Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-22 / 192. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. augusztus 22. Szentistvánnapi vezércikkek. A magyar sajtó Szent István dicsőséges ünnepén az országépitő nagy király emélékének áldozott. Augusztus 19-én s augusztus 20-ára virradó éjszaka országszerte csattogtak a sze- ‘dőgépek betürudjai, a katlanokban hörgött a forró nyomdafém, dörögtek a rotációsok a főváros újságpalotáiban és a vidéki szedőtermekben szorgos nyomdászkezek szedték rendbe a betűket. Mintha egy erélyes kéz irányított volna mindeneket! A XX. század diadalmas technikája szent királyunk szolgálatjára állt, hogy tanításait széthintse a magyarok között. Lássuk csak : mit mond Szent István napján a magyar sajtó ? Nemzeti Újság: örökségünk királya, — |ez a cime Ijjas Antal pompás cikkének. Ijjas stílusa olyan, mint a kicsiszolt acélkocka, súlyos és szabályos, tömör és plasztikus, »Az analógiák a mával szinte kísértetiesek«, Írja. Ilyen Szent István kora : Erdély egészen külön, a bolgár törzsekkel keres uralmi önállóságot, a Lajta mögött Európának a maihoz [hasonló német csodája, az Ottók Császársága áll, amely egyszerre csak kimondta a német politikai és hatalmi önelvüséget, megszállta .Ostmarkot és biztosította a szudéták hegynégyszögét. S itt állt Szent István, hogy nemzetté kovácsolja a magyar törzseket. Hatalmas és fájdalmas és egyedülvaló munka volt ez. S »ha igy van : akkor a politika magányos és egy államiság előre sejtett kríziseinek vasból való szentje, szent, akinek életén, erején és idegzetén át egy egész nemzet öntudatra ébredése és eddigi formáiból más formák közé való átöntődése játszódott le.« Pesti Ilirlap : »Voltál-e már, magyar testvérem, Szent István király ünnepén hazádtól távol, idegen országban ? — kérdezi Preszly Elemér, aztán igy felel rá: Ilyenkor élénkebben gyötör aggodalmad nemzeted jövőjéért« Idéz Szent István Intelmeiből: »Ha bölcsekkel jársz, bölcs lész, ha balgatagokkal forogsz, társuk lész. Én szokásaimat kétségnek minden béklyója nélkül kövesd, az igazságnak soha ellene ne állj, a hatalomnélküliekhez is türelmes légy.« A Vármegye:. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének hivatalos lapja Írja: -Annak idején »kimondtuk keményen, hogy a kálvinisták, általában a protestánsok a hibásak, hogy a Szent Islván-kulluszt ki engedték sajátítani... Nincs tehát elfogadható indoka, hogy augusztus 20-án zárva maradjanak a protestáns templomok. Sőt, makacs rövidlátás — ha épen erősebb kitételt akarunk használni ... Ma már lelki gyönyörűséggel és megnyugvással olvassuk .., hogy a református templomokban ünnepélyes istentiszteletek lesz hek« Uj Fehérvár: »A szentistváni magyarság integráns része a kereszténység. Éspedig a római kereszténység: a katolicizmus«, ezt a gondolatot emeli ki Székesfehérvár politikai napilapja. Szent István »egyedül a római széket ismerte el maga felett valónak, írja tovább, a legmagasabb földi tekintélynek... Bennünket, katolikusokat, sokan csak amolyan félmagyaroknak tartanak... A legutóbbi napok és órák bizonyították be : mennyire igazságtalan és tárgyilag is helytelen volt ez az ítélet- A magyar katolicizmus intakt tudott maradni a csábos Loreley dal delejétől és megingathatatlan ma is..., mert a nemzet- és államhűség sziklaszilárd rendülellenségét a római szikláról mintázta.« Vasvármegye: Lichtscheidl Gyula dr. a Szent Korona jelentőségére világit rá. A Szent Korona »erkölcsi erejével a magyarság ezeréves tántorithatallanságának hű kísérője, hatalomban, kisugárzásában pedig az alkotmányos magyar királyság létének jogalapja.« Innen van az, hogy miután 1918. november 13-án a királyi hatalom tényleges gyakorlása megszűnt, Magyarország továbbra is királyság maradt. Csak ez a Szent korona, az az ezeréves pillér« lehet egy újabb ezerév elindítója. Zalai Közlöny: »Felkent első szent királyunk nem a múlté, Írja P. Gulyás Gellért, csak emberi életre volt a múlté- Szelleme, lelke, tanítása a jelené és a jövőjé«. Két nagy érdeme van, hogy : apostol volt és erős kezű király. Az apostol az egyházba és a keresztény szellem templomába vezetett bennünket, a király pedig hazát épített. Balaton}üred: »A magyar nemzet érzi, idézzük a vezércikket, hogy ő az örök jövő nemzedéke ... Röviden ennyi az egész feladat: tiszta, keresztény nemzedék legyen a sók parányi sejt, amely egységes magyarsággal, keresztény lelkiséggel alkotja azt a nemzetet, amely hivatottságában mindig tiltó oszlopa lesz a szellemieden destrukciónak « Tapolcai Újság: Bátran leszögezi magát a magyar önállóság mellett. »Nem ismerhetjük el, irja, a hol előnyünkre, hol hátrányunkra alkalmazott népi elvet, nem fogadhatjuk el, az »élettér« fogalmát. Nekünk megvan az ezeréves jogunk, amelynek alapja a Szent Korona tana és Szent István országa« íme, egy vezércikk-füzért gyűjtöttünk ösz- sze a magyar sajtóból. Persze, nem mind. Sokkal több irás jeleni meg Szent István napján és szónoklatok, színdarabok, a rádió és a színpad hirdette a Szent Király nagyságát. Vajha, minden izében-ereszlékében átjárná nemzetünket ez a sok eszme, nagy hit, magasztos gondolat... »»»» o «««« Itt a szovjet—német kereskedelmi egyezmény. Berlin, augusztus 21. Németország kereskedelmi és hilelegyezményt kötött a Szovjettel- Az egyezmény értelmében Moszkva évente 180 millió márka értékű árut szállít Németországnak. A vonatkozó közlemény megjegyzi, hogy Németország, mint ipari állam és a szovjet, mint a mérhetetlen nyersanyagok ki- aknázhalatlan tárháza, kiegészítik egymást. Újból szállítunk búzát Olaszországba. A murakereszturi halárforgalom júliusban megélénkült. Naponta 70—80 vagon búzát szállítottunk Olaszországba. Július végén megcsappant a forgalom. Rövidesen azonban újabb nagyobb tételeket dobnak piacra és igy a jelek szerint mind nagyobb lendülettel emelkedik a 'kivitel. Svájc felé is megélénkült a buzakivitel. Szó van arról is, hogy a Németországba irányított exportot Murakereszturon át viszik ki tőlünk. De természetesen ez csak jelentéktelen léteire vonatkoznék, mert a nagyobb mennyiség viziuton, a Dunán át kerül német földre. A behozatal valamivel kevesebb mint a múlt hónapokban volt. Importban a jugoszláv fa vezet. Indiából naponta 15—20 vagon gyapot érkezik. Olaszország általában napi 20 vagon rizst szállít Magyarországra. »»»»o «««« Tűzoltó verseny Pacsán. Első szent királyunk ünnepén a pacsai járás tűzoltói nagyszabású tüzoltóversenyt rendeztek Pacsán. A versenyen megjelentek: Horváth Vilmos dr járási főszolgabíró, Der- varics László dr. szolgabiró, a lüzrendészeti hatóság részéről Bubics Tivadar ny. főszolgabíró, vármegyei lüzrendészeti felügyelő, Huhn Gyula, Fodor István járási lüzrendészeti felügyelők, Stádinger Ferenc keszthelyi tűzoltóparancsnok, Török Gyula főjegyző és Ber- natzky Rezső jegyző. A verseny eredményei a következők : A 9-es szerelési számban 1. Zalavár, 2. Felsőrajk, 3. Zalapáti, 4. Nagykapornak, 5. Zalaszentmihály, 6- Pacsa. Az 5-ös szerelési számban 1. Zalaapáli magán 6, 2 Zalavár, 3. Felsőrajk, 4. Zalaapáti, 5. Nagykapornak. Mind a 9-es, mind az 5-ös szerelési számiban az első, második és harmadik csapat tagjai kisezüst, nagyezüst, illetve bronzérmet kaptak. Az eredményeket Horváth Vilmos dr. hirdette ki. Végül Bubics Tivadar ny. főszolgabíró buzdító beszédet intézett a csapatokhoz. »»»» o « « « « Lótenyésztési tanulmányi kirándulás a Dunántúlon. Az OMGE lótenyésztési bizottsága szeptember 14-én és 15-én tanulmányi kirándulást rendez Fejér, Tolna, Somogy és Zala megyékben. Szeptember 14-én délelőtt a zirci apátság előszállási uradalmában az angol félvér ménest, majd a tonamegyei Regöly községben összpontosított angol félvér lóállományt tekintik meg. Délután Ódalmauaon a honvéd csikótelepet, Nagyberkiben a népies hidegvérű lóállományt, Taszáron a Kegyes Tanitórend angol félvér ménesét, majd 15-én Biedermann László mozsgói lipizzai ménesét és Kammarer Ferenc angol teli vér, illetve angol félvér lóanyagál, Kaposvárott a Mezőgazdasági Ipar R. T- ügetőversenyló tenyészetét, hidegvérű ménesét s egy-két üzemágát mutatják be, aztán Hetes és vidéke hidegvérű lóállományát, Fenékpuszlán Festetics György herceg hírneves angol telivér ménesét tekintik meg. Fenékpusztáról a résztvevők Badacsony érintésével Pestre utaznakA tanulmányútra minél előbb, de legkésőbb szeptember 1-ig kell jelentkezni az OMGE lótenyésztési bizottságánál. Részvételi dij személyenként 60 P. Akik magánúton akarják a tanulmányutat megtenni s ahoz csatlakozni, szintén tartoznak részvételi szándékukat bejelenteni s ugyanakkor személyenként 20 P-t fizetnek. Az egyes vármegyékben csatlakozó vendégek az illetékes Vármegyei Gazdasági Egyesületnél jelentkeznek s 10 P- részvételi dijat fizetnek. A kiindulási állomástól Budapestig és Budapestre való visszaérkezés után Budapestről a kiindulási állomásig 30 százalékos vasúti kedvezmény is van- Az igénylést a jelentkezéssel együtt az OMGE-től kell kérni, az igénybe veendő vasútvonalak megjelölésével. Az esetleges elszállásolási igény bejelentése is kívánatos.
