Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-13 / 186. szám

6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. augusztus 13. Jegyző, bíró meg a többiek Irta : Gyutay István. \ VII Rákos Ferkó bicskát próbál. * Veszekedő természetű ember volt Rákos Ferkó. Falujában alig volt nevezetesebb nap, amelyiken Ferkó valamilyen verekedést vagy összekoccanást ne rendezett volna. Egyszer ő adott, máskor ö kapott jópár ütlegel. Je­les ember volt. akivel nem igen tartották ta­nácsosnak az összekülönbözést. 30 éven felül járt, de fejelágya még nem nőtt be. Különö­sen a “búcsúkat tette emlékezetessé. Ezekre már napokkal azelőtt készült. Haragosainak meg is üzente sokszor, hogy szeretne velük a korcsma körül találkozni. Féltek tőle. Ke­rülték is a vele való találkozást. Szép szó, büntetés nem használt. Pedig súlyos büntetéseket szabtak rá. Hiába volt, nem fért a bőrébe. Bőséges dolgot adott a jegyzőnek, csendőrnek, bírónak. De legtöbb elintéznivalója a jegyzővel akadt, aki minden alkalommal megpróbálta, hogy jó útra té­rítse. Egyszer mégis sikerült. Nem a tör­vény erejével, paragrafusokkal, hanem amúgy, ... megszégyenítette. Búcsú napján történt. A délelőtti órákban a jegyzőnél járt az egyik községi esküdt. Ma­gából kikelten, ijedten mondotta el, hogy Rákos Ferkó megmár készül valamire. Az esküdt megdöbbenése akkora volt, hogy az ijedtség a jegyzőre is átragadt. A jegyző tövi- ről-hegyire kérdezett: — Persze a Ferkó ! Ej... Ej... Mit csi­nált már megint ? — Kést vett! , — Kést? — Azt ! Mégpedig jókorát és azt mondta... — Mit ? — Hogy kipróbálja... — Hm,... hm . •., baj. Hát mit csináljunk ? — Ha én azt tudnám !... Nem jöttem volna ide ! A jegyző gondolkodik. Töri a fejét, miként lehetne elhárítani a késes veszedelmet a fa­luról. Gondolkodik, azután újra gondolkodik, egyszeresük felderül az arca. — Esküdt uram, hozzák ide azt a Ferkót ! — Márhogy mi ? Hogyan gondol ilyent a tekintetes úr ! , — Nó, nem is úgy... Mondják neki, hogy Írás jött... — Nem hisz ám ! — Akkor parancs... Hogy, hogy nem, előállították Ferkót. Szép illedelmesen, mintha nem is a falurossza lenne, köszöntött be. — Aggyon Isten ! Valami baj van ? — Ahogy vesszük. Mi is van azzal a bicskár -val ? — Már tudja ? — Tudom ! Minek is neked az, gyöngy­virágom ? Becsuknak ám, bogaram ! — Meglehet! — Bizony gyermekem... És, te, ki aka­rod próbálni ? Baj lesz galambom ... A falu réme nem tudta mire vélni a be- cézgetést. A szigorú, hivatalos beszédhez szo­kott- Meglepődött. Sehogysem fért az eszébe, Fogy a jegyző még székkel, hellyel is meg­kínálta. Azt sem tudta megmagyarázni, hogy miért fogadta a jegyző magánlakásában, mi­ért nem a hivatalban- Ez sehogysem volt az ínyére. Izgett-mozgott. Nem találta helyét. Nagy volt a mehetnékje. Mintha szökni akar­na, tekinthetett ajtóra, ablakra. Ferkó ké- reszkedett, de a jegyző nem engedte. — Maradj még, madaram ! Látod, jó ne­ked itt!... Hál igazán kipróbálod ? — Atiól függ, hogy a... Akkor bizony ki ! — Ej, ej, virágszálam... nem bánom... Hát jó, próbáld ki ! Ferkó nagyot nézett. Mindenre számított, csak arra nem, hogy a nagy próbálkozásra hivatalos helyről kap beleegyezést. Fel is kelt, hogy megy. Rándított kabátján, nadrág­ján. köhintett, búcsúzott. — Köszönöm) a jóságát! — Várj, nó, várj, szivecském ! Ne siess ! Nos, igazán kipróbálod ? Jó, nem törődöm vele. Azonban kikötöm, hogy itt, nálam pró­báld ki... Azzal Ferkót gyenge erőszakkal rányomta az egyik székre. Azután kiszólt a konyhába. — Egy kis harapnivalót... Rákos Ferkó ki akarja próbálni bicskáját... Úgy gyöngy­harmatom, próbáld ki ! Ferkó elé tolta a hozott jóságot. Megint biztatgatta, kinálgatta. — Próbáld ki fiam, jó ám ! Ferkó kérette magát. Kicsit restelkedett. Kést nem adtak neki, kénytelen-kelletlen elő­vette az új bicskát és jót kanyarintott vele a foszlós kalácsból- A jegyző csak nézte, nézte a duhaj embert, mint próbálja a bicskát. Feri kó pedig »próbált« szörnyen- ízlett az étel., Amikor elég volt, megtörölte bicskáját, zseb­re telte. — így ni, köszönöm alázatosan ! — Látod, bárányként, így kell kipróbálni a bicskát ! Nem pedig amúgy! Megígérted1, meg is tartottad ^szavadat: kipróbáltad.. j Most pedig eredj Isten hírével... Vár a csah Iád otthon ! Ferkó szedelőzködött Kalapját szégyenlő­sen forgatta kezében. — Szégyenlem, tekintetes uram ... — Mit, bazsalikom virágom ? — Azt. hogy igy kellett megtanulnom, hogy a bicskái másként is lehet használni,:... ki­próbálni ... Áldja meg az Isten ! Ferkó megjavult. Soha, semmiféle rossz­ban nem fordult meg többet. Megházason doll. Senkire sem haragudott soha, pedig ulon-utfélen bosszantotta a falu aprája-nagyja azzal a bicskapróbával... .99 ZRÍNYI“ KÖNYVKERESKEDÉS férfi üzletvezetőt keres készpénzdijazás és °/o mellett. Az állást aug. 15 én kell elfoglalni. t ZÖLD SZÚNYOGHÁLÓ kockás erős szövés 80 fillér. Schütz Áruház. itttl&j ijéJjm i*_í_E ,i Asszonyok rovata. Hazatérés. Rovatvezető dr. Dévainé Erdős Böslce. Szent István felé már illik hazatérni a nya­ralásból, de ilyenkor a hölgyek még nem en­gedik láttatni magukat, mert ahogy ők mond­ják : teljesen lerongyolódva tértek haza. Lerongyolódás alatt kell értenünk azt, hogy a hosszú nyaralás alatt minden ruha be­piszkolódott, sürgős tisztítás válik szükséges­sé, összegyűrődött, ki kell vasalni, a nagy nyári ruhák már a végüket járják, arra va­lami kis őszi disz kell már, s nem is beszélve arról, hogy a nyári fodrász szörnyen elron­totta a hajukat, no még a Viz, meg a nap sem' tett valami jót, ezért bizony néhány nap bele­telik. amíg helyrehozhatják magukat Legelsősorban is átnézik a ruhatárat, mire lehelne már egy kis frissítést alkalmazni, mégis két hónapra majdnem hogy a nyári garderobot összeállították, hosszú idő az ké­rem egy-egy ruha viselésénél. Egyszóval kitudódott, nem tudni, hogyan, hogy ősszel legfavorizáltabb szin a bordó lesz* Nosza usgyi,; szaladni kell a szabónőhöz, hogy arra a fekete-fehér imprimé ruhára sürgő­sen tegyen valami bordó virágot, meg övét, és arra a fekete tisztaselyem maroccinre pe­dig valami bordó muszlin belétkét és bordó­val díszített övét, mégsem lehet igy vissza­maradni könyörgöm ... Második sürgős elintéznivaló természete­sen a kalaposnő. Fehéret már igazán a leg­jobb akarattal sem lehet viselni, viszont a feketéhez még korainak találja illető egyé­niség az időt, tehát mitévő legyen ? Azért rohan ilyen villámgyorsan a kalaposnőhöz, hogy sürgős tanácsot adjon, mert mindent kibir, de ha most nyaralás után a régi kalap,- ban jelenik meg és a barátnők kibeszélik, hogy neki a nyaralást be kell hozni az új kalapján, — nem, azt igazán nem tudná túl­élni. — Mit, hogy bordó kalapot csináltas­son ? De az neki nem fog jól állni. Azt hiszi drágám, hogy mégis ? No nem bánom, mu­tasson egyet Hm, nem is dl van rossz. És azt mondja, hogy nagy divat lesz ? Persze, persze, hisz ez nagyszerűen mégy a zöld, fe­kete, drapp és kék *kompiáimhoz, nem is be­szélve a nyersszinű komplémról. No jó, csórna gólja be, majd ha a téli kalapomat megve­szem, kifizetem ezt. Tudja Angyalom, rém sok pénz fogyott el a nyaralásban és még­sem kérhetek most az uramtól... Szóval körülbelül igy rendel kalapot Önagy- sága. i Kerti abroszok beszövött mintával Nyers törülköző szines széllel , . Darázsfészkes törülköző .... Törlő ruha piros és kék kockás . Flanel takaró nagy választékban minden árban • • « P 2-80 • • • • 60 f. . 90 f. 70, 60 és 40 f. minden árban I Schütz áruházban.

Next

/
Thumbnails
Contents