Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-04-07 / 80. szám
Ara A fillér 1989. április 7. Péntek. Felelő? szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, HÍdJenyi-tér 4, ............. Telefons zára 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Golgota. Nagypénteken a bánat komo'y redőket von az arcokon, ami napjainkban nem is olyan feltűnő Golgofás utakat megtanultunk járni, de a kereszt terhes uiaink mégsem olyan falemelők, mint a kérésziül. Nincs idealizmus a mi sóhajainkban, mert jsjkiáltásunk emberi érzéseket érint csupán. Az első Nagypéntek keresztalja pedig irányelvül szolgálhatna az élet deiekas küzdelmeihez, mert a Mester szenvedése és gyalázata a bünbámt hirdetése volt. A mai szenvedések nem méltók az Övéhez, mert sok bennük a ceüggedés és reménytelenség Vannak áldozatos lelkek manapság is, — ez nem tagadható - de azoknak küzdelme nem is anyagias érzések] tömkelegéből tevődik Össze. A marür-scrshoz mártír erények illenek, amelyek nem önzésből, hanem ideális lé lekből születnek. A mi keresztutunk magán viseli a büntetés és bünbődés jel legét. Mai felfogásainkban és cselekedeteinkben okot szolgáltatunk erre. Az elhagyott ösvénye ken bolyongunk mindig, — noha a kegyelemteljes éiet útjelzőjét Nagypénteken mégis felismerjük. Krisztus nélküli, erények nélküli éleiben nincs őröm és cél- bajutás, meri a világ biztos utón haladni csak Krisztussal tud. Izzó szeretettől árad a Golgota minden szava és cselekedete, mert az emberi gonoszság szőr nyü kéjelgésében is imádságra és megbocsátásra tanit a kereszten függő Megváltó, aki rettenetes kínjaiban, haláltusájában is égi mosolygású arcával türelemre int: imádkozik ellenségeiért . . . Golgotát járunk és azért vagyunk búsak, kétségbeejtóen lehangoltak mindnyájan, pedig a szenvedések gyötrelmeiből a legszebb élethivatás is domborodott ki az első Nagypénteken. Tekintsünk tehát a Golgotára, ahol a világ legnagyobb drámája játszódott le. Megölték az Igazat • a Gonoszságnak szörnyű tette gyászba boritolta az egész világot: megrendült a föld, megrepedtek a sziklák, a nap elsötétedett, a sírok megnyíltak, a templom szent kárpitja ketté hasadt. Embert a természet igy még nem gyászolt; Istent is csak egyszer... Találjunk magunkra a tövises élet nehéz óráiban újra, hogy a Nagypéntek csak figyelmeztessen bennünket a gyötrelmes élet kínjaira, ne pedig reménytelen sorsunk megpecsételje legyen. Igen, mert az igazi élet gyöngyei fakadlak az első Nagypéntek szenvedő gyötrelmeiben értünk meghalt Krisztusban, hogy az ö halálából fakadjon a természetfölötti életnek valósága, ne csupán vágya. A kereszt tehát útmutatás és a szebb éleltörefevés uljehője a föld vándorainak és csalhatatlan biztonsággal váltja valóra az emberiség minden vágyát. Akik azért búsak és szomorúak ma, Nagypénteken, mert életük még igen távolesik a krisztusi ideái megközelítéséhez, ezeknek a bünbánaíáből még lesz kibontakozás az igazi krisztusi élet megszerzésére és követésére. De »kik csak reménytelen emberi érzésektől csalódottságukban, szokásból bánatosak csupán, azok nem ludnak Szent Pállal érezni és gondolkodni a kereszt szellemében. Pedig a Nagypéntek tanítása ma is: „Távol legyen tőlünk másban dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében“. H. Bukarest, április 6. A román lapok nagy idegességgel vették tudomásul a londoni megbeszélések alka'mával történteket és ezekért a magyar sajtót támadják. Hallani sem akarnak arról, hogy függetlenségüket bénító egyezményt kössenek bármelyik állammal is. A határok épségét — írják a lapok — Románia minden erejével meg védelmezi. Ha támadás érné bármely oldalról a határokat, végigjátszuk a katonai játszmát — mondja az egyik fél- hivatalos román újság. Róma, április 6. A Tribuna cikket ir a iondoni tárgyalásokról. Kiemeli a magyar—román kérdést. Abból azonban, ha Erdély visszakerül Magyarországhoz, Írja, még netp következik, hogy a magyar politika eltér a tengelyhatalmak politikájától. A Stampa szerint remény van arra, hogy békésen oldják meg a románmagyar vitás kérdéseket. Németország ellentámadásba megy át. Róma, április 6. Kietei vezér- ezredes, a német véderő főparancsnokság vezetője és Pariani, az olasz vezérkar főnöke szerdán Innsbruckban találkoztak. Megbeszéléseik elé nagy érdeklődéssel tekintenek Olaszországban és tudni vélik, bogy összefüggésben áll a tekintélyállamok bekerítésére vonatkozó tervek megakadályozásával és elhárításával. Ismeretes ugyanis a német álláspont, amely szerint ha Anglia nem ejti el ezt a ler- i vét, úgy Németország nemcsak ' ellenállást fejt ki, hanem ellentámadásba megy át. Berlin, április 6. A Berliner Börsenieiíung is kijelenti, hogy Németország nem hajlandó eltűrni Anglia bekeritéBi politikáját. Egyébként nagy katonai tanácskozások folynak Berlinben. A tárgyalásokon a japán katonai attasé is résztvesz. Lebrun ismét a francia köztársaság elnöke. Pária, április §, Az elnökvá- asztó nemzetgyűlés a versaiilesi »tatában szerdán délután 2 órator ült össze, amikor elsőnek elolvasták az elnökválasztásról szóló törvényt. Majd megkezdődött a szavazás, amely a legna gyobb rendben folyt le. A szavazók száma 910 volt (szenátorok és képviselők). Leadtak összesen 904 szavazatot s ebből Lebrun 506 szavazatot kapott, tehát már az első menetben megkapta az abszolút többséget. Lebrun új államfői megbízatása május 10-én kezdődik és a kormány is azon a napon nyújtja be lemondását, ami azonban csak formóli8 lesz. Az újonnan meg-, választolt elnök 69 éves. A választás 7 évre szól. Páris, április 6. Lebrun elnök megválasztása a Daladier kormány megerősödését jelenti. A szélső baloldal tudatában van vereségének és annak, hogy a népfront, amelyet az elnökválasztással kapcsolatban fel akartak éleszteni, végkép el'emeteltnek nyilváníthatják. Legénykednek az oláhok. Az új határok. Kárpátalja végleg visszatért az ősi hazába. Ismét a Kárpátok hatalmas csúcsai állanak őrt az északi határnak legalább egy részén. Az újra magyarrá lett Kárpát-vonal nem olyan hosszú ugyan, mint ahogyan az optimista híresztelésekkel feltüzelt képzelet a társaskörök és otthonok térképein előre megrajzolta, de az elért eredmény nagy értékű valóság és hatalmas lépés az északi határok teljes visszaszerzése felé vezető utón. Amikor a bécsi döntés a Felvidék déli sávját visszajuttatta nekünk, örömünkbe keserűség is vegyült, mert akkor azt hittük, hogy Csehszlovákia szükebb keretek körűit, nemzetközi oltalommal továbbra is életben marad a nekünk beláthatatlan időkig meg kell elégednünk az ősi magyar földnek visszanyert kts darabkájával. Mostani örömünk sokkal zavartalanabb, nem hqmályositják el a távolabbi jövő aggodalmaskodó kétségei. Csehszlovákia már nem él és i gyermeke, a most született Szlovákia, sem fogja nagykorúságát megérni. A Felvidék tót népe most ugyan örül még új államiságának, ide reményeiből kiábrándultán majd maga fog visszakérezkedni az ezer éves otthonba. Hadseregünk vitézségével és önfeláldozásával megoldotta nagyszerű feladatát, kár lett volna több magyar vért áldozni olyan halárokért, amelyeken a természetes fejlődés útja úgyis túl fog haladni. Es káros volna a tótok visszatérését erőltetni. Semmi jó sem származhatnék abból, ka most fogcsikorgatva és gyűlölködve térnének vissza ősi hazájukba, amelyet húsz év sajtója, irodalma és iskolai nevelése és politikai szónoklata kegyetlen és ijesztő mostoha képében festett eléjük. A tót nép vissza fog térni. Anyagi érdekei is idevonzzák, de ez nem elég, mert a nemzetek életét nemcsak materiális erők mozgatják. Előbb azokat a gyü- löietgátakat kell lerombolni, amelyek őket tőlünk elválasztják. Ók a magyar történelemnek csak a torzképét ismerik ; ebbő! ered a gyűlölködésük, amelyet csak múltúnk igazi képének az eléjük tárása tüntethet el a lelkűkből. Ez a hivatás elsősorban a közöttük élő magyarokra vár. Az ő
