy a magyarság felkinálkozói- nak hátánál Magyarországot Csehország sorsára lehet juttatni. Egész életünkben, történelmünk egész folyamán korrekt, magatartást tanúsítottunk barátainkkal és ellenségeinkkel szemben egyaránt. Ezek azok az okok, amelyek azt parancsolják, hogy józan magyar külpolitikai közvéleményt teremtsünk! s e munkánk közben felhívjuk a világ .bármely részén lakó magyar népünk figyelmét arra, hogy a bárhol hirdetett nagy vásárra ne vigye oda a lelkét. Egységesnek és öntudatosnak kell maradnia a magyar népnek. Ha széthullunk, ha külön utakon járunk, ha kipróbálatlan, új eszmék! után szaladunk, ha ismeretlen demagógoki szólamai után igazodunk, ha nem a magyar történelem tanítását figyeljük, ha nem csinálunk minden kérdésből magyar kérdést: akkor függetlenségünk leáldozó nap, magyar- i ságunk múló tiszavirág lesz. Megindultak a csatározásoka németek és lengyelek IhIBKíI;-. közöttA német [békepontokat a lengyelek nem fogadták el> — Hitler bejelentései a birodalmi gyűlésen. — Figyelmeztetés a semlegesekhez. Berlin, augusztus 31. Ribbenlrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó jegyzék átadásakor pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak a szövegéről, amelyeket tárgyalási alapként elő fog terjeszteni. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahoz hogy legalább utólag azonnal jelenjen meg egy lengyel személyiség A vezér és a német birodalmi kormány imA német jegyzék pontjai. 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján visszatér a német birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartsanak. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamint az ehez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából ez a terület, a Saar-területhez hasonlóan, azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom : 'Olaszország, Szovjetoroszország, Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja jezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerint a legrövidebb idő alatt kivonulnak a lengyel katonaság, rendőrség, valamint a lengyel hatóságok is. 4. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő. Ennek a lengyel kikötőnek várospótló határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Hogy az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkálatokra a szükséges időt biztosítsák, a szavazást nem tartanák meg 12 hónap letelte előtt. már két napja várja a lengyel választ. Ilyen körülmények között a német kormány ezúttal’ is javaslatait gyakorlatilag véve elutasitottnákj tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelynek az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja* hogy a nyilvánosságot ezekről tájékoztass aj »»»»o «««« 6. Ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Keletporoszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amely lehetővé teszi a szabad átmenő forgalmat. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. A szavazás megtörténte után, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár, szavatolják Németország Danzig, Kelelporoszország tartománnyal' való szabad forgalmának és a lengyel tengerrel való összeköttetésének biztosítását. 8 Ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaznak, területenkivüli közlekedési övezetet adnak Németországnak birodalmi gépkocsiul, illetve négyvágányú vasútvonal építésére. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjére, illetve vasúti összeköttetésre kap jogot. Ha a folyosó visszakerül Németországhoz, a német birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Danzig kikötőjében esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgy, hogy Németországnak)
