Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-10 / 183. szám

XXII. évfolyam 183. uám. ípa 8 fillér 1989. augusztus 10. Csütörtöki Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenvi-tér 4. : kiadóhivatal; Zalaegerszeg, ...... ....... Telefonszám 128. po litikai na piláf Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Bonyhád. Erről a tolnamegyei községről eddig any- nyit tudtunk, hogy lakosainak száma közel hétezer, sváblakta vidékén kitűnő fajmar­hát tenyésztenek és valami különös »szájmő- kának« nevezett préshurkát készítenek. Eny- nyivel azután meg is elégedtünk. Ügyes-ba­jos dolgaival nem törődtünk. Egy idő óta azonban mind többet hallunk Bonyhádról és vidékéről. Még pedig olyas­mit, ami megdöbbenést kell országszerte. Egy- egy beszédből, újságcikkből megtudhattuk azt, hogy azon a vidéken hazafiaílan emberek garázdálkodnak. És ami igy hézagosán ke­rült tudomásunkra, azt vasárnap csokorba kötve tették ország-világ színe elé a paksi gyűlésen. Olyan egyének, akiknek hazafisá- gában és szavahihetőségében kételkedni -sen­kinek sem szabad, mint Perczel Béla, volt országgyűlési képviselő és Klein Antal,Tolna megyének lajstromos képviselője, nyíltan meg mondották, hogy Bonyhád község központ­jává vált annak a mozgalomnak, amely ■ a szomszédos vármegyék némellakta területeit behálózta. Tisztán látható, — mondta Perczel, hogy a magyar hazához való hűség köntöse alatt lulajdonképen egy, területi irredenta- mozgalom lappang. Majd részletesen ismer­tette azt az ördögi tevékenységet, ami ott egyre nagyobb méreteket ölt. Klein Antal, aki a képviselőházban egy alkalommal már lerántotta a leplet a veszedelmes propagan­dáról, amelynek vezetője Mühl Henrik, bony­hádi egyéni kerületi képviselő, megismételte vádjait Mühl Henrik ellen : külföldi pénzt kap, amellyel vétkes propagandát folytat Hangsúlyozta, hogy azon a vidéken kél vesze­delmes betegség pusztít : az egyke és a pán- germanizmus... Soha sem mertük volna hinni, hogy ha­zánknak és nemzetünknek ilyen hitvány áru­lói akadjanak, mint Mühl Henrik és társai. Honnan merilenek ezek bátorságot arra, hogy sütkérezzenek a hazaárulás halálthoző suga­raiban ? Pokoli munkájoknak eredménye az, hogy a tolnai sváboknak egy része Tolnát már nem is tartja magyar földnek Perczel ugyanis kapott tőlük olyan választ, hogy nem ők esznek magyar kenyeret, hanem Perczelék esznek német kenyeret. Hát lehet ilyent mon­dani Magyarországon büntetlenül ? És lehet-e a magyar törvényhozó testületben helye olyan embernek, aki ezt a feleletet adja magyar ál­lampolgárok szájába, akinek tehát bevallott célja az, hogy Szent Istvánnak szörnyen meg­csonkított országából újabb területeket sara- boljanak le ? Ezekre a területekre kétszáz év előtt koldusszegényen telepedtek le a svá­bok, nem hódítási szándékkal, hanem azért, hogy felajánlott munkájok ellenében kenye­ret kereshessenek. És Magyarország, mint jó édesanya, mi pedig mint jó testvérek fogadtuk őket, hogy jóban-rosszban osztoz­zanak velünk. Megtaláltak itt minden javat, kényeret és meg is gazdagodtak. A jó édes­anya megnyitotta előttük minden téren az érvényesülés útjait és magas, vezető polcokra is eljuthattak. És most mindezért rút hálát­lansággal fizetnek, árulóivá lettek édesany- joknak, más anyát vallanak magukénak, tehat a legundokabb bűnbe, a hűtlenségbe esnek. Sőt kérkednek is hűtlenségükkel. Mühl és bűntársai fenik a későket, hogy újabb dara­bokat saraboljanak le országunkról, amely még ki sem heverte azt a vérveszteséget, ami Trianonban érte. És ezt a gyalázatos munkái judáspénzen végzik. Ezek már nem gonoszok, — óh, a gonoszságon rég túl van­nak ! — ezek hitványak. Söpredéke az embe­riségnek Mert hazaárulásnál nagyobb bűn nincs ! Mi a kötelességünk ezekkel szemben'? Csak egy : kizárni őket a nemzet közösségéből, de úgy, hogy moccanni se tudjanak, hogy ne emelhessenek többé kezet az édesanya ellen- Nem keressük, nem kutatjuk, honnan me­rilenek erőt és bátorságot ezek a hűtlen test­vérek, honnan szivárog be a judáspénz, csak azt mondjuk : hazaárulónak egy büntetései van, tessék azt végrehajtani ! Bonyhád, térj vissza az édesanya hűsé­gére ! Megdöbbentő oláh intézkedés. Elkobozzak a magyar birtokokat Az oláhok folytatják a magyarüldözéseket. Újabban Háromszék megyében több magyar­tól és székely lől elkobozták a földet katonai célokra. Az eset nagy feltűnést és megdöbbe­nést kebelt egész Erdélvben A magyar—román határon még mindig nem enyhült a feszültség. A magyarok el­keseredtek s alig tudják eltűrni az oláh ható­ságok zaklatását. » » » »0« « « « Készülődnek az angolok... Gibraltárban ássák a lövészárkokat. London, augusztus 8. Az angol hadvezelő- ség nagy légi gyakorlatokat tart- A most folyó gyakorlatokon tömeges szerencsétlenség tör­tént- Az elmúlt éjszaka lezuhant egy bomba­vető gép és 5 főnyi személyzete meghalt- Négy bombavelő eliünt. Attól tartanak, hogy a tengerbe zuhantak Egy vizirepülőgép a levegőben kigyúladt, leesett, a személyzetből kettő szénné égett. Gibraltárban a semleges övben lövészár­kokat ásnak az angolok. A spanyol részeket megerősítették. Spanyolország kellő számú ka tonaságot szállított egyes gibraltári támpon­tokra. Idegek csatája Danzig körül. Forster danzigi német körzetvezető fe­leségével együtt Hitler vendége volt a Berch­tesgaden melletti Berghofban és beható esz­mecserét folytatott a vezérrel. Mára várják vissza Danzigba a körzetvezetői Mussolini és Hitler hosszas telefonbeszélge­tést váltottak egymással Eredménye az lett, hogy a közeljövőben Mussolini és Hitler ta­lálkozik. Hitler augusztus 27-én nagy beszé­det mond. Londonban erősen, ügyelik az eseményeket. A Times veszélyesnek Ítéli a helyzetet. A látszólagos nyugalom nagy feszültségeket ta­kar. Lajos Iván könyve a parlament előtt. A képviselőház mai ülése* A képviselőház mai ülésén beterjesztették a valutabüncselekmények megtorlásáról szó­ló törvényjavaslatot. Kimondták rá a sür­gősséget. Ujfalussy Gábor indítványára ki­mondták, hogy ezután nyolc órás üléseket tartanak Teleki miniszterelnök felelt Rátz Kálmán külső és belső ellenséges propaganda tárgyá­ban bejegyzett interpellációjára. Elmondotta, hogy az utóbbi időben egyes külföldi rádiók és újságok fekete színben tüntetik fel a ma­gyar állapotokat, de kéri a magyar közvéle­ményt, hogy ne üljön fel a híreszteléseknek. Foglalkozol! Lajos Iván könyvével, az úgy­nevezett» szürke könyvvel« is. Mivel Lajos Iván a német szakirodalomra hivatkozva Né­metország háborús esélyeit ferde szinten ál­lította be, a munkát átadta a budapesti né­met követnek. A német követ eddig még nem felelt a könyv tételeire, mivel azonban a »szürke könyv« sérti a barátság szellemét, elkoboztalta. Rátz Kálmán elfogadta a miniszterelnök válaszát. Kérte a kormányt, hogy a nyila­sokkal szemben lojálisán járjon el. A minisz­terelnök igy felelt :

Next

/
Thumbnails
Contents