Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-28 / 123. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG tartott előadást, melyet Egerszegi Károly, VIII. o. gimn. (tanuló, vitézi várományos »Trianonról« c. irredenta szavalata követett. A vitézek ezután testületileg résztvettek aj Hősök emlékünnepét bevezető, a plébánia- templomban mondott ünnepi misén és az ezt követő felvonuláson megkoszorúzták a ; Hősök emléktábláját. Ezután folytatták az ér­tekezletet, amelynek során vitéz Kostyál Jenő, százados, vármegyei széktartó ismertette nagy felkészültséggel tömör, de világos előadásban az időszerű rendeleteket. Értekezlet után közös ebédre gyűltek össze a szép számban megjelent vitézek és a meg­hívott vendégek. Az első ]K)hárköszönlöt a kormányzóra vitéz boldogfalvi Farkas Sándor, ezredes mondotta. Lendületes szavakkal, ka­tonás beszédben méltatta a kormányzó vitézi erényeit. Még számos felköszöntő hangzott el és a résztvevők a késő délutáni órákig ma­radtak együtt bajtársi meghittségben. Hölgyeknek női kabát és kosztüm mérték után Uraknak angol szövet és finom divatáru Tóth szabónál Színház. Horváth Gyula jubileuma. Horváth Gyula, a Zalaegerszegen szereplő Szalay-féle színtársulat tagja június 1-én üli 25 éves szinélszi jubileumát. Jói ismerjük már a színpadról, csak az idei szezonból is kiemel­hetjük a Fűszer és csemegében a Havasi napsütésben nyújtott művészi alakítását- A vidéki színpadok egyik legnagyobb tehetsége. Ideális lélekkel s érett tudással szolgálja a színészet nemes célkitűzéseit­Negyedszázados jubileumán az iró Horváth Gyula is bemutatkozik. A színre kerülő Má­ria pimü színdarab az ő alkotása Sikeréhez biztosan hozzájárul majd az is, hogy a le­gényegylet több tagja és egy zalaegerszegi leánykórus is szerepel az előadáson- Aszin- pártolá közönség szives támogatását kéri a jubiláló színész. • i . Műsor : Vasárnap délután 3 órakor Csavargó lány, fél 6 és fél 9 órakor- Ide gyere rózsám Hétfőn délután 3 órakor Nem Leszek hálát­lan, féi G és fél 9 órakor Bubus. ~ — A. PESTI TŐZSDE UJ számában dr Veress Gábor, Tonelli Sándor (Szeged), dr. Rosta János, Gundel Károly, dr Tóth László vitéz Bátorffy Vilmos, dr. Halász Lajos és mások nyilatkoznak Rendkívül érdekes ipa­ri, tőzsdei, személyi hírek egészítik ki a ki­tűnően sikerült új számot­Í939- május 28. J Franciaországban eltörlik a szerzetesrendek ellen hozott törvényeket. Párisi jelentés szerint Henry de KerilLis jobboldali pártonkivüli képviselő törvényja­vaslatot terjesztet elő a képviselők ázban, mely­nek értelmében a törvényhozás érvénytelen­nek nyilvánítja a szerzetesrendek ellen hozott hires 1901- és 1904. törvényeket. A javaslatot j eddig mintegy 200 jobboldali és középpárti képviselő irta álá. Ez a törvényjavaslat is bizonyítja, hogy roeK kora fordulat állott be a francia életben. Az egyház és az állam elválasztása csak akkor üdvös, ha mindegyik intézmény érdekeitszem- előlt tartják. Az elválasztás egyoldalúsága há­lál a társadalom számára. A francia társada­lom szétzilálódott s Combéi emléke már csali fekete folt a történelemben­Nagy tűz pusztított Balatonfüreden. Pénteken délelőtt 11 óra tájban Balatonfü­reden kigyuladt Demeter Józsefné zsupfer deles háza. A lángok hamarosan átcsaptak a mellette álló épületekre is s rövid egy óra leforgása alatt már 5 ház égett. A helybeli, fűzfői, akali és dörgicsei lüzoltók hamarosan kivonúlltak a helyszínre, mégsem tudták gyorsan eloltani a lángokat. Délután két órára már az egész utcasor, mintegy 11 ház lett a tűz martaléka az összes melléj­épületekkel együtt. A kár nagysága egyelő- re ismeretlen, körülbelül 50 ezer pengőre) tehető­A mentési munkálatokban két tűzoltó köny- nyebben megsérült. Két óra után pár perc­cel eloltották a lángokat. Az üszkös házfalak' és a kormos föld szomorú harctérré váltóőr tatták az utcát. A károsultak gyors segítséget várnak. Furcsa kirakatok a városban. Bevezetik a kisbazár-rendszert? A keddi és pénteki hetivásárunkon fújja a szél, lengeti azt a sok kendőt, pokrócot, laka­iét és egyéb lepedőt, amelyeket különösen a rőföskereskedők oly nagy buzgalommal ag­gatnak ki üzleteik fölé és elé- Mind meg­annyi csalogató, csábitószer a vásárlók, vevők kedvének fel fokozására. De nemcsak a ruha, szövet, kelmeanyagok kerülnek ki a napra, hogy a nap jótékony fakitó hatását azokon gyakorolja és utána a vásárló megvegye, ha­nem kikerülnek egyéb tárgyak is az utcára, amelyek különösen szépilik és díszítik a nagy költséggel fenntartott utcai virágágyakat és pázsitokat. Épen ezeket a pázsitokat és vi­rágágyakat irigyli minden idegen, aki meg­fordul először Zalaegerszegen és épen ezek, amelyek a közludatba átvitték azt, hogy Za­laegerszeg virágos város. Elhiszem, hogy a kereskedő kirakott árui mind szükségesek az életlxm, de nem hiszem el azt, hogy szükséges volna minden holmit kipakkolni az utcára. Ezek a kirakott tárgyak nemcsak az úttestet foglalják el, a forgalmat is zavarják és akadályozzák. Ezen az idejét' múlt szokáson, amely inkább a keleti bazá­rokra emlékeztet, változtatni kell, nemcsak a kereskedők, az iparosok, de a járókelő kö­zönség érdekében is. Aki kelmét akar venni, tudja, hogy azért nem kell a patikábamenni- Aki pedig ekét akar venni, vagy dróthálót, tudja, hogy azt nem a rőfösboltban adják- Aki amit akar venni, azt meg is találja- Arra valók a kirakatok, az üzleti cégtáblák és fel- j írások. Minden hs&iját a kerskedő úgysem akaszthatja az utcára, tehát szükségtelen nóh hány tárgyat is kiakasztani, mindenáron hogy lássák, mije van- Senki sem fog pokrócot ven­ni, mert az künn lóg, a járókelő előtt lobog­tatja a szél. Azzal, hogy kendő függ, nem jut .eszébe a polgárnak, hogy szőlőháncsot ve­gyen, amikor szalonnára van szüksége­Azon az alapon, hogy néhányan vásárok alkalmával árukészletüket kiakasztják az ut­cára, minden kereskedő és minden iparosi ugyancsak kitehetné a maga eladásra szánt áruját. Ebben az esetben nagyon épületes látvány lenne, amint a borbély a borolváiást az utcán végezné, az asztalos a bútorát az ut­cán faragná, a cipész a járdaszegélyen tal­palna, a takács az utcán szőne, a köteles az ut mentén sodorná a kötelet. Ebből pedig az következik, hogy nyitott üz­letek esetén szükségtelen kirakni a holmikat az úttestre, a járda szegélyére. Ebijén a helyi- leien eljárásban ne akarja egyik a másikat túllicitálni- A versenynek, a vevő figyelme felkeltésének van ezer más módja és van ezer más eszköze, amelyek mind célravezetőb­bek és ildomosabbak is. Budapesten a Vád- utcában, Kossuth Lajos utcában, Eskü-téren, a Dunaparton, meg számos jobb helyennem' akasztják ki a kereskedők az áruikat, nem pakkolnak ki a járdára. Miért épen kisváro­sokban van meg ez az elavult szokás, miért kell ott bántani a járókelők szemét vele. Mivel szolgál reá a kisebb városokban dol­ga után járó ember, hogy az utcán ilyen lát­ványosságokkal szórakoztassák, teregessenek jgST Csak tix napig! WST Kirándulásra vásároljon elsőrendű kedvezményes áron I kg. 4*88 P. NÉMETH LÁSZLÓ csemege üzletében.

Next

/
Thumbnails
Contents