Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-06 / 180. szám
r XXII. évfolyam 180. aaám« Ara 8 fillér 1989. augusztus 6. Vasárnap« Felelős szerkeszti : rb'1>'1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, SzéctienvMér 4. Telelonszám 128. POLITIKAI NA PILÁF Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési Arak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Újabb ígéret hangzott el a íöldmivelési miniszter ajakáról. Azl mondotta, hogy a földreformjavaslatot az őszszel a Ház elé terjeszti. Hogy milyen élvek alapján történik majd a népnek jussoltatása, arról még egyáltalában nem tudunk. Bírálatot tehát a javaslat felől nem is mondhatunk. Szükségesnek tartjuk azonban elsősorban is megemlíteni azt az elégszer nem ismételhető számadatot, hogy a magyar mezőgazdasági művelésre alkalmas területnek még mindig egyharmada van negyedfélezer birtokos kezén és a másik kétharmadrészen osztozik közel egymillió kilencszázezer birtokos. Ebből a számból közel nyolcszázezer az egy holdnál kisebb terület birtoklási örömét (?) élvező törpegazda — sokszor a nincstelennél mostohább sorsban — és hatszázezer alig éri el az öt holdas területet. Ezek az adatok minden különleges magyarázat nélkül is elég beszédesek. Dehát hiszen beszéd és irás épen elég foglalkozott az utóbbi években a kérdés boncolásával s a vita kétségtelenül a »juss« jobb és igazabb elosztása javára dőlt el abban a pillanatban- amikor a felelős kormányzat törvény- nyél kívánja elismertetni a főidet követelő tömegek jogát. A választások előtt elhangzott Programm beszédeknek a gerince mindig a földreform volt — kormánypárti részről is. Illő tehát, hogy az Ígéret beváltásra kerüljön. Bízunk az ígéret teljesítésében, de kívánunk ezzel kapcsolatban még valamiről beszélni Vájjon kielégül-e magyar tömegek juss követelése csupán azzal, ha földhöz — a'kár hosszúlejáratú bérlet, akár tulajdon formájában — hozzájutnak, vagy pedig szükség van-e más, kiegészítő gazdasági intézkedésekre is a nemzeti közösség részéről, hogy a jusskiadás teljes és tökéletes legyen ? Azt hisszük, azzal tisztában van ma már nemcsak a kormány, de a közönség is. hogy a földhözjuttatás egyszerű ténye még nem oldja meg a kérdést, mert kétségtelen, hogy a »kötelesrészre« érdemesnek talált magyar nemzet-család-tagoknak más, hogy úgymondjuk »ingó-követelésekhez« is hozzá kell jut- niok Ugyanakkor, amikor a magyar miniszter- elnök a világ legkiválóbb gazdasági szakemberei előtt a magyar gyümölcs és kerti ter- melvény összehasonlíthatatlan vitamingazdagságáról, különösen jó zamatjáról, izéről, cukorbőségéről tartott fel nem becsülhető értékű, magasan tudományos színvonalú előadást, a Duna-Tiszaköze vidékéről lehangoló hírek érkeztek. Ezek a hírek azt mondták, hogy az idei dús gyümölcsáldásnak mekkora része romlik a termelő nyakán eladatlanul részint a fuvarozási nehézségek, részint a tárolási lehetőségek elégtelensége, részint a piacok szervezetlensége miatt. Az emiatt kirobbant indulatok villanása is arra figyelmeztet bennünket, hogy a földjuss egyszerű kiadásával még nem oldottunk meg mindent- Különösen nem akkor, ha az új földreformmal együtt öj termelési hivatástudatot is akarunk adni a jussotoknak. Mert ha valóban Európa gyümölcsös és veteményes kertjévé akarjuk alakítani a magyar medencét, — amihez a világon páratlan minőségű talajviszonyok adnak észszerű indokolást, — akkor a terv megvalósításához rengeteg sok egyéb közületi intézkedésre is szükség vanA piacokra gyorsan, tehát lehetőén motoros járóművekkel kell a friss, gyorsan romló árul begyűjteni. Éhez utak, utak. utak kellenek és kitünően, olcsón megszervezett lehergép- fuvarozószervezet. Ez természetesen az állami kereskedelempolitika hivatása a Ihitő- ház-hálózatának és konzerváló iparnak kiépítésével együtt. Hűtőházakra az egészséges termények épségbentartása és tárolása, a kon , zerváló iparra pedig a friss állapotban értékesíthetetlen árunak a nemzetgazdaság számára eltartható állapotra való átmentése érdekében van szükség. « Többet Lalán felesleges is ebben a kérdésben mondani Most, amikor a magyar élet a nemzeti íöldvagyon-állomány birtoklási viszonyainak hatalmas arányú újjárendezése előtt áll, de amikor nemcsak az ősi juss-jog kielégítésére készülődünk, hanem ezzel együtt egy új termelési reformra is, jó ezekefa, szempontokat felemlegetni Mert, ha egyszer már újra rendezünk, gondoljunk jóelőre minden eshetőségre. Ha már kiadjuk a jusst, legyen abban köszönet is. Ha már új házat építünk, szóljon az ne csak egy nemzedéknek, hanem a jussolók unokáinak is ... Danzig vagy Kielet miatt fordul komolyra az európai helyzet. Danzigot már megszállták? foglal koz latja a világ közvéleményét, mert áltól tartanak, hogy Danzig miatt, vagy á távolkeleti összetűzések miatt komolyra fordul az európai helyzet. A lengyelek a vámjogok rendezései várják, mint a békés megegyezés előfeltételét. Az európai súlyos problémáknak tudható be, hogy tegnap a new- yorki tőzsdén valósággal pánikhangulat uralkodott. Danzigi felelős tényezők nyilatkozata szerint nem törhet ki a háború Németország és Lengyelország között, legfeljebb csak abban az esetben, ha Lengyelország bizonyos kérdéseket önhatalmúan akarna elintézni. Itt különösen a vámkérdésekre gondolnak. A Daily Mail szerint azért sem lehet háború, mert a megszállás« már meg is történt, csak egyes alakiságokat kell még elintézniA sümegi ellenforradalom húszéves fordulóján. Sümegen is dühöngött a vörös parancsuralmi jólét, amelynek hatása nem is maradt el. Az új világba a sümegiek sem tudtak beletörődni. Akik az Í918-as forradalom Idején lángragyúllak az új idők embereinek bőven szórt légbuborékos ígéreteitől, azok undorodtak meg legelőbb >ia még nemrégi vakon követett vezetők működésétől... A Vörös Újság remekbefaragott cikkmeséi mellett benL éltünk a legrettenetesebb történelmi időkben és a sümegiek minden néprétegében parázsló hazafias elszánás szinte szétfeszítette a sziveket és agyakat. Közben állandóan érkeztek az ország minden részéből az ellenforradalmi hírek Július 29-én délelőtt 10 óra tájban valaki beront házunkba és azt mondja : »Kérem, hivatják, tessék azonnal sietni a városháza elé. Valami készül« Azonnal botot ragadtam. Édesanyám megállított : »Fiam, bármi történik, vigyázzatok a rendre, mert tudod, hogy milyen a fékevesztett tömeg.« Anyai jóintelmekkel ellendültem a városháza előtti térségre, ahol ekkor már hatalmas tömeg verődött össze és lelkes hangulat uralkodott. _____ Cs ányi Miska világháborús honvédtizedes cigányprímás is ott szurkolt pompás zenekarával és jelenti, hogy rendelkezésére készen áll. Ebben a várakozásteli pillanatban hintó- robogás hallatszik. Megjelenik az öregKöcse bácsi fekelekobakos alakja és a hinlóval berobog a Polgári Kör előtti széles járdáraA hintóbán ülő ősz Lukonich Gábor dr. vm. tb. főorvost, Sümeg határtalanul népszerű orvosát a tömeg kitörő üdvözléssel üdvözli. Éljen a haza ! Le a vörösökkel ! Kiállások robbannak. Már néhány nemzeti zászló is lobog. Lukonich felállt hintájában, beszédet mondott- A beszéd nyomán orkán lobbant ki a jelenlevő sümegiek leikéből. Most pedig — kiáltottam — elénekeljük a Himnuszt. Miska a bandájával vezetett. LeVarsó, augusztus 5- A lengyel sajtó szerint Danzig szabadváros a lengyel vámterületen belül fekszik és mégis ^ájnálatos, hogy a lengyel vámtisztviselőket megakadályozzák abban, hogy jogukat gyakorolhassák. A Ion- gyei kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni a danzigi helyzetről, de első feltétele az. hogy a vámjogokat tartsák tiszteletben. A danzigi szenátusnak kell rendet teremtenie, mert a mostani helyzet nem tartható fenn. Az olasz lapok súlyosnak Ítélik meg az európai helyzelelA Popolo di Roma szerint a válság még mindig Danzig miatt van, mert a német-lengyel ellentétek egyre jobban kimélyülnek Súlyosbítja a dolgokat, hogy Chamberlain angol miniszterelnök tegnapi be szédében különös kijelentéseket tett a távolkeleti helyzetről. Ez a két nagy probléma
