Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-04 / 178. szám
XXII. évfolyam 178. szám! Ara 8 fillér 1939. augusztus 4. Pénteka ZÄlAMtGYEI ÜJSÄ6 Felelős szerkesztő : H erboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. 11 ■ -- Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Haza és élettér. Ha a nagy népek érdeke az élettér bővítése, a kis népeknék annál nagyobb kötelessége a maguk életterének megvédése. Mi. magyarok, bár nagy és tekintélyes nem zet vagyunk a történelem alapján, kis népnek vesznek bennünket a számszerűség folytán. Mégis a földkerekség igen sok pontján fedezhetnénk föl magyar életteret, mert hiszen a magyar összességnek rendkivül nagy százaléka él a külföldön. Hazánk is volt több helyen, hosszabb-rövidebb ideig, amig azután a mai hazánkat megszereztük, őszintén mondjuk, sohasem gondoltunk arra, hogy az ezeréve kényszerűségből elhagyott Etelközt magyar élettérként tartsuk számon, vagy Szent Gallenl. Páduát, Kiewet, stb-t ősi magyar kulturterületünknek tüntessük fel és nemhogy újabbkori térképek, hanem álmaink mezőnyére sem rajzoljuk soha. A haza fogalmát mint életteret ugyanis a mi ősi államalkotó készségünk és minden korban tisztán megőrzött tulajdonjogi érzékünk ebben a darab földben határolta meg, amely földet vérünkkel szereztünk, ugyancsak nemzeti kultúránkkal termékenyítettük s végül a hagyománytisztelet bölcs erényeivel ezerévig meg is tarthattuk magunknak. Ezért tartja a földkerekségen szétszórt valamennyi magyar vérünk egyedüli édes hazájának Magyarországot és az ezen kívül eső élethez jogot sohasem formál. Ez minden szabadságszerelő népnél igy van, bármilyen bő, vagy silány életteret nyújt son neki a haza. Az önállóság, a függetlenség sokkal édesebb az ilyen népek szeme előtt a köves Arábiában, Középázsía szteppéin, Afrika égető homokján, a Tüzföld tengerkorbácsolta szikláin és Grönland jégmezőin. Az ilyen maguknak hazát valló népeknél a hóditási vágy nem tör ki olyan féktelenül, hanem leginkább a nemzeti tulajdonként birtokolt föld védelmére él az erejével. A magyar nemzet a világháborúban a legszerencsésebb fordulatok napjai ban sem gondolt »életterének« olyan értelmű megnövelésére, hogy az más népek vagy nemzetek szabadságának rovására és hazájuk meg csonkítására ment volna. A haza és élettér fogalmának tiszta megkülönböztetését tünteti fel a magyar gondolkodásban még az is, hogy bárhova vándoroljon ki a magyar, sem Amerikában, sem Európában, sehol sem követel magának az »élettér« élvezetén felül olyan jogot és jussot ahoz az idegen hazához, annak földjéhez, népe igazgatásához, mint amennyi joga, jussa volna neki Magyarországon, ha ide visszatérne. Ezért is becsülik meg külföldön a magyart, mert beleilleszkedik az ottani jog- és kultúrrendbe, tiszteletben tartja az idegen nép szokásait, megtanulja nyelvét, csak a vendégszeretetnek, az egyén értékének, az állam javára szolgáló munkának megbecsülését kívánja. De ezt nem zsarolón követeli, hanem, — ha nem találja — máshol keresi. Voltak már a világtörténelemben nagy és folyamatos »élettér«-keresések. Nagy elemi katasztrófák, a földtalaj átalakulása, földrengések, világuralomra törő hódítók, a népvándorlás, sőt nem egyszer valamely nép túlsza- porodása : egész fajokat kényszeritett ki ősi hazájukból. Ez utóbbiak szabadságszeretete új hazát, új történelmet szerzett, inig a Szolgasággal megalkuvók sohasem védték hazájókat, nem is kerestek maguknak újatErre sok példát találhatunk úgy a régi, mint az újabb világtörténelemben Az élettér fogalmát a haza fogalmával a magyar még azért sem tévesztheti össze, meri ez a nemzet legsúlyosabb leigázásának korszakaiban is mindig magáénak tartja ezt a földet és felfogása szerint a hódítók vannak nála, az ö földjén, az ő ha- « zájában. A magyar portán nem a magyar van a betolakodott, erőszakos vendégnél hanem az garázdálkodik nála. És a magyar, amint erőt gyűjthet, amint szomszéd segítséget kap. rögtön ki is ebrudalja. Viszont a magyarnak az sem jutott soha az eszébe, hogy más népeknek nyújtott segítség fejében berendez- kedési, avagy rendelkezési jogot követeljen magának. Annál kevésbé tartott meg magának valamit abból a földből, amelyet visszaszerezni segített. így vált a világ egyik leglovagia- sabb nemzetévé. Pedig ugyancsak sokszor vérzett és nem egyszer majd elvérzett, hogy szomszédját úrrá tegye a jogos portáján, de nem egyszer csak életterén« Kérdezzük: követelt valamit például Ausztriából Habsburgi Rudolftól IV. László királyunk, avagy Mária Teréziától a magyar nemzet amikor > életét és vérét ajánlotta s meg is ad- J ta annak hatalma, uralma biztosításáért ? Mondtuk-e mi akkor, hogy Bécs pedig ezentúl magyar élettér ? Azért is, mert ősi jusson a miénk volt ? Hiszen Bécs nemcsak Mátyás királynak bús hadát nyögte, hanem Szent István alatt is a magyar birodalomhoz tartozott. Nem ! Nemi követelte soha a másét, hanem sok esetben a nagy harcok után szépen, dolgavégzelten hazafordult s csak Dévénynél, Pozsonynál! sóhajtott fel boldogan, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. És tartottunk-e valamikor jogot Bukovinára, holott egy sorban tiz magyar falu is van arrafelé. És mindezek ellenére, ha már korszerűnek kelt lennünk : mégis van magyar élettér ! A magyar haza, Szent István bíró- , dalma, de ez aztán »szent élettere« a magyarnak, mert a mienk volt és a mienk lesz. * Az isteni igazságszolgáltatás el nem marad. A mi életterünk értelme tehát lényegesen különbözik az újkeletű felfogástól, amely nem más, mint közömbösíteni a haza szent fogalmát s helyettesíteni: ahol megélhetünk..., Mi védjük a hazát s igy életterünket; mások a fizikai élet fenntartásáért keresnek életteret és igy veszélyeztetik a szomszédok hazáját. A mi életterünk Nagyin agyarország, semmi más és ez a hazánk is. Hogy Hazánknak mivel tartozunk, azt tudjuk. Magyar-román vegyesbizottság vizsgálja ki a tócsői határincidenseket Bukarest, augusztus 3 A román kormány hozzájárult a magyar kormánynak ahoz az élőterjesztéséhez, hogy a sorozatos téesői határincidensek ügyében magyar—roman ve- gy es bizottság küldessék ki a helyzet megvizsgálására. A vizsgálat befejeztéig magyar részről a Felső-Tiszán a tutajozás szünetel. A Szinajában folyó magyar—román kereskedelmi megbeszélések még tartanak. » » » »O«« «« Chamberlain felvetette a bizalmi kérdést. London, augusztus 3. Az angol alsóház tegnapi ülésén nagy feltűnést keltett, hogy a kormány a képviselőházat elnapoló javaslatánál 30—40 konzervatív képviselő tartózkodott a szavazástól. Eddig egység volt a konzervatív pártban és most valószínűen ezek a képviselők pártfegyelmi elé kerülnék, ahol felelősségre vonják őket. Ennek az esetnek tudható be, hogy Chamberlain miniszterelnök a későbbi szavazás során felvetette a bizalmi kérdést is. Közel járt a helyzet ahoz, hogy pártzendülés következik be, de szerencsére ez elmaradt. Élénken tárgyalták a késő éjszakai órákig az alsóház folyosóin egyes konzervatív képviselők állásfoglalását és a párt vitarendezői elhatározták, hogy megvizsgálják a kérdést és a vizsgálat eredményéről tájékoztatják Chamberlain miniszterelnököt. Valószínűen Churchill nem lesz tagja a közeljövőben az angol kabinetnek. Földrengés. A földrengéstani obszervatórium jelzőkészülékei tegnap 10 óra 17 és 14 óra 11 perckor 700 kilométer távolságról földrengést jeleztek
