Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-05-28 / 123. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG tartott előadást, melyet Egerszegi Károly, VIII. o. gimn. (tanuló, vitézi várományos »Trianonról« c. irredenta szavalata követett. A vitézek ezután testületileg résztvettek aj Hősök emlékünnepét bevezető, a plébánia- templomban mondott ünnepi misén és az ezt követő felvonuláson megkoszorúzták a ; Hősök emléktábláját. Ezután folytatták az értekezletet, amelynek során vitéz Kostyál Jenő, százados, vármegyei széktartó ismertette nagy felkészültséggel tömör, de világos előadásban az időszerű rendeleteket. Értekezlet után közös ebédre gyűltek össze a szép számban megjelent vitézek és a meghívott vendégek. Az első ]K)hárköszönlöt a kormányzóra vitéz boldogfalvi Farkas Sándor, ezredes mondotta. Lendületes szavakkal, katonás beszédben méltatta a kormányzó vitézi erényeit. Még számos felköszöntő hangzott el és a résztvevők a késő délutáni órákig maradtak együtt bajtársi meghittségben. Hölgyeknek női kabát és kosztüm mérték után Uraknak angol szövet és finom divatáru Tóth szabónál Színház. Horváth Gyula jubileuma. Horváth Gyula, a Zalaegerszegen szereplő Szalay-féle színtársulat tagja június 1-én üli 25 éves szinélszi jubileumát. Jói ismerjük már a színpadról, csak az idei szezonból is kiemelhetjük a Fűszer és csemegében a Havasi napsütésben nyújtott művészi alakítását- A vidéki színpadok egyik legnagyobb tehetsége. Ideális lélekkel s érett tudással szolgálja a színészet nemes célkitűzéseitNegyedszázados jubileumán az iró Horváth Gyula is bemutatkozik. A színre kerülő Mária pimü színdarab az ő alkotása Sikeréhez biztosan hozzájárul majd az is, hogy a legényegylet több tagja és egy zalaegerszegi leánykórus is szerepel az előadáson- Aszin- pártolá közönség szives támogatását kéri a jubiláló színész. • i . Műsor : Vasárnap délután 3 órakor Csavargó lány, fél 6 és fél 9 órakor- Ide gyere rózsám Hétfőn délután 3 órakor Nem Leszek hálátlan, féi G és fél 9 órakor Bubus. ~ — A. PESTI TŐZSDE UJ számában dr Veress Gábor, Tonelli Sándor (Szeged), dr. Rosta János, Gundel Károly, dr Tóth László vitéz Bátorffy Vilmos, dr. Halász Lajos és mások nyilatkoznak Rendkívül érdekes ipari, tőzsdei, személyi hírek egészítik ki a kitűnően sikerült új számotÍ939- május 28. J Franciaországban eltörlik a szerzetesrendek ellen hozott törvényeket. Párisi jelentés szerint Henry de KerilLis jobboldali pártonkivüli képviselő törvényjavaslatot terjesztet elő a képviselők ázban, melynek értelmében a törvényhozás érvénytelennek nyilvánítja a szerzetesrendek ellen hozott hires 1901- és 1904. törvényeket. A javaslatot j eddig mintegy 200 jobboldali és középpárti képviselő irta álá. Ez a törvényjavaslat is bizonyítja, hogy roeK kora fordulat állott be a francia életben. Az egyház és az állam elválasztása csak akkor üdvös, ha mindegyik intézmény érdekeitszem- előlt tartják. Az elválasztás egyoldalúsága hálál a társadalom számára. A francia társadalom szétzilálódott s Combéi emléke már csali fekete folt a történelembenNagy tűz pusztított Balatonfüreden. Pénteken délelőtt 11 óra tájban Balatonfüreden kigyuladt Demeter Józsefné zsupfer deles háza. A lángok hamarosan átcsaptak a mellette álló épületekre is s rövid egy óra leforgása alatt már 5 ház égett. A helybeli, fűzfői, akali és dörgicsei lüzoltók hamarosan kivonúlltak a helyszínre, mégsem tudták gyorsan eloltani a lángokat. Délután két órára már az egész utcasor, mintegy 11 ház lett a tűz martaléka az összes melléjépületekkel együtt. A kár nagysága egyelő- re ismeretlen, körülbelül 50 ezer pengőre) tehetőA mentési munkálatokban két tűzoltó köny- nyebben megsérült. Két óra után pár perccel eloltották a lángokat. Az üszkös házfalak' és a kormos föld szomorú harctérré váltóőr tatták az utcát. A károsultak gyors segítséget várnak. Furcsa kirakatok a városban. Bevezetik a kisbazár-rendszert? A keddi és pénteki hetivásárunkon fújja a szél, lengeti azt a sok kendőt, pokrócot, lakaiét és egyéb lepedőt, amelyeket különösen a rőföskereskedők oly nagy buzgalommal aggatnak ki üzleteik fölé és elé- Mind megannyi csalogató, csábitószer a vásárlók, vevők kedvének fel fokozására. De nemcsak a ruha, szövet, kelmeanyagok kerülnek ki a napra, hogy a nap jótékony fakitó hatását azokon gyakorolja és utána a vásárló megvegye, hanem kikerülnek egyéb tárgyak is az utcára, amelyek különösen szépilik és díszítik a nagy költséggel fenntartott utcai virágágyakat és pázsitokat. Épen ezeket a pázsitokat és virágágyakat irigyli minden idegen, aki megfordul először Zalaegerszegen és épen ezek, amelyek a közludatba átvitték azt, hogy Zalaegerszeg virágos város. Elhiszem, hogy a kereskedő kirakott árui mind szükségesek az életlxm, de nem hiszem el azt, hogy szükséges volna minden holmit kipakkolni az utcára. Ezek a kirakott tárgyak nemcsak az úttestet foglalják el, a forgalmat is zavarják és akadályozzák. Ezen az idejét' múlt szokáson, amely inkább a keleti bazárokra emlékeztet, változtatni kell, nemcsak a kereskedők, az iparosok, de a járókelő közönség érdekében is. Aki kelmét akar venni, tudja, hogy azért nem kell a patikábamenni- Aki pedig ekét akar venni, vagy dróthálót, tudja, hogy azt nem a rőfösboltban adják- Aki amit akar venni, azt meg is találja- Arra valók a kirakatok, az üzleti cégtáblák és fel- j írások. Minden hs&iját a kerskedő úgysem akaszthatja az utcára, tehát szükségtelen nóh hány tárgyat is kiakasztani, mindenáron hogy lássák, mije van- Senki sem fog pokrócot venni, mert az künn lóg, a járókelő előtt lobogtatja a szél. Azzal, hogy kendő függ, nem jut .eszébe a polgárnak, hogy szőlőháncsot vegyen, amikor szalonnára van szükségeAzon az alapon, hogy néhányan vásárok alkalmával árukészletüket kiakasztják az utcára, minden kereskedő és minden iparosi ugyancsak kitehetné a maga eladásra szánt áruját. Ebben az esetben nagyon épületes látvány lenne, amint a borbély a borolváiást az utcán végezné, az asztalos a bútorát az utcán faragná, a cipész a járdaszegélyen talpalna, a takács az utcán szőne, a köteles az ut mentén sodorná a kötelet. Ebből pedig az következik, hogy nyitott üzletek esetén szükségtelen kirakni a holmikat az úttestre, a járda szegélyére. Ebijén a helyi- leien eljárásban ne akarja egyik a másikat túllicitálni- A versenynek, a vevő figyelme felkeltésének van ezer más módja és van ezer más eszköze, amelyek mind célravezetőbbek és ildomosabbak is. Budapesten a Vád- utcában, Kossuth Lajos utcában, Eskü-téren, a Dunaparton, meg számos jobb helyennem' akasztják ki a kereskedők az áruikat, nem pakkolnak ki a járdára. Miért épen kisvárosokban van meg ez az elavult szokás, miért kell ott bántani a járókelők szemét vele. Mivel szolgál reá a kisebb városokban dolga után járó ember, hogy az utcán ilyen látványosságokkal szórakoztassák, teregessenek jgST Csak tix napig! WST Kirándulásra vásároljon elsőrendű kedvezményes áron I kg. 4*88 P. NÉMETH LÁSZLÓ csemege üzletében.