Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-06-25 / 145. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. június 25. Anglia a keleti események miatt megtorlással fenyegetőzik. London, június 24. A Singapurer angol- francia vezérkari megbeszélések foglalkoztak la sziámi kormány kérelmével is. A sziámi kormány ugyanis közölte, hogy veszélyeztetve érzi magát és minden haderejét Anglia és Franciaország rendelkezésére bocsátva segítséget kér. A párisi Matin közlése szerint Tiencsinben- jés még több japán városban tüntetés volt Anglia ellen .A tüntetés ügyében még az éjszakai órákban tárgyalásokat folytatott Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter Japán londoni nagykövetével és közölték vele, hogy Anglia a ^erélyesebb eszközökhöz nyúl, ha nem vetnek véget az angolellenes üldözéseknek. Az angol Ívormány élénken figyeli a távolkeleti incidenseket és készül a megtorlásukra. A nagykövet közölte, hogy Japán nem akarja kiélezni a helyzetet, békét akar az angolokkal . i Levél egy új honatyához. Kedves Bátyám! Pár héttel ezelőtt még a Dunántúl lankáin jártunk, a képviselőválasztási küzdelmek nagy kétségei közölt. Küzdöttünk az eszméért |a népért, az új magyar életért. Figyeltük a népet, a falut. Nagy ur volt ebben az időben a falu embere, hatalmas mandátumado mányozó üdvösség. A titkosság örömében szinte megmagosult az alakja. S mikor az urnák előtt önmagáról döntött, akkor voltakép az ország sorsáról és Rólad is döntött kedves Bátyám. A választások óriási jobboldali győzelmet eredményeztek. Ez a harc épezért nem a meglepetések, hanem a nagy mayamegmutatások választása volt. A Te programmed, kedves Bátyám, nem szélsőjobboldali. Te a megfontolt haladás nevében pártonkivüli megbízatással jutottál képviselőházi tagsághoz. Úgy gondoltad, hogy a pártkeretek lekötnek, bizonyos irányítottsággal szárnyadat szegik s nem szolgálhatod teljességgel a bensődben meggyőződéssé kristályosodott igazságot. Egyik beszédedben azt mondtad, hogy az igazság azon a biztonságon nyugszik, amit jó törvényekkel lehet megteremteni. S mi a jó törvény ? Az az államakarat, amely a vallás, a nemzeti gondolat és a folytonosan fejlődő élet követelményeinek megfelel. Levegőben lóg az a törvény, amely a csupasz eszmék szolgálatába szegődik és szélsőségekbe szalad az a parancs, amely a változó élet sokrétűségét kiséri csupán figyelemmel. S látod, a falu megtapsolt; pedig Magad is jól tudtad, hogy ezt a tételt nem érti meg egészen, csak önkéntelenül is veleérez és a józanság természettörvényének engedel meskedik. Józanság! Nagyon elkelne belőle több is magyar földön. Méghozzá azért, mert az eszmét és az életet egyszerre csak a józanság tudja szolgálni. Persze áljózanokkal is találkoztunk a kortesuton. Yollak, de mennyien voltak, akik a > pozitív kereszténység« jegyében álllak hordóra és prédikációkat mondtak a tisztességes családi életről, a pénz hűségéről,. de ők maguk vadházasságban vagy egv- házcllenes frigyben éltek. Még olyan esetről is hallottunk a pozitív kereszténység nagyobb dicsőségére, hogy az egyik jelölt bement a templomba, keresztvízbe mártotta az ujját, aztán magasbalenditett karral fordult az oltár felé. így akarta köszönteni az Oltáriszent- ségel. Neki ennyiből állt a pozitív kereszténység. Nem egyszer megkérdeztük egymástól a pártértekezleten: miért van ez igy ‘? Miért forgatta ki ennyire a felszínen mozgó politikai áramlások szele a józanság vitorláit ? Aztán boncolni kezdtük a kérdést és megtaláltuk a nyitját. A megoldatlan feladatok miatt történt mindez. Elvégre Magyarországon 1130 nagybirtokosnak, a népesség alig egy ezreléké? Z4L4EGERSZE6Í KÖLCSÖMÖHYflÁl LORD ROTHERMERE-ÜTCa 5. Újdonságok. Kodolányi: József, az ács. Vaszary : Kislány a láthatáron. Török: Nehéz ma férjhez nu»tnij. Barabás: 100 év múlva mindegy. Kerekesházy: Lipsz. Nyirő: Mádefalvi veszedelem. Szitnyai: A bocs. Norris: Szegény leány is férjhez mehet. nek tulajdonában 5 millió 400 ezer hold föld van, az ország területének egyharmada. A Dunántúlon s egyebütt is fehér foltok jelzik a települési térképen, hogy a nagybirtokok a népesség szaporodásának gátat vetnek. Aztán 80 pengős kisfizetéseken 30 egynéhány esztendős tanárok, kistisztviselők élnek, nemegyszer azzal a hősies küzdelemmel megterhelve, hogy mertek családot alapítani. Tovább! A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság 24 százalékának csak 10 holdig terjedő törpebirtoka, 28 százalékának pedig egy talpalattnyi földje sincs. Az ipari munkásság egy részének az előirt munkabéreket sem fizetik meg sokhé- Jyen, sőt nem egy vállalat eltitkolt szerződést kötött az alkalmazottakkal, hogy ne követeljék a megszabott béreket. Hát lehet-e ezek után csodálkozni azon, hogy a józanság fel- pörkölődik, a biztonság bizonytalanságba locs- esan s a kevésbbó erős magyar forradalmi elveket hangoztat. Igaz, le kell gyorsan szögezni, — ezt nem egyszer elmondlad kedves Bátyám — hogy a helyzeten forradalom nélkül is lehet sőt forradalom nélkül kell változtatni; de csodálkozni mégsem szabad, ha a tömegek szélsőségek felé hajlanak. Álljunk meg ennél a szónál: szélsőség ! So.- kan azt hiszik, hogy a nagy magyar törném gek szélsősége elvakultság ,sötétbeugrás, pogányság és az alkotmány sutbadobása. Mi, akik j ártunk a legvadabb szélsőjobb- és szélsőbaloldali fészkekben is, bátran és felelősségünk teljes tudatában állítjuk, hogy nem igy van. A szélsőség a nagytömegek lelkében semmi más, mint szociális éhség. Végre már cselekedni kell s nem szabad megállni a félmeg oldásoknál, a félig begomboil mellénynél . Tető alá kell hozni a magyarság nagy kérdéseit és kívánságait. Cselekvést akarunk ! Abban mindig igazat adtál, kedves Bátyám, nekünk, a fiatalabb nemzedéknek, hogy nálunk nem a tömegek szélsőségesek, hanem egyes vezetők. Azok a kis vezérkék, akik az egy tál lencse, a bársonyszék, a divatos ülj- pogányság és az elferdült vezérelv prStitikai látásszintjéig1 emelkedtek csak. A nagyágyúk, a pártütők, a távbeszélők botlottak szélsőségbe, nem pedig a munkástömegek. A tömeg — szegény ! — nem tett mást, csak felfigyelt az ágyudurrogásra és a harangkongatásra. Lehet, hogy bizonyos idő múlva lázangó elszáná- sokra vetemedik a politikai fenekedők szavára, de az igazság igazság marad: lélekben távol áll tőle a forradalom. A magyar munkások egyet akarnak: emberibb módon élni. Ez minden vágyuk, ez legfőbb óhajuk. A vezérkék láttán azonban sok jó magyar elkeseredik, feladja a harcot, nem mer szembeszállni. A legtöbb értékes vezető iszonyodik attól a gondolattól, hogy a tömeg élére álljon; ha kell, akár a sörösjhordóról is beszéljen és helyes irányba terelje a tévelygésbe szaladó magyarokat Ez az a bizonyos magyar tehetetlenség! Pedig néha az erőszakosság sem árt a jóügy érdekében. Azt kívánjuk hát a jó magyaroktól és Tőled is kedves Bátyám, hogy szedjétek össze minden erőtöket a jó ügy érdekében addig, mig nemi késő ! Ki kell állni az élet sodrásába, mindenekelőtt Neked kell kiálni, a pártonkivüli- nek, a tiszta mandátumot nye'rt tálpigférfinak, Uj magyar élelet akarunk. Meguntuk a szálII pápa a nizzai eucharisztikus kongresszuson ? készületeiről. Ezzel kapcsolatban vatikáni körökben lehetségesnek tartják, hogy a nizzai nagygyűlésen a pápa személyesen részt fog venni. Az egyik francia távirati iroda római je- j lentése szerint a pápa kihallgatáson fogadta j Remont nizzai püspököt, aki jelentést tett az 1 Í1940-Í nizzai eucharisztikus nagygyűlés elő.- ' Borisz Bolgár király kitüntette Keresztes Fischer Lajos altábornagyot. « resztes—Fischer Lajos nyújtotta át Borisz királynak, aki a főhadsegédet magas katonai kitüntetésben részesítette. A kormányzó Borisz bolgár királyt a Szent Koronával díszített magyar érdemrend nagy- keresztjével tüntette ki. A kitüntetést vitéz Ke-
