Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-27 / 197. szám
8 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. augusztus 27. forgalomba és használnak, mint tillalüin, ger- misan, tutan, porzói, stb. A csávázási folyadék és por alakjában végezhetjük. Az előbbi esetben nedves, az utóbbi cselben porcsávázásról beszélünk. A nedves csávázás általánosságban jobb, mint a por- csávázás. Ugyanis a folyadék sokkal tökéletesebben hozzáfér a mag mindenegyes részéhez és igy biztosabban elöli a gombacsirákat. A nedves csávázással azonkívül közvetlenül öljük meg a gomba spóráit azzal, hogy a méregoldat a spórafalon átszivárog a sejt belsejébe és elpusztítja annak anyagát. A por- csávázásnál viszont a csávázás tartama alatt nem öljük el a vetőmagon lévő üszögspórákat, hanem csak akkor, amikor a méreganyag a vetőmaggal a talajba kerül és ott a talaj nedvességében feloldódik. Ilyenkor vagy magát a spórát átitatva teszi tönkre a méreganyag, vagy a spóra kicsirázását pusztítja el. A tapasztalat azt mutatja hogy a talaj nedvességében történő oldás esetén a méreganyag hatása nem a legtökéletesebb. A porcsávázás- nak viszont igen nagy előnye az, hogy a vetőmag szárogatási munkája elmarad és maga a csávázás is gyorsabb. A nedves csávázási legjobb, ha az alábbiak szerint végezzük: Megfelelő nagyságú kádban elkészítjük az utasítás szerinti oldatot. Ha rézgálicot használunk, úgy 1 százalékos oldatot készítünk. Kibélelünk két fűzből készült burgonyás kosarat ritkaszövésű zsákkal és ezekben végezzük a csávázási- Azért van szükségünk két kosárra, hogy a csávázási folytatólagosan végezhessük. Amikor igy a csávázásra a szükséges előkészületeket megtettük, a kibélelt kosárba beletesszük a vetőmagot, belemártjuk a csávázó oldatba és a magot két kezünk között dörzsölve alaposan átmossuk. Átmosás után a könnyebb, léha szemeket, amelyek az oldat tetején úsznak, lemerjük, majd a kosarat a csávázó oldatból kiemelve kicsurgatjuk. A csávázási most a másik kosárban folytatjuk tovább. Amig e kosár vetőmag csávázásával végzünk, rendszerint az első kosár kicsurgott. A kicsurgatott vetőmagot napon vagy szellős helyen teljesen kiszárítjuk. Csak teljesen száraz csávázott magot célszerű elvetni. A porcsávázás lényege az, hogy a csávázó port alaposan összekeverjük a csávázandó maggal. Erre a célra rendszerint csávázó dobokat használnak, amelyeket forgatva, a benne lévő magot az utasítás szerint adott csávázó porral összekeverjük. A dobok forgatása lassan történjék, mert különben a mag a dobban nem fog keveredni, hanem annak egyik végében marad forgás közben is. Por- csávázásra leginkább a Porzóit szokták használni, bár vannak más csávázó porok is. Ott, ahol kevés magot kell csávázni, inkább a nedves csávázás ajánlatos, mert az tökéletesebb, mig nagyobb gazdaságokban, ahol sok magot kell csávázni és annak szárítása körülményes, inkább a porcsávázást célszerű alkalmazni. A kőüszög-fertőzésen kívül porüszög vagy repülőüszög is előfordul a búzában. Ennél a fertőzés a búza virágzása idején történik. A buzaszemből származott spórát a szél a búza bibéjére viszi, ahol az kicsirázik és testét bebocsátja a magházba. A gomba a buza- szemben lappangó állapotban marad egészen a szem kicsirázásáig. Ekkor a gomba a fejlődő búza hajtásaiba hatol és ott tovább növekszik épúgy, ahogy azt a kőüszög fejlődésénél láttuk. A gomba fonalas teste a kalász szemeibe is belenő és a buzaszem anyagát elpusztítja. Minthogy a repülő üszög gombacsirái magában a szemben bent maradnak, melegvizes csá\ázással védekezünk ellene. Ugyanis az az eljárás, hogy méreganyagokkal vonjuk be a vetőmagot, mint a kőüszög esetében, az előbb emlilett oknál fogva nem vezet eredményre. Itt tehát hőbesugárzással, amit melegvízben való áztatással végzünk, alvadásra kényszerítjük a gomba sejtanyagát. Az alva- dás pedig halált jelent a gomba számára. Ugyanaz a jelenség történik itt, a gomba testével, mint az emberi szívvel, amikor az betegség következtében magas lázba (41—42 Vásároljon Ön is szép és jó minőségű férfi ingeket Horváth Jenő divatáruüzletében (Plébánia épület.) Férfi esőkabát P 13 50-től fok) jut, amely hőfokot a szív érzékeny sejt- anyaga huzamosabb ideig elviselni nem képes, hanem megalvad és beáll a plazma-e^- halásos szivbénulás. A melegvizes csávázási úgy végezzük, hogy a fertőzött vetőmagot 6 óráig 28—30 fokos vízben áztatjuk. Eme áztatás folytán a gomba csírasejtjei életrekelnek. Ezután 10 percig 50 —52 C fokú vízbe tesszük a magot. Ez a meleg az életre kelt gomba sejtanyagát elpusztítja, a buzaszem csírázásának azonban még nem árt. A csávázásnál nagyon vigyázni keU arra, hogy a viz csakugyan 50—52 fokos legyen, mert ha melegebb vízben áztatjuk a magot, a buzaszem csirája megy tönkre, ha pedig kisebb a viz hőfoka, úgy az a gombát nem fogja elpusztítani. Röviden ismertettem a csávázás szükségességét, mikéntjét, ezek után úgy hiszem, minden gazda arra fog törekedni, hogy azt helyesen el is végezze. Ambrus János-Felelős kiadó: GAÁL ISTVÁN A »Zrínyi* Nyomdaipar Részvénytársaság nyomása Zalaegerszeg, Széclienyi-tér 4. — Nyomdavezető: Gaál István.
