Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-27 / 197. szám

Felelős szerkesztő : H e r b o I y Ferenc. XXII. 197. szám« Ara 8 ffilléi- 1939« augusztus 27, Vasárnap« Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ...= Telefonszám 128, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A mi sorsunk Ezekben az izgalmakkal telt időkben, ami­kor nem tudhatjuk, milyen meglepetéseket hozhatnak a következő percek, az ember csak arra gondol, mi volt az előidézője annak a sok bajnak, amelynek orvoslása érdekében még az előzőnél is borzalmasabb világháború kitörésétől kell tartanunk. Mindennek oka a húsz év előtt összekalapált békék, amelyek fe­lől hamarosan a győzők országaiban is meg- álllapitollák, hogy tarthatatlanok és igen nagy veszedelemnek lehetnek okozói. Visszacsinál­ni azonban már semmit sem lehetett. A jószivü adakozók nem vehették vissza azt, amit kegyelmeiknek máséból adományoz­tak, mert ezzel elismerték volna azt, ami már akkor köztudomású volt, hogy tudniillik a béketárgyalásokou csak a düh, a bosszú és a tudatlanság dolgozott. De tartottak attól is, hogy az esetleges visszaparancsolás robbant ki valamiféle zavart és akkor kezdődhetik az egész ott, ahol 1914-ben kezdődött. Engedték; tehát a dolgokat azon az utón, amelyen el­indították, gondolván, hogy a Népszövetség­nek nevezett közkereseti társaság úgyis meg tud minden veszedelmet akadályozni- Hogy ebben a feltevésükben alaposan csalódtak, azt a következmények igazolták. A nagy mű, ame­lyet Párisban létrehoztak és örökéletűnek hir­dettek, ma romokban hever, a Népszövetség pedig, mivel most már nincs mire vigyáznia, a sülyesztőbe került­Azonban ha össze is tört a párisi mű, ne higyjük, hogy a romon virág nőtt. Legalább nekünk nem nőtt. Mi még majd csonkák va­gyunk, mint voltunk a békeparancs nyomán. Bennünket még három oldalról a trianoni szégyenvonal határol és ennek legszégyenlel- jesebb szakasza az, amely az úgynevezett Burgenlandot szakította le testünkről. Ne be­széljünk most arról, milyen alávaló dolog volt égjük legyőződnek testéből koncot dobni a másik legyőződnek, hanem szóljunk arról, hogy ki és hogyan ráncigálta elő hajánál fogva azt a Burgenland szót, amit soha senki nem ismert. Ha az a terület valamikor csak egy napig is nem lett volna Magyarországnak senki által nem vitatott része, osztrák szom­szédaink régen elnevezték volna már azt akár Burgenlandhak, akár másnak, különösen az abszolutizmus idején. Ha tehát történtek ve­lünk igazságtalanságok, azok közül messze kimagaslik a nyugati részeknek elszakilása és elkeresztelése. Mert volt egynéhány haza­áruló lót, fogat csikorgató oláh és szerb, akik, ha mással nem, legalább hamis ürüggyel kívántak valamit országunkból; az osztrákok azonban sohasem, mert nem is találhattak arra jogcímet. És épen itt történt meg ez a császárvágás, aminek jogszerűségét legutóbb egy danzigi lap, a Danziger Vorposten bizo­nyítgatta, amikor a »zárt településű Burgen- landnak Magyarországnál megmaradt terü­letéiről irt- Kérdezhetjük nagy szerényen, milyen alapon és milyen joggal állította be a danzjgi újság a dolgot úgy, mintha a magyar Dunántúlnak bizonyos részei, amelyeken né­met települések is találhatók, az' Ausztriának ajándékozott vidékkel együtt egy egységes területet alkottak volna, amelynek Burgen­land volt a neve és amelynek egy része »Magyaroszágnál maradt«? Nem tehetjük föl, hogy a lap tudatlanságból használta volna a Burgenland kifejezést, hiszen ez ellentétben állana azzal az alapossággal, amire á németek annyira büszkék 1 : j Csudálkozunk, hogy a nevezett újság épen arra az útra tévedt, amelyet annak idején a csehek és utánok még most is az oláhok la­posnak mélyre: a törLénelemhamisitás út­jára. De még inkább csodálkozunk azon, hogy homályos célzásokkal a német-magyar barátságot akarja megzavarni. Mert az bizony, amit állít, célzás arra, hogy a németeknek Magyarországon is vannak igényeik és azokat alkalomadtán ki is elégítik. Aki tud olvasni és gondolkodni, az csak ezt olvashatja ki a danzigi újságból. Pedig inkább azt vártuk volna tőle, hogy Burgenlandnak visszaadását szorgalmazza, mivelhogy — ha mindjárt lak­nak is ott németek — az a terület ezeréven át vitatlanul Magyarországhoz tartozott és mindig magyar élettér volt. Az élettérnél pe­dig a nyelv mellékes, amint azt Csehország Berlin, augusztus 26- Henderson Hitlernél tett látogatása után fog idta a berlini lengyel nagykövetet, akivel hosszabban tanácskozott. London, augusztus 26. Angol jelentés sze­rint Henderson londoni utazásának célja az volt, hogy az angol kormányhoz eljuttassa Hitler béketervét. Róma, augusztus 26. Az újabb behívásokkal együtt Olaszországban 6 korosztály áll fegy­verben. Az olasz sajtó véleménye az, hogy a háború eldöntésében Mussolininak is döntő szava lesz. A Popolo d’ Italia igy ir : Olasz­ország kész a békére, de kész a háborúra is- Alkalomadtán Olaszország is jelen lesz, hogy felvesse jogos követeléseit­Páris, augusztus 26. Páris azon fáradozik, hogy Mussolini kezébe juttassa a végső dön­tést. Roosevelt másodszor is üzent Hitlernek. Washington, augusztus 26- Hull külügyi ál­lamtitkár nyilatkozatában kijelentette, hogy Hitler vezér és kancellárnak átadták Roose­velt béketáviratát, mindeddig azonban nem érkezett válasz az üzenetre. Egy későbbi táv­irat arról számol be, hogy Roosevelt újabb üzenetet küldött Hitlernek a béke megterem­tése érdekében. Azt ajánlja a Führernek, hogy fogadja el a békés lengyel megoldásokat. KbflSMifflfi'ÉS W *1 \í:í • Mill Moscicki távirata az angol királyhoz. 1 ; Varsó, augusztus 26. Moscicki, a lengyel köztársaság elnöke, táviratot intézett VI. György angol királyhoz az angol-lengyel se­gélynyújtási egyezmény aláírása alkalmából. Abban a pillanatban — mondja Moscicki —, amikor nemzeteink között a baráti kapcsola­tokat szorosabbra fűzzük, kifejezésre jutta­tom azt a meggyőződésemet, hogy a barát­ság megerősítésével az egyenlőség és az igaz­ság elvét szolgáljuk. Moscicki egyébként ki­fejezésre juttatja azt a gondolatot, hogy egy harmadik fél közvetítését elfogadja. példája is igazolja. í Jó lenne egyszer már teljesen tisztázni a kérdést. Tőlünk Ausztria részére vették el a hyugati részeket, Csehszlovákia részére pe­dig az északiakat. Ezek az államok megszűn­tek, a hozzájuk kapcsolt részek tehát visszaes­nek az ősi birtokoshoz, akitől azokat ellopták. Úgy látszik azonban, hogy mindenkinek ked­veznek, mert a kedvezés azt jelenti, hogy jogon és érdemen felül juttatnak valakit va­lamihez. így juttattak részeket Ausztriának, a cseheknek, az oláhoknak és szerbeknek. Az oláhoknak többet, mint amit nekünk meg­hagytak. Mi tehát csak azt vesszük észre, hogy a kedvezés mellett nekünk csak tovább­ra is szomorúságot okoznak. Ez a mi sör- sunk... hft Európa» Ázsia» America. Páris, augusztus 26. A francia külügyi bi­zottság ülést tartott. Az ülésen a francia kom­munista párt tagjai is megjelentek. A vita so­rán Flandin kijelentette, hogy a német-orosz meg nem támadási szerződés a kommunista célkitűzésekkel összeférhetetlen. Egyébként a francia rendőrség olyan olasz állampolgárok részére, akik Olaszországba akarnak utazni* betiltotta a visszautazásra jogosító igazolvá­nyok láttamozását. London, augusztus 26. Az angol kormány átalakításáról szóló hírekkel kapcsolatban a MTI Londonból azt a közleményt adja, hogy! sem a Reuter Iroda, sem a Press Association kormányváltozásról nem tud. Angliában nagy érdeklődéssel várják a koronatanácson hozott óvatossági rendszabályok közlését. Ugyanis a Buckhingham palotában koronatanács volt. A tanácson új intézkedéseket határoztak el. A szerdai intézkedéseket szigorúan és gyorsan végrehajtják, az iparvidékeket megerősítették. Egyelőre, mint a közlemény szól, még nemi szűnt meg a 'telefonösszeköttetés Anglia és! Németország között. Bukarest, augusztus 26. A román főváros­ban nagy érdeklődéssel figyelik Papennek a török külügyminiszterrel folytatott tanács­kozásait. Azt tartják, hogy ezek a tanácskozáf- sok könnyen megváltoztathatják Törökország külpolitikáját. Belgrád, augusztus 26. A szerb-horvát ki­egyezés egyik fontos állomása, hogy átalakult a szerb kormány. Az új kormány elnöke to­vábbra is Cvetkovics marad, de Macsek he­lyettes miniszterelnök lesz. Cincár-Markovics külügyminiszter lesz az új kabinetben és a horvátok gazdasági tárcákat kapnak. Tokio, augusztus 26. Japán nem változtatja meg politikai elveit, mint a táviratok mondják Ugyanakkor azonban rendezni akarják az orosz-japán kérdést. Állítólag a japán-kínai béketárgyalások is megkezdődtek, azonban washingtoni jelentés szerint Hull külügyi ál- [ lamtitkár kijelentette, hogy nem tud a japán- ! kinai béketárgjralásokról. , Tojástánc a béke és a háború körül. Feszültség és izgalom mindenfelé.

Next

/
Thumbnails
Contents