Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-05-21 / 117. szám
4 ZALAMEGVEI ÚJSÁG 1939. május 21. |s fontos neki, hogy a lelki összhangot, a lelki összeforrottságot keresse, hiszen nagyon; gyakran messzeföldről, levélben ajánlanak neki olyan menyasszonyt, aki »anyagi igényeinek« megfelel s — mint ők mondják — kész a párti«- Helyesebben: pakli. Magától értetődő, hogy a hozomány-szerződésen alapuló h ázasság nem ritkán kilengéseket mutat az erkölcsi törvényeket illetően s ennek nagyon, de nagyon mételyező hatása van kifeléÉs bármennyire kényes probléma is, bűn volna takargatni, hogy a magyar cselédkérdes rákfenéje lapul meg a megrajzolt kulisszák hátterében. Hivatalos stalisztikai adatok adnak számot arról, hogy az egészséges, tisztavérű és gondolkodású vidék leányainak hány (tízezre kerül fel a bérkaszárnyák rengetegeibe .»háztartási alkalmazotti« foglalkozásra- Ezeknek valóságos veszedelem, ha olyan környezetbe kerülnek, ahol a puritán erkölcs nem áll a legszilárdabb alapon Ezekre óriási csapás, végveszedelem, ha olyan háziasz- szony keze alá kerülnek, akinek a legkisebb gondja is nagyobb, mint a család, a háztartás, aki a páváskodást tartja élethivatásnak s akinek — sokszor összejátszva cselédjével takargatni valója van- Az elrontott gon dől k> dású falusi leány nem idegenkedik, hamarosan megszokja az ellenőrzés hiányát, beleéli magát abba, hogy felelőtlen úr a maga konyhájában : ha azután olyan helyre kerül, ahol a körmére néznek s parancsolni szoktak és tudnak, nem jól érzi magát és menekül vissza oda, a másik, az idegen, de kényelmes, heverdel helyzetbe. De az ilyen utakat megjárt magyar leány falusi asszony, magyar anya nem lesz sohasem. Ezek nagyon lényeges, nagyon fontos mellékkörülmények s ezeknek ietompitása, vagy elhárítása nem politikai, hanem társadalomerkölcsi feladat. A választójog rövid története. Kevés alkotmányjogi kérdéssel foglalkoztak annyit, mint a képviselőválasztási joggal. 48 előtt mégsem okozott annyi fejtörést, mint manapság. A rendi állam országgyűlése egészen más alapelveken épült fel, mint a mostani népképviseleté. 48 előtt az országgyűlés- j nek kél háza volt: a főrendiház, vagy felsőtábla és a képviselőház, vagy álsótábla. A főrendek választójogot egyáltalán nem gyakoroltak. Nem is volt rá szükség. Személyesen jelentek meg a Házban, személyesen intézték az ország ügyeit. A képviselőházban pedig a köznemesek közül választott követek tanácskoztak. Mivel aztán a követeket a me- gyegyüléseken jelölték ki, azért a választási küzdelmek is a megyeházán zajlottak le, itt döntötték el a politika sorsát. Annyira beleszóltak a parlamenti életbe, hogy kötelező utasításokat adtak a követnek, aki nem is szavazhatott meg olyan törvényjavaslatot, amely ellenkezett a megye ncmesurainak meggyőződésével. 4848. teljesen felforgatta a régi rendet. Az úgynevezett »angol parlamentarizmus« elve jutott előtérbe s ennek megfelelően az országgyűlést népképviseleti alapra helyezték, a kormányzást pedig az országgyűlés ellenőrzésének keretei között felelős minisztériumra bízták. A népképviselet megkövetelte első választójogi törvény az 1848: V. törvénycikk volt. Látszólag nagyon széles alapokra helyezte a választójogot. Többé nem csupán a nemes választhatott, hanem mindenki, aki a törvényben megkívánt kellékeknek megfelelt. Nyílt szavazás mellett minden 20 éves férfi leadhatta voksot. De olyan szigorú feltételek) fűződtek ehez az alacsony korhatárhoz — önálló ipar, kereskedelem, magas adó —, hogy alig akadt egy-két 20 esztendős szavazópolgár az országban. A választók száma mégis hatalmasan megszaporodott. A nagy- lendületben azonban megfeledkeztek a köztisztviselőkről s olyan magas adó- határt állapítottak meg, hogy érdemes állampolgárok egész tömege maradt ki az aktiv választójogból. Ezen a helyzeten akart változtatni a törvények egész sorozata. A törvénnyé nem váll javaslatok közül érdekes megemlíteni a Fejérváry-kormány belügyminiszterének, Kristóffynak törvénytervezetét, amely már több mint harminc évvel ezelőtt egyszerre a titkosságra akart átugratni si a nőkre is ki kívánta terjeszteni a választás jogosultságát. Andrássy Gyula gróf pedig az értelmiségi színvonalhoz akarta kapcsolni a választójogot, eszerint például a középiskolát végzettek 2, a középiskola négy osztályát végzettek 1, az analfabéták pedig többen adtak volna le 1 szavazatotí fyári • | mosóanyagok, színtartó indanthren. Divatos új imprimék. Schütznél. V többszáz 1 váltó- 1 zatban 1 Hölgyeknek női kabát és kosztüm mérték után Uraknak angol szövet és finom divatáru Tóth szabónál A Tisza-féle, majd Vázsonyi-Wekerle-félei :1918:XVII. t. c. még mindig a nyílt választás elvét követte- Vázsonyi alkotása sem tudta magát fenntartani. A forradalin nem igazodott hozzá s az ugynevezet »néptörvények* gondoskodtak a választás rendezéséről. A kom munizmusban alkotott szabályok mindennek mondhatók, csak törvénynek nem. A hatalomra jutott tudatlan és barbár csőcselék értett a rabláshoz, a gyilkossághoz és a dőzsöléshez, de még a törvényalkotás technikájával sem volt tisztábanNagy gond nehezedett a Friedrich-kor- mányra, mikor a forradalom után tiszta vizet akart önteni a pohárba. A törvényed kormány első tennivalója az volt, hogy országgyűlés híján miniszterelnöki rendeletben a nemzetgyűlési választójogot alkotta meg. Ennek az alapján jött létre a Bethlen-féle rendelet, amire aztán az 1925:XXVI- t. c. épült. Az új törvény még mindig a nyílt szavazás mellett tört lándzsát s csak Budapesten, meg egy-két törvényhatósági joggal! felruházott városban vezette be a lajstromos titkos választást. Legnagyobb gyengéje az úgynevezett ajánlási-rendszer volt, amely a korrupcióknak tág teret nyitott. Gömbös Gyula nagy harcot hirdetett ellene. 1932. október 11-éu tartott bemutatkozó beszédében félreérthetetlenül kijelentette^ hogy a titkos választás hive- Mindennek ellenére időnapelőlt oszlatták fel a Házat s a választási jog rendezését csak 1936. decemberében •vitték pártközi értekezlet elé. Végre a tanácskozások eredményeként bekerült a törvénytárba az 1937. :VIII. t. . c. Ámde még ez sem rendezte megfelelően a kérdést. 1937- decemberében Széli belügyminiszter benyújtotta a képviselőházba az új választójogi törvény alkotását célzó javaslatot- Sok vita, nézeteltérés és parlamenti harc után végül 1938. június 2-án elrendelte a kormányzó az új törvény kihirdetését. így jött létre az 1938:XIX- t. c., arnety bevezette az általános, titkos választójogot és a választási körzeteket egyéni és lajstromos kerületekre osztotta. Amint az előzmények is mutatják, ezen a ponton sem áll meg a történelem. A fejlődés azt hisszük, eltörli majd az egyéni kerületi rendszert és a vármegyei lajstromos szavazásnak kedvez. Ugyanakkor az ajánlások körül mutatkozó nehézségeket kiküszöböli, a választási korhatárt csökkenti, egyáltalán a lehető legjobban leegyszerűsíti és kiterjeszti az a választó jogot. dr. D. T. DIVATOS új ihprimék 30 féle új színben érkeztek. SCHÜTZNÉL, NE MULASSZA EL tavaszi öltönyét, felöltőjét megrendelni, amig az újdonságokból nagy választék áll rendelkezésére. i TÓTH szabónál,
