Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-25 / 195. szám

* m XXII. évfolyam 195. szám. Ara 8 fillér 1939. auguaztua 25. Péntek. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszóm 128. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra P50 pengő, negyed* Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. II évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Élettér-térkép. A Statisztikai Tudósitó Írja a következő­ket : A Német Birodalom nemzetnevelésügyi minisztériuma rendelete szerint az iskolai cél­ra szánt atlaszoknak azon az elvi alapon kell elkészülniük, hogy »a földrajztanilás tárgya nem a tudományos értelemben vett természe­tes országlerület, hanem az egy nép által lakott élettér.« Ennek következtében az isko­lai térképeknek nem a tényleges államterü­letet, hanem mindazokat a területeket fel kell tüntetni, amelyeken az őgyes népek az idők folyamán laktak, vagy amellyel vonatko­zásban állottak. A Német Birodalom térké­pein tehát a Birodalom politikai határain kívül Kelet- és Délkelet-Európában »a né­met civilizáció területe« is feltüntetendő- Eze­ket a különböző területeket nem is kell kü­lönböző címekkel jelezni, hogy azok össze­tartozását és egységét ezzel is kidomborítsák. Hát, azt hisszük, nekünk, szegény magya­roknak is szabad ilyen élettér-térképet feste­nünk, hiszen mi is szabad és független nép. vagyunk és van történelmünk is, mégpedig olyan dicsőséges, amilyennel kevés kulturnép dicsekedhetik. És olyan szolgálatokat mutat­hatunk fel a művelt Nyugat védelmében, amelyeket el kell ismernie a művelt Nyugat­nak. A Páris-környéki békeparancsok össze­kovácsolásánál ezeket a szolgálatainkat tel­jesen figyelmen kívül hagyták, yagyis a vitéz­séget, hősiességet, szenvedéseket a nullánál is kevesebbre értékelték. Csakis ilyen lelkűiét mellett történhetett meg a nyugati kultúrát védő Magyarországnak szétdarabolása és a Csonkaországnak életterétől való megfosztása. Épen ez a körülmény sütötte a békét diktá­lok homlokára a szégyenbélyeget. Ha tehát most annyira előtérbe nyomult az élettér kérdése, épen a Nyugat mellének szegezhetjük, hogy Magyarország az ő élet­terének erejével volt képes az ozmán gőzhen­gert megállítani és Nyugatot, elsősorban a németséget a pusztulástól megmenteni. Soha senki sem merte állítani, hogy a régi határa­inkkal körülzárt területből csak egy talpalat­nyi is más népnek az élettere. Magyarország testéből mind a négy oldalon letépett darabok tehát ezeréven át magyar élettér voltak és, hogy mégis letéphették azokat, az csak árulók, kalandorok, hazugok és rágalmazók gyaláza­tos műve volt. Kérdjük : mióta lett divat a vitézség és hő­siesség leértékelése ? A magyar vitézség és hősiesség terjesztette ki határainkat három tengerig és ahova eljutottunk, ott a imagyar ci­vilizáció teremtett kultúrát, jólétet. A civili­zációnak egy forrása volt. Ebből táplálkozott egész Nyugat. De, amint ez a közös civilizá­ció a nemzetek elhatárolódása folytán nemze­tenként külön színeket kapott, úgy kapott a Kárpátok medencéjében külön magyar szint régi határainkon belül is, ahol tehát csak ma­gyar civilizáció volt. Ha a sok százados érint­kezés folytán egyik nemzet valamit átültetett a maga kertjébe, az át is hasonult, úgy, hogy tulajdona lett az átvevőnek. Nyugatmagyar- országon, amit csak azért szakítottak el tő­lünk, hogy Ausztriával soha jóviszonyban ne legyünk, épúgy volt magyar civilizáció, mint a Felvidéken, Erdélyben, Bácskában és a Bánságban- Ez a négy darab, a szomszédok­nak jó falat, magyar élettér volt, ha tehát térképet festünk, ezeket a részeket, mint szo­rosan hozzánktartozókat kell színeznünk, őrültség ezért a dunántúli német telepeket a »német civilizáció« területeként feltüntetni. Ott is a magyar teremtett civilizációt és, ha a honfoglalás után nyolcszáz évvel oda né­meteket telepítettünk s megengedtük nyelvük használatát, nem szüntettük meg sajátságos szokásaikat, ez gavalléria, ez tisztesség volt tőlünk, amivel szemben mi is hasonló gavallé­riát várunk. Egyidő óta nem igen hallunk trianoni igaz­ságtalanságokról. Szinte azt kell hinnünk, hogy Trianonban csak épen annyi igazságta­lanság történt velünk, hogy a visszakapcsolt részeket elvették tőlünk. A többi rablás mind jogszerűen történt volna. Márpedig ha any- nyira beszélnek élettérről, ha annyira hang­súlyozzák, hogy Versailles megszűnt, akkor nem várhatunk mást, mint azt, hogy Ausztria Moszkva, augusztus 24. Az éjszaka Moszk­vában Bibbentrop német külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos Stalin je­lenlétében aláírták a német-orosz meg nem támadási szerződést A szerződés tartalma röviden a következő : Németország és Szovjetoroszország kölcsönös meg nem támadási szerződést ir alá. A két szerződő fél kötelezi magát arra, hogy egy­mással szemben tartózkodik mindennemű erő­szakos cselekménytől és támadástól- Arneny- nyiben egyik felet egy harmadik fél megtá­madná, a másik fél kötelezi magát arra, hogy nem támogatja a támadót. Ha viták keletkez­nek a két fél között, közös bizottságok intézik el az ügyeket. A szerződés tartania tiz év. A mostani alá­írást követő rövid idő múlva jóváhagyják a paktumot és a diplomáciai iratokat Ber­linben cserélik ki. Ribbentrop ma délután 1 órakor Moszkvá­ból Salzburgba repült, hogy Hitler vezér és kancellárt tájékoztassa az aláírásról és a ta­nácskozásokról. London, augusztus 24- Sok Európában nya­raló amerikai állampolgár megváltotta a ha­jójegyet Amerikába. Ijedten menekülnek a Páris, augusztus 24. A francia hadsereg igénybe vette az összes járóműveket. Hire jár, hogy feloszlatják a francia kommunista pár­tot. A párisi sajtó veszélyesnek tartja a hely­zetet s minden pillanatban a kirobbanástól tart- t { megszűntével visszakerüljön hozzánk Nyugat- magyarország, Csehszlovákia pusztulásával pd dig visszakapcsolódjék az, amit Csehszlová­kia megépítéséhez felhasználtak. A többiről1 nem beszélünk, hogy az a vád ne érhessen bennünket, hogy veszélyeztetjük a jóviszonyt- Épen csak a megtörténtek után bátorkodtunk ezt a szerény véleményt kockáztatni és azt a jámbor óhajt kifejezésre juttatni, hogy a sok ígéret után végre teljes igazságot szolgáltas­sanak nekünk, mert hiszen minden oldalról azt halljuk, hogy csak egy erős Magyarország biztosíthatja a békét. Az igazságot pedig so­hasem ismerték az emberek parcellánként. Szinezlessünk tehát mi is élettér-térképei­ket. Azok ellen aligha emelhet valaki kifo­gást. hff jó öreg Európából. Az angol lapok azt Írják, hogy az összehívott parlament széleskörű fel­hatalmazást ad majd a kormánynak, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. Páris, augusztus 24. A francia kormány rendeletére falragaszok jelentek meg a városi utcáin. Folyik a tartalékosok behívása. Berlin, augusztus 24. A berlini lapok első kiadásában még nem jelenhetett meg 'az alá­írásról szóló közlemény, a második kiadások azonban szenzációs címek alatt tálalják fel a legújabb eseményeket. Különben Hitler ke­reken kijelentette, hogy, Németország nemi mond le igényeiről. Danzig, augusztus 24. Danzig népe izga­lommal várja a visszatérés pillanatát, de azért bizonyos feszültségektől tart. Moszkva, augusztus 24. Ribbentrop nemét külügyminiszter a szovjet fővárosból való el­utazása előtt nyilatkozott. Nyilatkozatában ki­emelte, hogy a vezér és Stalin találkozása eny hiti az európai helyzetet. A két nép eddig el­szigeteltségben volt, most azonban kilépett ebből az állapotból. A két nép történetében ez a szerződés egyike a legjelentősebb fordula­toknak. Meggyőződésem — mondotta —, hogy. a béke ügyét szolgáltuk. t London, augusztus 24. Anglia nem hisz a békés megoldásban. A mára összehívott par­lament széleskörű felhatalmazása alapján a kormány részleges mozgósítást rendel el. Be­hívták a légi haderő tisztjeit s az egész or­szágban folynak az elsötétitési gyakorlatok. Aláírták a német-orosz meg nem támadási szerződést. Ribbentrop Hitlerhez repült. Az amerikaiak menekülnek Európából Háborús készülődések Franciaországban, Angliá­ban és Lengyelországban.

Next

/
Thumbnails
Contents