Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-06-18 / 139. szám

6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. június 18, 1 rt&f![m i f [ Hogyan tanul a felnőtt? Irta : Gyulay István. Tanév vége van. A felnőtt lelke visszaszáll a múltba, mikor egy-gy kis csoport tanulót lát az utcán végighaladni s azok nézik s mutogatják bizonyítványaikat. Elgondolkodunk, elmerengünk... De szép is volt, .. • hogyan is volt... És ha megállunk egy kis tanulócsoport közelében, figyelünk a kicsiny gyermekek beszédjére ,rájövünk, hogy azt a kis »elemi* tudományt, amit áz iskolában tanultunk, szépen el is felejtettük... Talán az egyszeregyei tudjuk,... de a többit,. • • Tanév vége van... Felcsendül a »TeDeum« A magyar embernek tulajdonsága, lelkének drága vonása, hogy minden munkája elölt Isién segítségéért sóhajt, áldását kéri s ha) munkája bevégzést nyert, hálával, »TeDeum«- mal köszöni meg a vett jókat. És mikor a felnőtt azokat a kis tanuló csojxmtökat meglátja ott, az utcán, vájjon není jut-e eszébe, hogy hányszor feledkezett meg arról, amire most a kis gyermek tanítja... Sokszor, bizony sokszor... Hej, pedig de tanultuk: Isten segitsége nélkül minden küzdés és munka meddő, eredménytelen... És az iskola tanitolt is rá, csak elfelejtettük. Az iskola az életnek tanít. Elemi tudás nélkül helyét senki megnem állhatja. Az iskola nemcsak azokat tanítja, azokat a kis elemista gyerekeket, akik az iskola padjai közt ülnek, hanem a gyermekeken keresztül a felnőtteket, szülőket is. Tehát a szülőknek és másoknak nemcsak a gyermekek tanításáért, azok elemi tudásáért kell hálásaknak lenniök, hanem azért is, hogy ők maguk is tanultak. Az emberi agy véges. A lélek örök, befogadó képessége mégis korlátokhoz kölött. Igen, Isten mesgyét vont a tudás területén... Az ő tudása világit, de az ember annak csak parányi részben lehet birtokosa. Amit tanultunk az elemi iskola padjai közt, mihelyst más fogalom ,vagy kép rajzolódik agyunkba, az előbbit elfelejtettük. Elfelejtettük azt a kis elemi tudományt is, amit annak idején jó tanítónk szeretelével, gazdag tudásával a lelkűnkbe ültetett. Elfelejtettük... Teendőink, munkáink pedig időt nem engedett arra, hogy ismét és újból könyvekből pótoljuk, de talán szé- gyeltük volna is, vagy hiányzott az a pár fillér, hogy könyvet szerezzünk. És amit nem tettünk vagy tehettünk, gyermekeink a lelkűkbe lopták s az elfelejtett tudást észrevétlenül felújítottuk, akaratlanul tanultunk... Igen, olyan szép... Megelevenedik előttünk a kép ... Együtt ül a kis család. Az édesanya tesz_vesz, dolgozik, épen az est-ebédhez térit. Az édesapa meglörli izzadt homlokát... Egész nap fáradt, családjáért dolgozott, hogy azt a karaj kenyeret megkeresse, ami a létfentartás- hoz szükséges És a kis gyermek ? Ott tanul az asztal végén, hangosan ismételgeti a mondatokat. Tanul s mire kis agya megemészti az elemi tudományt, a jó édesapa, szerető édesanya, a család más felnőtt tagja is megtanulta, amit elfelejtett, amit az élet gondja agyából, leikéből kiszorított. Kérdezem, hogy az iskola nem tanit-e a gyermekeken keresztül másokat, a szülőket, a felnőtteket ? De igen, csak az igazság érzetével el kell ismernünk és belátnunk... Hány felnőtt egészíti ki tudását és javítja vele viszonyait! Szülő, felnőtt igy tanul újra Istent imádni, tanul földrajzi számolási tudományt és tanulja megismerni a nemzetét... Mindezt akkor, mikor a gyermek hangosan tanul vagy olvas. De amikor a felnőttek ágyában újra rajzolódik az elfelejtett tudás és összehasonlítást tesz, hogy mivolt réjgen és mi van ma, akkor rádöbben, hogy még az elemi tudásban is van haladás, fejlődés... Még erre is a gyermek tanította meg. Máskép tanultunk mindent annak idején s ezt figyelembevéve megállapíthatjuk, hogy nem haladtunk a korral. Ennek bizonyítása is a kis gyermekre vájrt s az tette s már csak tovább kell folytatnia a felnőttnek a tanulást. És ez igy vajy ’j "Épen ezért a felnőttnek, a szülőknek Nemcsak a gyermekek oktatásért, de a saját tudásuk bővitér séért is hálával kell gondolniok arra az iskolára, amelyik a céljának megfelelően oktat és tanít. A köz, a társadalom szempontjából sem közömbös az iskola oktatása a gyermekeken keresztül. Hiszen azt akarjuk, hogy minden .gyermekből jó, hazát szerető és Istent imádó ember váljék, aki nemcsak megállja a helyét az éleiben, hanem a közért, embertársaiért is dolgozik és nem egyéni önzésben éli le életét. Az iskola erre tanít, ezt is tovább adja a gyermek, csak a felnőttnek nem szabad a szivét megkeményitenie. Ha valamit megtanultunk a gyermektől, adjuk tovább, a társadalmiviszonyokon javítunk. És kötelességünk is továbbadni, mert ne felejtsük, hogy Isten a tudást nem azért adta, hogy csak magunknak legyen belőle hasznunk, hanem azért is, hogy azt embertársaink javára kamatoztassuk. És erre tanít a kis tanulói utján az iskola: tanít Istent imádni, hogy segítsége nélkül meg nem állhatunk, embertársaink! megkerülésével nem boldogulhatunk. Az az elemi tudás pedig segítő eszköz az élet küzdelmeiben, amelynek végcélja a szép és ne- mes jegyében önmagunknak, hozánktarto- zóinknak az életszínvonalán tartása. Tehát Isten és haza szeretőiében a létfentartása... De szép ! Mennyi életigazság, csak elismerni kell... Az elismerésnek különösen a »Te Deum* idején kell megnyilatkoznia, amikor a felnőtt lelke visszaszáll a múltba és odaképzeli magát az iskola padjai közé. Igen ilyenkor kell különösen a fohásznak a magasba szállni: áldja meg az Isten, aki tanított bennünket minden szépre és jóra... F izessen meg érte az emberek helyett is, mert hiszen azok hálátlanok, az életigazságokat különösen nem akarják elismerni. Fizessen meg érte a szív és lélek békéjével, nagy és teljes nyugalmával, amit érezni lehet a jól végzett munka és kötelesség teljesítés után— Tarlószántás. Rövidesen hozzálátnak a gazdák az aratáshoz, hogy egy évi fáradságos munkájuk gyümölcsét elnyerhessék. Érdem szerint fizet ilyen kor a Mindenható. A közmondás is jól kifejezi ezt: »Ki mint vet, úgy arat«. Azaz: ki mint munkálja meig| a földjét, olyan termésre számíthat. A vetés sikerültéhez, különösen szárazság idején, nagyban hozzájárul a tarló- hántás kellő időben való elvégzése. A tarló felszántásával nem szabad addig várni, mig a keresztek lekerülnek! a földről, hanem közvetlenül az aratás után kell ezt a munkát elvégezni, mert sokszor néhány órai késedelem is helyrehozhatatlan hibát okoz. Aratás előtt ugyanis a növényzet takaróként védi a talajt a kiszáradástól. Aratás után a csupasz tarló a nyári forróságban rövid időn belül kiszárad, pedig a tarlóhántás egyik célja, hogy a tarló feltörésével megakadályozzuk a szántóföldjeink kiszáradását. A kaszát tehát az eke nyomon kövesse. Mivel a keresztekbe rakott gabona legalább egy hétig a táblán marad, ezért legalább is a keresztsorok közeit közvetlenül az összerakás után szántsuk meg. A kepék helyét előre meg is szánthatjuk, de 1 kisebb gazdaságban a kereszteket át is rakhatjuk a már megszánlolt területre. így módunkban van az egész tarlóhántást az egész táblán idejében elvégezni. Különben a kepék helyét a behordás után külön szántjuk fel. A tarló feltörésével irtjuk a gyomokat is. Sok növény magja már az aratás előtt megérik és kihullik. Ha ezek a gyommagvak és. az aratáskor kipergett gabonamagvak az idejében elvégzett tarlószántással nyirkos földbei jutnak, hamarosan kikelnek, de meg nemi nőhetnek, mert a következő talajmunkával elpusztítjuk őket. 1 ‘ A tarlószántással irtjuk a tarlóba petézett kártékony rovarokat is és gátoljuk a növény- betegséget okozó csirák megmaradását, lehetővé tesszük a tarló- és gyökérmaradványok! idejében való elkorhadását, elősegítjük a talaj beéredését és a fellazított talajt alkalmassá tesszük az időközben bekövetkező csapadék elraktározására. így azután a tarlóhánlott talaj következő szántását könnyen és jól el tudjuk végezni. Ha szánlatlanul hagyjuk a tarlót, a földje hamarosan kiszárad. Különösen a kötőttebb lalaj a szárazságban annyira megkeményedik, hogy mig jó esőt nem kap, nem veszi be az ekét. Az élelmes, igénytelen gyomok pedig elszaporodnak benne. Az összetöm ődött, kiszáradt talaj tevéketlenné válik. Szünetel benne a talajbaktériumok munkája, a tápanyagok feltárása. Az ilyen talajra hullott nyári csapadék elfolyik, a tömődött talaj a vizet nem, tudja nagyj mennyiségben felvenni, sőt ami keveset magába fogadott, azt is csakhamar elpárologtataja, mert a hajszálcsövességét a tarlóhántás hiányában nem szakították meg. A tarlóhántás előnyeit rendes körülmények közölt csak akkor biztosíthatjuk, ha sekéFrottier 1 strandpizsama, short, 1 f ürdőf elszerelés! anya- 1 gokban a legszebb divat- választék. Weeck-eifd ffaneltakarók kaphatók Schütz áruházban. I

Thumbnails

Contents