Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-06-04 / 128. szám
4 ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG iSSÍ) június 4. ; ""’nr: : ! ’H"■^rii<w*5BMKMM8ig3'iiniiBiriMiBHwrMiBin,||i innmnn i i>CT!iM'nOTiimawig8» mm mondanom az érzéseimet. Hiszen az emberek ne® is tudják elképzelni, hogy mást is tudok, mint kattogni, megállás nélkül sóLálni és mutatni azt, amit senki se ismer, de mindenki tudni akar: az időt. A szív áz ember- természet zsebórája és az óra az élet szivqj. Mindegyikét ugyanaz a rugó élteti: a titok. Ki tudná megmondani mi az idő ? Változás ? Mindig más ? Nem egészen- Nagy titok, folyás, szaladás és zuhanás, óra, perc, pillanat — sokszor egy pillanat alatt többet élünk, mint máskor egy év alatt. Az idő ;csak hüvely, amiben titkok játszódnak le. Én, aki csak a titkok felszínén járok és mutatom az úgynevezett perceket, nagy zavarban vagyok. Sokat szerelnék beszélni, de nem szabad, mert elkésem. Ilyenkor aztán nagyon szidnak az emberek. Egy kis késés, már milliók veszhetnek el; egy percnyi do- logtalanság s már világok dőlhetnek romokba. Bocsássatok meg, csak ennyit mondok, sajnálom a boldogokat és sajnálom a szenvedőket. A boldogokat azért, mert nem nyújthatom meg a boldogságukat; a szenvedőket azért, mert nem rövidíthetem meg a szenvedésüket. A: acél. Sokáig azt sem tudták, mivégre vagyok a világon. Amikor még nem ismertek, azért szomorkodtam, mért megfeledkeztek rólam; ina pedig azért szökik könny a szemembe, mert a végletek ásványa vagyok. Engem használnak tel mindenre: építésre és rombolásra egyaránt. igen, nagy boldogság megfeszülni a felhőkarcolók beíonhusában és acélgerincemmel fenntartani az épületet; kimondhatatlan öröm rádiótorony alakjában belemagosulni az égbe és a világ mindeu tájára szétszórni az üzeneteket, a hangokat; csodálatos gyönyörűség világítótorony karcsú formájában a viharok felett trónolni és érezni a zivatarok pattogását, a szelek fürészelését, a vizek csattogását, mii- közben irányt és kiutat mutatok az embereknek .De nagy bánatom is van. Belőlem gyártják a bilincseket, belőlem öntik a tankokat 'és én gázolok át háborúban a gőzölgő embertcs lekén és nyálkás vértengeren. Beszennyeznék sokszor az emberek. Ha balta vagyok, akkor is az egyik ember fát aprít velem s kenyeret keres a segitségtemmtel, a másik azon ban agyonüti velem emberlestvérét. A végletek ásványa vagyok. Jói nőin a acélnak lenni és jó volna az embert szolgálni, ha az ember nem önmagái szolgálná csupán, hanem azokat a nagy igazságokat, amikért mindnyájan élünk. Zokogni szeretnék, mikor nem értenek meg. Törődjetek már egyszer velem is. Az ember is acél., a teremtett világ gerince, éljen hát úgy, minit az eszmékért lelkesedő teremtménynek élnie kell. Igazságban, jóságban és szépségben... Dávid Tibor. KERTI ABROSZ 350 drb- szebbnél-szebb ■abroszból választhat P. 2.80-tól kezdve SCHÜTZNÉL. Ilyen a huszadik század embere! A nagy világlapok mosolyogva foglalkoznak azzal a hisztérikus tömegjelenettel, amit egy filmszínész érkezése okozott Londonban. Az érdekesség ott kezdődik, hogy a kérdéses vonaton, amelynek érkezése a tumultust kiváltotta, három hires ember uLazolt. Éspedig a sutherlandi herceg, Toscanini karmester és egy Brisson nevű hires angol színész. Ahogy a londoni pályaudvarra megérkezték, a per- ronon egy, körülbelül kétezer nőből álló izgatott tömeget láttak) s a három hires ember közül természetesen mindegyik azt hitle, hogy ez a tömeg őrá kiváncsi. Amikor a .vonatról leszálltak, hamarosan megtudták, hogy a tömeg nem őket, hanem egy Spencer Tracy nevű filmszínészt vár. de a bajt már nem kerülhették ki, A megvadult tömeg ugyanis a vonat elé hullámzóit és a már leszállt Toscaninit úgy odanyomta az egyik máiharakományhoz, hogy kalapját vesztette, ruhájáról leszakadt a gomb Íjai, s összegyűrődött rajta minden. Szorongatott helyzetéből csaik a rendőrség tudta kiszabadítani, s ‘magasra emelve egy taxiig elszállítani. A sutherlandi herceg a Iában több helyen megsérült és szintén csak hosszú idő múlva tudott autójához jutni. Az utasok közül többen kalapjukat, táskájukat, vagy csomagjukat vesztették el. A várvavárt filmszínész és felesége, amikor meglátták, hogy a többi utassal mi történt, bennmaradtak a vonatban s onnan nézték rémüldözve a tumultust. A rendőrség tehetetlen volt, de végre az állomásfőnöknek jutolL eszébe az a mentő gondolat, hogy a vonatot kitolatja egy mellékvágányra. Innen csempészte azután be a rendőrség őket a városba. Nagy újítás a Schütz-áruházban Zalaegerszeg, június 3. Egymásután csinosították portáljaikat a zalaegerszegi üzletek, egy áruház maradt meg a regi literetek mellett: nem kövelte a Lobbi cégeket és még mindig a régi falak hirdetik a nagy jubileum felé közeledő üzlet nagyszerűséget. A Scliütz- áruliázról beszélünk, amely kívülről szürke de benl a legragyogóbb képei nyújtja a legpompásabb ruhaktelmék ezernyi színárnyalatával. Még egy újítással lepte meg a cég a város közönségét: az utóbbi időben hét keresztény alkalmazottat vett fel a cég kötelékükébe. Úttörő munkát végzett a Schütz-áruház fezen a téren, mfert a zalaegerszegi kereskedésekben sok helyen nem áll arányban az ai- j kalmazoltak száma a zsidótörvény intenciói- í ivat s előbb-utóbb végre kell hajtani az Intéz- 1 kedéseket. E heti expresszhirdetésem a legkényesebb igényeket is kielégíti. Férfi ingeit és nyakkendők, harisnyák, zoknik. Dr. Toldy Imre Divatház Zalaegerszeg. Telefon 84. A nagy raktár gyönyörű anyagát tehát most már keresztény alkalmazottak kínálják a vevők százainak, akik naponta megfordulnak az üzletben. Bizonyosan éljön majd az az idő is, amikor az áruház külseje is igazodik a mai élethez és átformálódik a hatalmas áruház. Egyelőre a fontosabbik rész megtörtént, belső átalakítás történt, ami ma a közóhaj.» Divatos férfi ing, jó minőség 4-95 Horváth Jenő divatüzletében. Plébánia épület. Tel.: 112, Dohány és alkohol. Ne igyunk és ne dohányozzunk. Ezt a következtetést kell levonnunk egy most kiadott igen értékes statisztikai munkából, amely arról számol be, hogy milyen mértékben tizedeli az emberiséget az érelmeszesedés. A dohány és az alkohol hatása nem is volt kétséges soha, egy pillanatra sem, amiért azonban, most szővátelték, annak célja nem Is az, hogy vizet prédikáljunk és a fogunkat szívjuk kétségbeesésünkben- Feltűnő a statisztika számadataiban az a kedvező helyzet, amit nők foglalnak el e betegséggel szemben. Ebből a kedvező számarányból! a statisztikusnak azt a következtetést kell levonni, hogy at hölgyek nem isznak és nem dohányoznak, legalább is olyan mértékben nem, ahogyan a férfiak. Ez a magyarázata annak, hogy sokkal több a 80 éven felüli asszony, mint az ilyenkora férfi és a nők körében sokkal kevesebb a hirtelen halál. A nyugodLabb, izgalom mentesebb, kiegyensúlyozottabb életre mulat ez és természetesen elsősorban az erősi tartózkodásra a bortól és a dohánytól. A statisztika adatai komoly, reális számok, — azokkal nem igen lehet vitába szálllni. Ám mégis felmerül az a kétség, hogy minek higyjünk jobban, a saját szemünknek, vagy a rideg számadatoknak? A saját szemünkkel ugyanis azt látjuk, hogy bármerre járunk, bárhová megyünk, a hölgyek versenyt dohányoznak az urakkal, sőt elismerésre méltó ambícióval igyekeznek túlszárnyalni a gőzmozdony pöfékelőképességét is. A dohányzó, a férfias nő típusa nem egészen új jelenség, de mégsem volt annyira általános, mint nap- jainkl>an és ez a tény a szemünkben lényegesen befolyásolja a számadatok helyességéti Lehet, hogy majd egy későbbi statisztikai összeállításban ennek1 a nyomát is megtaláljuk, egyelőre azonban az a helyzet, hogy a hölgyek a statisztika jóvoltából élvezik azt az elméleti értékű megállapítást, hogy ők egészségesebbek, mint a férfiak. Tény, hogy hosszabb életűek, de hogy egészségesebbek volnának, abban kételkedünk. Mi. rövidéletü és IjeLeges férfiak, a hosszú életet nem irigyeljük a hölgyektől és ennek kedvéért éppen úgy nem szokunk le a káros nikotinról, mint ahogyan a aiők sem mondanak le arról, hogy az életüket izgalmassá és kiegyensúlyozatlanná legyék. ; NŐI ÉS FÉRFI balonkabátok, esőköpenyek, esőernyők, botok, nagy választékban Tóth szabónál. .(::)
