Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-26 / 196. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939- augusztus 26 Róma bizik a békés kibontakozásban. Róma, augusztus 25. Rómában bár megálla­pítják, hogy a helyzet nem enyhült, sőt sú­lyosbodott, mégsem adják fel a kibontako­zás reményét. A helyzet súlyosbodását a dan- zjgi csapatmozdulatokban, Franciaország és Anglia készülődéseiben; az enyhülés jeleit pedig Roosevelt béketáviratában, a pápa csü­törtöki békeszózatában és az olasz kormány nyugodt magatartásában látják. Roosevelt üze­nete fontos szerepet játszliatik a béke megter remtésében. » » » » O « « « « Oláh vélemény az új helyzetről. Bukarest, augusztus 25- Románia hivatalos lapja, a Romania igy ir: A német-orosz meg nem támadási szerződés nagyjelentőségű dip­lomáciai siker és feltétlenül megváltoztatja az európai politika arculatát. Ebből azonban egy pillanatra sem szabad következtetni, hogy Romániának bizonyos kötelességei vannak. Semmi sem igazolja Románia határainak meg­változtatását- (!) » » » » 0 « (i «« A Garam-lpoly csatorna. A Felvidék visszacsatolása óta nagyarányú lendületre és mélységre tett szert az a buz­galom, amellyel ezt az országrészt a gazda­sági fejlődés nézőpontjából hasznosítani akar­ják. Egyre-másra vetődnek fel azok a gaz­dasági, társadalmi és technikai tervek, ame­lyeknek megvalósitásával módot és lehetősé­get találnak arra, hogy a visszacsatolt terüle­teket az anyaország gazdasági életébe inten­zivebben belekapcsolják és az általános érde­ket hatásosan szolgálják. Az újabban felvető­dött és reális tervek között szerepel a Garam- lpoly csatorna, amelyet Gyalókay Miklós ko­máromi mérnök propagál. Ez a 12 km- hosz- szuságú csatorna a Garamot kötné össze a 20 méterrel alacsonyabban folyó Ipollyal és ez a körülmény lehetségessé tenné olyan ha­talmas vizi erőmű létesítését, amelytől évi 25 millió Iíw-óra termelés várható- Az erre vonatkozó terveket Gyalókay már el is ké­szítette s Koczor Gyula barshonti főispán, a komáromi mérnök nagyszabású technikai el­gondolását magáévá lette. A terv realitását és könnyű megvalósitását illetően kétség még csak fel sem vetődhetik. Számithalunk tehát arra, hogy a csatorna és a vizierőmű megal­kotására alakuló törekvés hamarosan meg­felelő eredményben jelentkezik. Ez a csa­torna nemcsak a Felvidék gazdasági életében töltene be jelentékeny szerepet, hanem al­kalmasnak bizonyulna arra is, hogy az ipari életet szinte kimeríthetetlen erőforráshoz jut­tassa s ugyanakkor a kereskedelmi forgalom számára olcsó viziutat biztosítson. A Dohányjövedék is részt vesz a brémai nemzetközi dohány­kongresszuson. A brémai Tabakwissenschaftliche Gessel­schaft és a brémai Nemzetközi Dohánykon­gresszus közös rendezésében szeptember 25- től 30-ig Brémába hívták egybe a dohányr termelés és gyártás időszerű kérdéseivel fog­lalkozó nemzetközi dohánykongresszust. A kongresszus iránt világszerte hatalmas ér deklődés nyilvánul meg és mint Európa egyik kiemelkedő dohánytermelő és gyártó országá­nak, Magyarországnak képviseletében a Kir­Dohányjövedék megbizottjai és a dohányter­melők kiküldöttei is bejelentették részvételü­ket. Eddig a következő országok jelentkezései érkeztek be a kongresszus rendezőségéhez : USA, Kuba, Mexikó, Brazilia, Argentina, Pa­raguay, Hollandia, Olaszország, Bulgária, Tö­rökország, Románia, Görögország, Jugoszlávia Egyiptom, több távolkeleti ország és — Ma­gyarország. Hatmillió pengőt meghalad a családi pénztárak félévi szolgáltatása. A családi szakmai munkáspénztárak köte­lékébe az 1937. évi termelési adatok alapján az iparügyi minisztérium 1940 üzemet soro­zott be az 1937. évi termelési statisztika nyilvántartásában szereplő 3902 »gyári jel­legű«, 20-nál több munkást foglalkoztató üze­mek közül. Az 1939. év első felére az 1937- ben fizeted munkabérek alapján a munka­adó ipari vállalatok a férfimunkások után a 48 pengő, a női munkások után az évi 32 pengő felét voltak kötelesek befizetni. Az ŰL937. évi gyáripari munkáslétszám 236616 férfi és 105.198 női munkás volt, mivel azon­ban számos, a statisztika nyilvántartásában szereplő kisebb üzemet járulék fizetésére nem kötelezlek, az 1939. első felében lefolyt járulékok összege kereken hétmillió pengő volt. Munkásbérpóllékban 256.000 munkavállaló részesült 363.000 tizenöt éven aluli gyermek után. A munkavállalóknak mintegy kéthar­madrészének egy gyermeke, 20 százalékának két gyermeke van, de akad néhány 8—9, sőt 10 gyermekes család is. Az 1939. első felében kiutalt munkabérpótlék a hatmillió pengőt meghaladta. A járulékok mértékének a meg­állapítása tehát úgy történik, hogy az arány­lag alacsony adminisztrációs költségek leszá­mítása után csaknem a teljes járulék a befi­zetés évében az igényjogosult munkavállalók K * Tóth szabó mellett 1. Minőség 2. ízlés 3. Szabás közölt felosztásra kerüljön. A szociális biztosításnak egy neme tehát a családi pénztárak intézménye, ahol a járu­lékok megállapítása és a »biztosítási össze­gek« kifizetése a kirovó-feloszló rendszer alap ján történik, amely feleslegessé teszi, hogy — az egyéb társadalmi biztosítások rend­szerének módjára — évtizedek befizetései­ből százmillió pengős tartalékokat gyűjtsön, amelyet alapjában a termelő tőkéből kell elvonni. Az 1938:XXXVI. t.-c. gondoskodik azért tartaléktőkéről is, amennyiben kötelezi az Országos Ipari és Bányászati Pénztárt, mint a szakmai családi pénztárak központi és fel­ügyeleti szervét, hogy a járulékfeleslegekből tartalékalapot létesítsen, amelyből az egyes szakmai pénztárak esetleges pénztárait kiegé­szíthesse, erre az alapra azonban évenként a gyermeknevelési járulék évi összegének leg­feljebb a 10 százaléka fordítható mindaddig, amig az alap a gyermeknevelési járulék egy évi átlagos összegét eléri. A munkásjólétet igen jelentős mértékben emelő családi pénztárak nem terhelik érzé­kenyen a munkaadó vállalatokat és igy a pénztárak működésével az első félévi ered­mények után úgy a munkaadók, mint a munkavállalók elégedettek. i Eckhardt a miniszterelnöknél Eckhardt Tibor csütörtökön este felkereste Teleki miniszterelnököt, akivel hosszabb meg­beszélést folytatott. Pénteki piaci árak. — O — if ’ 'll Nagy élénkség uralkodott ma a piacon. Vegyesfélék: tojás drb. 7—8, tej literje 16—18, tejfel literje 80, túró drb. 5—6, vaj drb. 20—24, paradicsom kg. 12—14, burgo­nya kg. 10—12, uborka kg. 10—15, kelká­poszta kg. 18—20, fejeskáposzta kg. 14, vö- rőskáposzta kg. 20, paprika 3—4 drb. 10, zöldség csomója 4—5, sárgarépa cs. .4—5, vöröshagyma kg. 14—16—18, mák literje 70— 75, paraj kg. 25—30, sóska kg. 20 fillér. Gyümölcsök: alma kg. 12—14—16, málna kg. 60—70, körte kg. 10—12—20, szilva kg. 10—12, szőlő kg. 30—35, barack kg. 20, diny- nye kg, (görög, sárga) 10—12, pusztamiskei dinnye kg. 10 fillér. Szárnyasok: tyuk párja 3 20—3.40, csirke párja 2.------250, sovány kacsa drb. 2.------­2. 50, kövér liba drb. 9—10, malac drb, 4 — 4.50 pengő. . ; !i í -o— J i i

Next

/
Thumbnails
Contents