Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-30 / 174. szám
1939. július 30ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 gondoskodik a cserkészfiukról. De nemcsak ő, hanem a környékbeli földbirtokosok és egyszerű emberek is bőkezű érdeklődéssel figyelik a cserkészek tábori életét. Sokan jönnek megnézni a tábori, de még többen a tábortüzekhez. Közben megérkezünk Válickapuszlára. Pör- neczi József gazd. tanácsos, földbirtokos, meleg szeretettel fogadja a csapatot. A fiuk azonnal a csal'd fogadalmi kápolnájába vonultak, a.a.l Bon ó Ki nő parancsnok szentmisét mondott. Szentmise után a vendéglátó ház és sok érdeklődő kíséretében felvonulunk a temetői:c, hogy tisztel tünket fejezzük ki az ill nyugvó Püspöki Grácián sírja előtt. Az ünnepség a nemzeti Hiszekeggyel kezdődik. majd Halmost Zoltán cserkész szavalja el Tóth Kálmán versét: Kik voltak a honvédek ? Utána Pörneczi József intéz beszédet az egybegyűltekhez. Ezen a földön ringott Deák Ferenc bölcsője - mondotta beszédében — és itt alussza örök álmát a 48-as szabadsághős, Püspöki Grácián is, aki, mint a honvédsereg zászlósa, először tüzle ki 18- ban a magyar lobogót Buda várára. Deák Ferenc szelleme a nemzeti munkára figyelmeztet, Püspöki Grácián pedig arra, hogy nem elég ebben az országban a munka, hanem szükség van az ősök harci vitézségére is. A nagyhatású beszéd után Fricsovszky László cserkész szavalja el a Talpra magyart, majd a cserkészek hazafias énekel adnak elő. Utána a parancsnok megkoszorúzza a szép emlékművet, amelyet a mostani tulajdonos édesatyja állíttatott néhány évvel ezelőtt. Végül Török István segédőrsvezető elszavalja a Szózatot. A Himnusz hangjai után a csapat diszmenelben vonul el a sir lelőtt s ezzel az ünnepség befejeződött. Búcsúzunk mi is. Kevés idő alatt sokat láttunk. Láttuk egy szépen dolgozó cserkésztábor életét. A fiuk vidám éneke, áhítata, szavalatai és egész magatartása mögött megérez- tük, hogy itt a puszlaszentlászlói fenyveserdő. ben a vallásos és nemzeti eszmének erős vára épült fel. Megláttuk, hogy a zalaegerszegi polgári fiúiskola cserkészei itt is szeretetet és megbecsülést szereztek a cserkészmozgalomnak, iskolájuknak és a városnak. És egy kicsit mi is büszkék voltunk fiainkra... Nyilft-tér*. A Budapesten megjelenő »Hétfő« és »8 órai újság« és »Az Est« című lapokban az a közlemény jelent meg, hogy engem a Budapesten folytatott »Razzia« alkalmával letartóztatlak. Ezek a közlemények valótlanok, mert ellenem sem birói, sem közigazgatási eljárás nem volt és nincs folyamatban. Ezt a tényt az államrendőrség zalaegerszegi kapitánysága is hivatalosan megállapította. Az emlitett lapok ellen a valótlan közlés miatt budapesti ügyvédem utján a bíróság előtl a megtorló lépéseket folyamatba teltem. Szilágyi Hugó. *E rovat alatt közöltekért felelősséget nem válla a szerkesztő. A Marsba rádióüzenetre nem sikerült választ kapni, de Pál é. Indra Cég tudja a nyúlszőr és gyapjú kalapokat P 3"90"ért adni minden vevőjének rövid ideig csak. Pál és Indra Zalaegerszeg, telefon 170. gZSBgBBBng hui a im ziuumi Három hónap az állami anyaköpyvek tükrében. Az anyakönyv jussul tart az ember ó.’elére. Szánrbavesn a születésünket, tanúskodik a házasságunkról és megemlékezik a halálunkról. Van egy hivatalos történetíró — azanya- könyvvezető —, aki minden ember történetét megírja. Ma már senki sem tűnhetik el nyomtalanul az idők méh ében. Az anyakönyv hosszú időkre tanúsítja, hogy nemcsak Napóleonok. hanem szürke kis emberek is éllek és örüllek ezen a földön. Ámde mást is tanúsít a mátrikula. Száraz adataiból, az úgynevezett népmozgalmi adatokból, akár egy egész város társadalmát megismerhetjük. S amikor a zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban Betlehem József dr. városi tb. aljegyző szives segítségével adatokat gyűjtöttünk, mi is erre törekedtünk. Meg akartuk ismerni a zalaegerszegi társadalom képét. [ Születés, halálozás. Először csak három hónap egyszerű bejegyzéseit néztük. 1939. januárjában, márciusában és júniusában vizsgáltuk a titkos összefüggést a számok és a város életé között. A nyers bejegyzésekből természetesen nem lehet ítéletet mondani. Zalaegerszegen kell számolni azzal, hogy á kórház mind a születések, mind a halálozások aranyszámát növeli Márciusban például születtek 23-an, de ebből 5 vidéki ; meghaltak 32-en. ebből meg 10 vidéki. Végeredményben tehát a vidékieket leszámítva 18 születésre 22 halálozás esett Érdekesebb mindez, ha táblázatban szemléljük. (A vidékiek zárójelben). 1939. január márciui június iszületéis >24 (6) 23 (5) 23 (5) halálozáls 28 (10) 32 (10)i 19 (6) A születések száma nem nagy örömet kelt az emberben, különösen, ha meggondoljuk, hogy bár márciusban egy sem, de januárban 5 és júniusban 2 törvénytelen gyermek látta meg a napvilágot. A felekezetek közölt igy oszlanak meg a születések : róm. kát. prot. izrhalva sz.j Januárban 22 — — 2 Márciusban 20 2 — 1 Június bubi 21’ — 1 1 A halálozásokat tekintve a tbc., a tüdőlob és a rák szedi különösképen az áldozatait. Január és március nagyon kedvez a tbc-nek j és a tüdőlobnak. A kor nem sokat számit, elviszi ez a »népbetegség a gyermekei épúgy, mint az öreget. A természetellenes halál (ön- gyilkosság, gyilkosság, baleset) is .kisértett ebben a három hónapban. Tbc. januárban 3, márciusban 4, júniusban 3. Tüdőlob januárban 9, márciusban 6, júniusban —. Rák januárban 1, márciusban; 2, júniusban —. Öngyilkosság januárban 1, márciusban —, júniusban 1. (A fel nem tüntetett halálozások okai egyéb betegségek voltak.) Ez a táblázat azonban még mindig nem mutatja meg egészen őszintén a város társadalmát. Ha tiszta képet akarunk kapni, el kell hagyni a zavaróan ható vidékiek számadatait és pusztán a helybeli születéseket kell összevetni a helybeli halálozásokkal. Megdöbbentő eredményre jutunk. Nézzük csak : Születés Halálozás Fogyás Januárban 18 18 Márciusban 18 22 4 Júniusban 18 13 Gyarapodás 5 íme, mind a három hónapban ugyanannyian — 18-an — születtek. A márciusban jelentkező fogyást a júniusi szaporodás helyreütötte, de csak eggyel szaporította a lakosságot. Elgondolkodtató ez a mozdulatlanság. Mintha csak azt mondaná az anyakönyv : Zalaegerszegen tilkos egyezség értelmében 18- nái többen nem születhetnek havonként, vagy ha igen, a halál lekaszálja a gyarapodást, Zalaegerszegen félnek az emberek az élettől, de ugyanakkor rettegnek a haláltól, nem merik vállalni az építés harcait, de irtóznak a rombolástól, — Zalaegerszegen megállt az élet! Itt nincs változás. Mindössze annyi történt, hogy halkabb lett a város lélekzet- vétele, lassubbodott az érverése. A lendület latjából a bel ő és külső ütköző érők leiaszi- tolták; de még nem ingott meg annyira, hogy belelántorodott volna a pusztulásba. Még nem öngyilkos a város. Itt egyszerűen csak megállt az élet. Egyszer-kétszer megmozdul ugyan, magasabbra hajtja a születések arányszámát; de aztán álmosan és — talán — tehetetlenül visszaesik a bágyadt lemondásba. Sok olyan városunk van, ahol bízvást ki lehetne tenni a temető kapujára a táblát: »Meglelt« — és az üres bérpaloták ajtajára felírhatnék : »Ingyen kiadó«. Zalaegerszegen még nem tartunk itt egészen. De azért be lehet bizonyítani, hogy máskor itt is erősebb volt az élet irama. , j Amikor még 36 születésre 19 halálozás esett. Felülöttük például a századforduló anyakönyveit. A lenyugvó napsugár örömest futott végig a sárguló papírlapokon, mintha csak biztatná a várost : Emberek, rendíthetetlenebb hittel, nagyobb életvállalással küzdje- tek ! 1900-ban más arcot mutatod itt minden. Érdemes megnézni az adatokat. 1900 Január Március Június születés 28 36 23 halálozás jlr6 19 17 Még csak véletlenül sem fordul elő, hogy egyik hónapban többen meghalnának, mint születnének. A városban erő van, egészség, nem bontották meg az anyagi és a szellemi 1 göntiok, belegségek. A gyermek öröm és áldás. 1900-ban sokkal többen születtek, mint most, pedig kisebb volt a lakosság lélekszáma. A születések, a mai adatokkal összevetve, igy oszlanak meg : 1900 1939 Különbség január január 28 18 10 március március 36 18 18 június, június 23 18 5 Mindenképen arra az eredményre jutunk, hogy ma közel sem olyan szapora a város,
