Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-06-15 / 136. szám

XXII. évfolyam 136, szám.

Ara 8; fillér

1939. jéiiíus 15. CsűtSrtSk,

ZALAME6YE1ÚJSÁG

Felelős szerkesztő : H e r b oI y Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. 1 - ..a Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint.

szemben a kormány. Van-e szükség erőkifejtésre, vagy könnyűszerrel megy-e tovább a kormányzat.

"Es bizonyosak vagyunk abban, hogy Teleki Pál az esetleges forradalmi mozgalmakat csirájukban fojtja el. Nem mérlegeli az erőket, nem hallal fenyegető szavakat, de félelmet sem árul el. Csak leszámol azokkal, akik az állam rendjét veszélyeztetik.

Azután meg: nem hihetjük, hogy nálunk, ahol még élénk emlékezetben él a forradalom, ahol még emlékezünk azokra a gaztettekre, amiket a forradalmi elemek, a leninijük és társaik elkövettek, — olyan könnyen lehetne

ismét forradalmat kirobbantani. Nem biztosi, hogy minden hűvösre került szájhős diklátó ri székbe kerül. A forradalom kígyója meg- marla egyszer a józan, munkás magyar népét; a nyilas-gyiktól meg., nem fél, hanem összetapossa azt.

Az erőt, mint ilyent, bizonyos mértékben el kell ismerni. A nyilasok kétségtelenül képviselnek erőt; de ezzel az erővel a szervezett polgári társadalom csak a sikerre való kilátás teljes reményében veheti föl a harcot. A] tényleges helyzet azonban — hála Istennek — az, hogy harcra alig kerül sor.

Nagy beszéddel nyitotta meg a kormányzó az országgyűlést.

Legnagyszerűbb lenne, ha Őszentsége közvetítene a béke ügyében — mon> ' dotta a kormányzó.

I ,j ’ ' {

Az ellenfél erejét

sem túlértékelni, sem lekicsinyelni nem szabad. A túlértékelés félelmet jelent, hiábavaló erőfeszítésekre ösztönöz és sokszor a nevetségességbe fül. Aki pedig lekicsinyli, az könnyel müen veszi a védekezést, aminek azután meglepetések lehetnek a következményei.

Bethlen István gróf urnapi cikkében, amely egy fővárosi napilapban jeleni meg, túlértékeli a nyilasok erejét a választásokon elért eredmények alapján. Vitába száll azzal a felfogással, mintha a kormány hatalmas többsége azt jelentené, hogy a nyilas irányzatoknak nincs komoly talajuk a széles tömegekben. Rendkívül veszélyesnek és aggasztónak tartja a helyzetet, amely, felfogása szerint, ugyanolyan tüneteket mulat ,mint az őszirózsás forradalom előtti idő. Ezekkel a megállapításokkal lulajdonképen paripát ad a nyilasok alá ,mert a polgári szervezeteket gyengéknek ítéli ,tehát jövőt jósol a nyilasók;- nak. Ezek után vajmi keveset enyhít a nyilasokat biztató kijelentésein az a föltételezés, hogy, ha a kormány élni fog a rendelkezel síére álió hatalmi eszközökkel és kötelességét teljesíteni fogja, még jóváteheti a múlt vétkes mulasztásait, amelyeknek következménye felt a jobboldali forradalmi irányzat erőre- kapása. Majd azt írja, végre is ki kell mondani és ezt nem helyes a »félrevezetett ország« előtt elhallgatni, hogy a nyilaspárl valóságos vérbeli forradalmi párt. Helytelenül beszél »félrevezetett« országról, mert ha a 260 mandátumból a nyilaspártok negyven- egynéhányat kaptak, az igazán nem mutat arra, hogy az ország delrevczelett« volna.

Hogy a nyilaspárl forradalmi párl, azt mindenki tudja, aki ismeri Szálasinak »programlmját, ami őt a vádlottak padjára, onnan pedig a börtönbe juttatta. Amig a nyílások erre a Szálasira esküdnek, ezt várják »szabadi lókén! — bogy mitől akar és kit megszabadítani ,azl hívei sem tudják — addig el nem háríthatják maguktól azt a vádat, hogy a forradalmi párt. Egy kicsit különös, hogy Bethlen, aki annyira erősnek tartja a nyilasokat, Szálasinál opereltszerü forradalmi tevékenységei említ.

Teleki Pál gróf miniszterelnök természetesen nem hagyta szó nélkül Bethlen megállapításait, amelyek vonatkoznak még a parlament nívójára, munkájára ,stb. A miniszterelnök se nem kicsinyli ,se túl nem értékeli a nyilasok erejét. Egyszerűen kijelenti, mit akar elvégezni. Szándékának becsületességében senki sem kélelkedhelik. ö nem ígérget, nem játszik a szavakkal, nem fenyegetőzik, nem hunyászkodik meg és nem alkudozik. Megy egyenesen azon az utón, amelyet a nagy nyilvánosság előtt kijelölt és amelyet az ország népének óriási többsége helyesel és amelyen való haladáshoz a választásokon adta meg a nép az erőt. Aki útjában áll ,azt egyszerűen félreállitja azokkal az eszközökkel amelyek az alkotmány keretein belül rendelkezésére állanak. Erre kár is volt őt Bethlennek figyelmeztetnie. Teleki Pál ismeri az ocszág helyzetét, ismeri a szükségleteket és tudja, hogy azokat ki kell elégíteni. Az bizonyos, hogy nehéz feladatok előtt áll. De amikor majd sorra veszi azokaít S azoknak megoldásához segítségül kér mindenkit, természetesen a nyilasokat is, akkor válik el, milyen erőkkel áll

Budapest Június 14. A törvényhozás két házának tagjai ma az országgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt vallásuk szerint istentiszteleten vettek részt. A katolikus törvényhozók 10 órakor a budavári koronázó templomban hallgattak Veni Sancle-t és ünnepélyes szentmisét, amit Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondott nagy segédlettel. A protestánsok részére a Kálvin-téri református, a Deák-téri evangélikus és a Koháry-utcai unitárius templomban tartottak ünnepi istentisz leletet.

Budapest, június 14. Az új országgyűlés ünnepélyes megnyitására ma délben került sor, A parlament kupolacsarnokában nagy pompával fogadták nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzót ,akit a megjelentek viharos éljenzéssel fogadtak.

A kormányzó a nemzet ősi erényeibe velett bizalommal üdvözölte az országgyűlés tagjait, Hálál adunk a Mindenhatónak — mondotta, — hogy területben meggyarapodott ország törvényhozó testületé ülhet össze. 20 éves megpróbáltatás után az Isten megengedte, hogy az ország egyrésze visszatérhessen hozzánk. Üdvözlete azoknak is szól, akik a visszatért területek képviseletében kerülnek az ország- i gyűlés tagjai sorába.

Az országgyűlésre nagy munka vár. Első feladata lesz a magyaroroszok lakta területnek önkormányzatot adni. Hisszük és reméljük, hogy a magyar és idegenajku lakosság között teljes lesz a megértés s ezt csak konkolyhintéssel lehet meggátolni. (Viharos taps és éljenzés.) Fontos feladat a vissszatérl területek népén segíteni s begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket 20 év ütött. Egységmunka, megerősödés befelé, függetlenség, önállóság kifelé, ezek a legfontosabbak, (éljenzés) ezek legyenek irányelvei az új országgy ülésnek. Alkosson olyan törvényeket, amelyek meg teremtik a társadalomban a békét, megértést s lehetővé teszik, az egészséges, keresztény társadalomnak a családfenntartást, megerősi- ü a falusi lakosságot. A gazdaságpolitika fontos tétele: több munka, több termelés. Az országgyűlés és a kormány feladata, hogy megvalósuljanak mindezek. A mai zavaros európai helyzetben nem szabad megtörténnie annak, hogy Magyarországon gazdasági vissza- hanyailás álljon be. A közigazgatást jobbá, gyorsabbá, emberségesebbé kell lenni. (Nagyi taps). Fontos feladata lesz az országgyűlésnek az adóztatás rendezése, egyszerűsítése is. Az iparnál arra kell törekedni, hogy minél magyai-abb ,egészségesebb legyen. Nagy gondot kell fordítani a. közlekedés, hajóztatás fejlesztésére. Honvédelmünk fejlesztése elsőrendű feladat, fegyelmezett, jól kiképzett had, seregre van szükség, élén a hivatásának élő tisztikarral, mert ez úgy függetlenségünknek mint a békének leghatásosabb biztosítéka. Jugoszláviával is baráti viszonyban élünk. Jogaink felett őrködünk, baráti jobbot nyujlunki mindazoknak a jószándéku államoknak, amelyek ápolják a jóviszonyt. Európa nagy feszültségben él, ennek a páriskörnyéki béke- szerződések az okai (Úgy van). A Népszövetség mely hivatva lett volna az igazságtalanságokat megszüntetni, semmit sem tett. Az államok leszerelés helyeit, felszereltek s lábhoz lett fegyverrel figyelik az eseményeket. Mit eredményezne a háború ? A kulturnépek megsemmisülését. A nagyhatalmaknak módjukban lenne az érdekeli államok meghallgatása után elintézni a felmerült nehézségeket ,ha máskép nem, rákényszeritenék erre az egyes országokat. így megteremtődnék az új, igazságos béke. A legnagyszerűbb az lenne, ha a világ béke megoldása érdekében a világ legmagasabb erkölcsi halalma maga a pápa őszentsége tenne kezdeményező lépéseket és javaslatot. (Viharos éljenzés.) Mint az alkotmány és törvényes rend legfőbb őre felhívja az országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történelmi alkotmányunk szellemében, nemes magyar jog felfogásban végezze és az 1000 éves magyar hagyományok jegyében építse tovább a magyar állam sok vihari kiállt épületét. (Éljenzés és taps.) |

Az országgyűlés tagjai elénekelték a Himnuszt és ezzel a történelmi ülés befejeződött;