Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-04-02 / 76. szám
Apa i fiilép IB89. április 2. Vasárnap. Felelfe szerkesztő: Herb oly Ferenc. ^«fcesztAaőg és Hsdóhlvatsl: Zalaegerszeg, vslch«ayi-tér 4. TeletonszAm 126. MUHMMHaHnsBaasHssaananaassss POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapim 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Állítsunk emléket a visszatért ruténföldnek! Amikor az Ő6szei megkezdődött a busz évi kinos valóság után a magyar feltámadás, amikor a felszabaduló területekre megin dúltak a katonák, nem győztek elég kifejezést adni annak a határtalan nagy örömnek, amely el • töltötte azok szivét, akik oda visszatérhettek a hosszú hontalanság után, akik visszatérhettek újra a régi hazához, nem volt elég virág, amit oda ne hintettek volna a felszabadító sereg lábai elé, sirtak az emberek az öröm • tői és megcsókolták a hazai földet, — várni lehetett, hogy az a nagy lelki felébredés és megmoz - dulás áthat Göcsejre is, itt is fellángol a honszeretetnek lángja és tettekben nyilvánul meg. De elmaradt. Amikor pedig megindultak most március viharos közepén a hóförgetegek között újra a katonák és újra vérrel szerezték vissza a vereckei szorost, amelyen bejöttek őseink több mint ezer esztendeje és elérték újra a régi határt, bár csak kisebb szakaszon és hirt adtak arról a szívből fa* kadó örömről, amely az ottani rutén népből áradt a felszabadító harcosaink felé, — várni lehetett volna, hogy itt is örömtüzek gyuljanak a göcseji hegyek ormain, tábortüzek hirdessék a visszhangra talált szeretetet, de ez is elmaradt. Várni lehetett, hogy az az öröm, amely kell, hogy eltöltse minden magyar szivét — még a göcseji emberét is — hogy a vadregényes Kárpátoknak egy része visszakerült, nagy megnyilvánulásokat vált ki, ennek a nagy örömnek emléket is állít. Emié* két állít az örömnek, hogy a régi haza földje egy részben visszatért, hogy lássák, akik visz- szajöttek, hogy velük teljesen egyet érzünk, külsőleg is kifejezést adunk maradandó emlékben. Állítsunk emléket a visszatért Ruténföldnek! Ha emlékeket állítottunk megcsúfolásunknak, feldarabolásunknak, h gy hirdessék a meg nem nyugvásunkat, szobrot állítottunk a trianoni bítófának, szobrokat állítottunk észak, kelet, dél, nyu gat felé, országzászlókat fél árbocra vontunk húsz éven át, hogy minden csepp vérünk minden ritmusa arra irányuljon, hogy mindent vissza, minden talpalatnyi föld újra magyar legyen, akkor helyénvaló, hogy a viszontlátás örömére is állítsunk emléket. Az emlék hirdesse a visszatért részeknek, hogy velük örülünk és örömünk maradandó Állítsunk föl Zalaegerszegen a Rózsaligetben egy impozáns emlékoszlopot, sudármagas obe liszket, mint a vereckei szoros mentén az örökzöld fenyőfák 1 Legyen rajta a visszatért Rutén - föld domborműve. Állítsuk fel a liget északkeleti sarkában, hogy az ország északkeleti része visz szatért. Az országzászló is olt a liget közepén van fölállítva, kő rőtté a négy faragott oszlop észak, dél, kelet, nyugat felé tekint. A faoszlopoknak megfelelően fel lehetne később állítani a visszatérendő országrészeknek örömére a többi emlékművet is, ami áltai nemcsak a liget nyerne impozáns díszt, . de a szoros Amikor a zalaegerszegi kórház létesült, akkor a város dél felé még a Petőfi utcánál végződött. Nem a városban, nem is a város szélén, hanem jól a városon kívül épüd föl tehát a kórház. Északon ét nyugaton vásártér, ke Idén főközlekedési ut határolta. Sokan azt hitték, hogy örökké úgy marad a helyzet, hogy a kór- hih iaián sohasem kap szomszédokat és mások meg úgy gon» dolkcdiak mint Jókai Arany emberének egyik alakja, hogy: Minek az ispita? Minden tisztességes ember haljon meg otthon ... Az idők azóta nagyol változtak, összefüggés is meglenne a két gondolat között. Egyik hirdetné a szomorú múltat, a másik a jelent és jövőt, az egyik a fájdalmat, a másik az örömet. Legyen magas, nyúlánk az emlékoszlop, hogy magasan hirdesse az örömöt, mint a fölötte daloló pacsirta és nyúljon az ég felé mint imára összetett kéz és hirdessen hálát, hogy a fenyves Kárpátok egy része visszatért, mert van már erdőnk, jut belőle mindenkinek karácsonyfára, tjra megtelnek a piacok jövőre karácsonyfával, — hirdesse a hálát, hogy a mindennapi kenyérhez is meg van a sónk, a Kárpátok azt is nekünk adják már, sóért sem vagyunk többé kiszolgáltatva a rabló oláhoknak. dr. Nagy Károly. az eszmék tisztultak és a fejlődés sem állott meg a Petőfi utcánál. A kórházat illetően is megváltozóit a fölfogás. Nem arra szolgál, hogy olt meghaljanak azok, akik- nük nincs máshol erre alkalmuk. Jó másfél évtizeddel ezelőtt került napirendre a kórház bővi.é- sének, modernizálásának kérdése, mert a kórház régi állapotában nem maradhatott. A vásártér par ce lázásra kerüli. Az északi oldalon levő „S aharái“ beépítette a Máv, a nyugati oloalon szemeltek ki helyet a zárdának. A fejlődés menetéből és tempójából megállapítható volt, hogy a kóiház rő > vid néhány év múlva nem a városon belül, de még csak nem is a szélén áll. Minden szempont azt követelte tehát, hogy új kórházat épitiűnk a főközlekedési úttól távol, levegős, csendes, füstős pormentes területen. Elkészítették a terveket is, amelyeknek kivitele az akkori pénzben soksok miiliárdba, mat pénzben közel négymillió pengőbe került volna. Kaptunk is előlegben féi- miliiárdoí, 40 ezer pengőt, amelyen leket vásároltunk. De itt azután megtorpant minden. A pénz- víSiOnyok leromboltak, a szép remények szertefoszlottak. Voltak ugyan, akik art mondották, meg kell kezdeni a munkái és, ha az aram azt látja, hogy a falaknak egy része már áu, nem engedi, hogy abban maradjon mind.n De azután mégsem mertek belekapni, hanem visszafordították tekintetüket a régi kórházra és ott próbálkoztak javítgatásokkal, pótlásokkal, amin! lehetet. Javítottak is sokat a helyzeten. Készüllek szép tervek új kórház emelése esetére a régi kórháznak és telkének felhasználását iileiősn is. Az egyik terv szerint a polgári fiúiskola kapta volna meg az egészei; másik szerint museum és nyilvános könyvtár lélesüti volna ott. A sümegi Dar- nay Múzeumnak egy részét szállították volna ide. Körülötte népliget létesítését vették tervbe. A c számítások azonban nem váltak be és maradt az egyedül kínálkozó lehetőség: a kórháznak régi helyén való kibővítése, amelynek során az elmeosztáiyt kitelepítik a volt szanatóriumba és és több átalakítás mellett új pavilion épül a fertőző belegségben szenvedők részére. A költségeket 300 ezer pengőben állapították meg. Ez a pén? rendelkezésre is áll és így minden akadály nélkül megkezdődhetnek a munkálatok, amelyeknek végrehajtása után jó néhány évtizedre lekerül a napirendről a kórház ügye, ha csak olyan fordulat nem áU be, ameiy a kórházat mégis kitelepíti, hogy helyet adjon olyan közintézménynek, amelynek a város belső területén is jó helye van. A kórházáialakitási munkálatok — amint egyizben már jeleztük, — némi eltolódást szenvednek, aminek azonban nem a pénzhiány az oka. De ennek az eltolódásnak ellenére is elkészülnek a munkálatokkal a kikötött időre. Hogy azonban a munkálatok megkezdődéséig is legyen munkaalkalom, a polgármester gondoskodott olyan kisebb munkákról, amelyek sok munkanéibüíinek biztosítanak keresetet. Ezek a munkák a következők: A vágóhídon új mérlegnek építése, amivel a zalaegerszegi húsiparotoknak régi óhaja teljesül. Amellett, hogy elvégezhetik ott a Hétfőn vonják meg a magyar-szlovák végleges határi. Egy német lap már megegyezésről ir. Budapest, április 1. MTI jelentés. A magyar-szlovák határmeg- állapitö bizottság szakértői pénteken délután tartott ülésen nagyjában megállapodlak a vitás határ megvonása tekintetében. A szakértők hiífőu újra ü'ést tartanak, amelyen a részletes határt fogják a tériépen megvonni. A szlovák kormány tagjai minisztertanácson a ketetszlovenszkói határincidensek likvidálására irányuló magyar—szlovák vegyesbizottság tárgyalási anyagával foglalkoztak. A minisztertanács abban a törekvésben, hogy a középeurópai nyugalmat fentartsa, úgy határozott, hogy felhatalmazást ad a bizottságnak az érdemleges fárg sásokra a magyar követelések uhinte ében, amelyek az Ungváriéi Lengyelországba vezető vasútvonalra és a Nagybe- reznábói C rókaófa'un át Lengyel- országba vezető uha vonatkozik. Berlin, április 1. A Völkischer Beobachter szerint a magyar— szlovák vegyesbizottság megegyezésre jutott. Eszerint az a terület, amit eddig a magyar csapatok elfoglaltak, Magyarországé lesz, legfeljebb Pálócot s még egy községet kell visszaadni Szlovákiának. 16.000 négyzetkilométer terület és 64 ezer lakós jut még Magyarországhoz. A zalaegerszegi kórházról. Kisebb városi munkák a kórházi átalakításokig.
