Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-20 / 191. szám

1939. augusztus 20. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 vetítés sem. Talán ezért is nem eléggé válto­zatos és ''Hatásos Az ember tragédiája egyik­másik jelenete (például az egyiptomi). Viszont annál tökéletesebb és annál döbbe­netesebb az előadás, ha szervesen belekap­csolódik a környezetbe, ha maga a dóm is részikap a »játékból«- Ezért arat elvitathatat- lanul döntő sikert a Magyar Passió A sze­gedi dóm lépcsőzetéről a lelketlen kufárokat ostorral veri szét az Ur Jézus, a dómtér az örömteljes jeruzsálerai bevonulás csodás szín­helyévé magasztosul, a hatalmas Dóm fogadja magába a szent sirt, amelyhez a megnyíló nagykapun át harangzúgás, orgonaszó fensé­ges áhítatában zarándokol a magyar munká­sok és ájtatos barátok passió-serege. A Magyar Passió fenségesen szép percei­ben éreztük meg igazán a szegedi dóm áhí­tatát, a márvány szobraikból megelevenedett magyar szentek feleltünk őrt álló kegyelmét és itt értettük meg a sokszáz magyar passiós kemény, de reményteljes kálváriajárását. Mert nem az építész fantasztikus monumen­tuma, nem a rendező bámulatba ejtő lele­ményessége, nem a játékosok művészi pro­dukciója kápráztatta el a nézők ezreit. Itt a kövek elevenedtek meg, itt a szegedi dóm kelt életre: itt a »játék« szegedi, magyar és keresztény lett. Folyt. köv. dr. Szeliánszky Ferenc. Egy áruház történetéből. Néhány hónap múlva 75 éves fennállását ünnepli egy cég, amelynek fejlődése egybe­forr a megyeszékhely felvirágozásával és a vármegye közönségével. Száz és száz családnál a nagymama még leánykorában vásárolt Schütznél. Később féltő gonddal és nagy hozzáértéssel válogatta gyermeke kelengyéjét: most pedig unokáját kiséri örömmel a régi üzletbe. Hagyománnyá vált a városban és megyében, hogy Schütznél vásároljanak. Miért e nagy ragaszkodás háromnegyed év­századon át egy üzlethez ? Sokan kérdezik és mi megadjuk a feleletet. A Schütz céget nem egyéni cégnek tekinti a közönség, hanem alapos hozzáértéssel, kitünően megválogatott közös célért dolgozó társaságnak. Mindenki megtalálja azt az egyént, akihez szívesen for­dul, akihez bizalma van és akiről tudja, hogy minden körülmények között a legjobban fogja kiszolgálni. Úri modor, tiszteletteljes készség és hozzáértés. Ez jellemzi a gárdát, amely Schützéknél dolgozik. »Mindent a közönség érdekében«. Ez a jelszó az üzletben. Kirakatai mindenkor a legújabb divatot mutatják be. Ide vonzák a fővárosi áruházaknak megfelelő választék, az olcsó szabott árak a vevőket. A cég divat­lapja havonta szakszerű hasznos tanáccsal és díszes illusztrációkkal áll rendelkezésére a közönségnek és legjobb útmutatást adja, hogy miként varrják meg a hölgyek ruháikat. Konfekció osztálya mindig a legszebb új­donságokat hozza és teljes mértékben kielégíti a legkényesebb Ízlésű hölgyeket épúgy, mint a kisebb vásárlóerejű közönséget. Legnagyobb gonddal elkészített női bundái, mindinkább tért hódítanak, mert alig drágábbak, mint a jóminőségű női kabátok. Most, hogy a tél közeledik, ezer és ezer új mintákban érkeznek a divatos gyapjúszöve­tek, szinpompás flanelok és pongyola anya* gok. A cég bizalmasa, barátja és tanácsadója ve­vőinek és készséggel kijavíttat vagy átcserél, j ha a vevő óhajtja és Ízlése úgy kívánja. Hetvenötéves évfordulójához közeledik egy egerszegi cég, amely idő alatt három gene­ráció nőtt fel, akik túlnyomó részben hű vevői az áruháznak. A jubileum részleteiről lapunk hasábjain fogjuk a közönséget értesíteni. Ramazetter. Zala megye nagy fiáról és Sümeg város szü­löttéről az idők távlatában részben vissza­emlékezések, részben Írások, levelek és ro­koni elbeszélések utján szerelnék egyet-mást elmondani, ami közelebbről megvilágítja egyé­ni és családi életét­Hogy ki volt Ramazetter, azt az itt élő emberek mind tudják. Hisz nevéhez annyi jótékony, kulturális és közhasznú intézmény fűződik. Sümeg városát ő tette híressé ezen a téren. De kevesen ismerik privát életét, — és sokszor egész téves felfogás alakul ki róla és házáról. Időnként neves évfordulók, helyi ünnep­ségek alkalmával mindig elhangzik egy-egy szép beszéd, méltatva az ő elévülhetetlen, érdemeit, mintegy visszhangjaként — Sümeg város hálájának. Itt meg kell említenem, hogy mint magánegyéni és egyes dolgokat róla, téves beállításba helyezik; ami felett nem lehet épen csodálkozni, hisz a ma Sümegen élő embereknek talán ötven százaléka teljesen idegen, messziről ideszármazott egyének és családok, akik nem ismerhetik közelebbről a viszonyokat- Például egy legutóbb elhang­zott igazán szépen felépített beszédben foly­ton mint »kisiparost«, kékfestőt emlegette az illető, egyébként kiváló szónok. Először a kékfestő gyár, még édesapjáé, Ramazetter Leopoldé volt. Akkor járta ez a magyar nóta is egyik dalköltőnktől, hogy: »Honi szoknyám Sümegen volt festve«. Ö — úgy emlékszem, a festőgyárat már alig folytatta —, de megalapította a nagy borüz- letet, amely leginkább külföldi exportra volt fektetve és ott volt legnagyobb piaca. Ta­nult pincemestereket tartott, könyvelőket és nagyszámú segítő személyzetet. Külföldi és hazai kiállításokon számos elismerő érmet és kitüntetéseket kapott: hat szőlőn, illetve három szőlőhegyen termett kitűnő borai után (Sümeg, Somlyó és Badacsony). Életmódja előkelő művelődés tanujelét adta mindenben. Úgy hivatása munkakörében, mint privát életében nagykoncepciójú egyé­niség ! Leírásom leginkább a Ramazefter-pár éle­tének zenitjét érinti. Még nagyon kicsi gyer­mek voltam, de már az értelmem nyiladozott s igy kissé személyesen emlékszem dédnagy- apámra és nejére: Czenczi bácsi és Zofietant’- ra, mint a családban hívtuk őket; és szü­leim elbeszélése szerint. Nagyon szerettek és dédelgettek, »Kis Pacsirta« néven becéztek. Ez életük két utolsó évében volt. Feleségét, Kompanik Zsófiát, Árva megyé­ből hozta ; egy üzleti útja alkalmával ismerte meg őt. Kompanik Zsófiát nevelőnője kisérte el új otthonába, ahol háziasszonyi hivatását példás ügybuzgalommal és kiváló rendszere- teltel (ami különösen jellemezte őt) töltötte be. Szüleim, nagyszüleim és nagynénéim leírá­sából tudom, hogy nagyúri háztartást vittek. Házikisasszony, (gyermekkorom Vinci né­nije, aki haláluk után is körünkben maradt egy ideig), inas, szobalány és nagy konyhai személyzet volt- i Házukhoz úgy a megye, mint távoli me­gyék úri családjai járlak. Deák Ferenc is többször megfordult náluk, úgyszintén sok más, hires akkori államférfi, főpapok, fő­urak. , De legtöbbet érintkeztek a Szigügeten lakó báró Putheáni-családdal. Erre még visszaté­rek. Híresek voltak a Vince-napok, ame­lyekre nem egy négylovas fogat érkezett, kö­zeli és távoli vidékekről. Hallottam szüleim­től a hires »iskola-bálokról«, fehérkőaljai és tarvalyi majálisokról, amelyeket ő rendezett- A hires Farkas Miska cigányzenéjére mulat­tak a vendégei. Azt is hallottam, hogy egy gavallér »százast« ragasztott a homlokára jó­kedvében, úgy elragadta a cigányprímás tü­zes játéka. Mind-mind régi szép emlékek ködfoszlányai. Kisfaludy, Sándor, nagynevű költőnkkel is Ajánljuk a hölgyeknek hogy saját érdekükben használják rendszeresen ■ hires nagyenyedi KOVÁCS KRÉMET a nagyenyedi KOVÁCS boraxszappannal. A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt tökéletesen rendbe hozza I Éjjeli használatra kék 1 Nappali használatra sárga J csomagolásban meleg barátságban volt. Sokszor látták őket az akkori »sóház« előtt kaszinózni. Évente gyönyörű utazásokat tettek s vissza­térőben többnyire a Bécs mellett lévő Stup- pachi-kastélyban pihentek meg egy előkelő osztrák családnál, akik náluk Sümegen is gyakran megfordultak. Anyám és egyik nagynéném náluk nevelő­dött ; tudniilik nagyanyámat, Ramazetter nő­vérét, egy somogymegyei földbirtokos, Pa- taky Antal vette el s mivel falun laktak, két leányukat nevelőintézetbe adták, mig a másik keltől Ramazetterék kérték magukhoz s első­rendű tanárok által házinevelésben részér- sültek. i Ramazetteréknek két gyermekük volt: Ma- tild és Károly, akiket éltük virágában szakí­tott el tőlük a sors. Matild menyasszonya volt báró Putheáni Jenőnek, — aki Francia- országban tanulta a »borászatot«, hogy majd később apósának társa, segítője legyen az üzletben. De a jó Isten máskép határozott; Matild egy koratavaszi kiránduláson meg­hűlt és tüdőbajt kapott. Két hét alatt bevé­gezte szép fiatal életét- A vőlegény Putheáni állítólag csakhamar utánahalt. Károly még előbb halt meg, kisebb korában. Ez a ket­tős nagy csapás mély sebet ejtett a szülők szivén. Ramazetlerné ettől fogva az árvák, szo- rongatoltak és szegények pártfogója, védő­angyala lett, s minden idejét úgyszólván a jótékonyságnak szentelte; sok nyomort és szenvedést enyhített, sok fájó könnyet törölt le. j Ramazetter munkakedvét a nagy fájdalom sem törte meg. A hitvesi szeretet melegénél életre kelt benne az a magasztos eszme* hogy nagy vagyonát a közművelődés és em­berszeretet oltárára áldozza. . Végül nem mulaszthatom el, hogy az utó­dok emléke előtt is meg ne hajtsam az elis­merés és kegyelet zászlaját, mert Ramazetter halála után — végrendelete szerint — reájuk hárult a nehéz feladat, hogy a külföldi kinn- lévőségekből még közel százezer forintot fi­zessenek ki a városnak, ami azért ütközött nagy nehézségekbe, mert nehezen folyt be s akkorra a gazdasági viszonyok már erősen leromlottak. De azért hiány nélkül megfi­zették. Emlékük áldott legyen érte. így Ramazetter élete az áldozatkészség és jótékonyság láncolata volt, amelynek fénye felhatott a király trónusáig is és ennek mél­tánylásáért kapta 1858-ban az arany érdem­keresztet, 1876-ban pedig a Ferenc József- rend lovagja lett, s még előbb megkapta a nemességet fehérkőaljai előnévvel. Nemes éle­tét 1887-ben fejezte be. Minden időnek, minden kornak támadnak emberei, akik magasan kiválnak embertár­saik közül, mint a tündöklő nap, hogy jóté­konyságuk melegét, szellemük fényét sugá­rozzák szerteszét. Ilyen volt Ramazetter Vincd is 1 ! Sümeg, 1939. július. Egy Ramazetter-rokon« I URISZOVET MARADÉKOK, külön kabát és nadrág méretek- Berberi maradékok gyer­mekkabát részére kapható SCHÜTZ ÁRUHÁZBAN

Next

/
Thumbnails
Contents