Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-14 / 111. szám

6 ZALAEGERSZEGI KÖLCSOMÖNYVTÁR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Schöpflin: Vihar az akváriumban. Bródy: Fehér zászló Zboray: Trópusi nap alatt. Rudnóy: Osztott szerelem Endrödi: A boldogtalan ember. Buck: Büszke szív. Lehmann: Titokzatos felelet Q Derriak: Zöld Buddha Asszonyok rovata. Divatposta. Jutka 1939- Imprimé ruháját csináltassa a következő fazonnal : Elöl magas nyákkal, tei- los résszel, teil alatt erősen húzva, derékig ér­inek a ráncok, gloknis szoknya, részekből szab­va és amelyik szin az anyagban leginkább elő- . fordul, abból csináltasson egy elől megkötött övét- Ezzel elérjük, hogy erősebbnek fog lát­szani. Üdvözlet. Fekete-fehér. Tökéletesen igaza van : a fe­kete-fehér összeállítás mindenkinek jól áll és bárhol és bármikor a legelegánsabb. Leg­szebb lenne tehát, ha csináltatna egy fekete- fehér mintás imprimé ruhát fekete sveifolt, bőhátú kabáttal, amelynek kihajtójára egy nagy fehér székiül tegyen és fekete-fehér cipő. Csináltathat hozzá fekete szalmakalapof fehér fátyollal, vagy nyúlszőrt fehér szalaggal. Ha fekete tiszLaselyem maroccin vagy romain ru­hát holozott szoknyával, fehér mellénykével, nem akar imprimé ruhát, csináltasson egy fekete fehér kombinált övvel. Üdvözlet. Babus, örömmel várom, csak kérem, mi­előbb értesítsen jöveteléről, hogy az időmet úgy tudjam beosztani. Üdvözlet. Kérjük olvasóinkat, leveleiket mindig ro­vatvezetőnk címére, Budapest, Teréz-köriil 35. küldjék. Receptek. Hideg csemege. Húsz deka vajat habosra keverünk, húsz deka dióból és cukorból gril- laget készítünk, ha készen van, ezt apróra megtörjük. Huszonöt deka tortát tejbe raár- togatjuk és az egészet összekeverjük. Egy nagy tálba, vagy poharakba rakjuk és jégre- téve, megfagyva tálaljuk. Mandula-torta. Tizenhárom deka tisztított mandulát finomra törünk, tizenöt deka cuk­rot, hat tojás sárgájával habzásig keverünk s keverés közben apránként hozzáadjuk a man­dulát is. Ha jól kikevertük, a hat tojás ke­ményre vert habját adjuk hozzá és két kanál egészen finom zsemlyemorzsát. Azután for­mába öntjük és egy óráig lassan süljük. Ha kissé kihűlt, kiborítjuk a formából és candi- rozott gyümölccsel vágj- mandulákkal díszít­jük. i' Finom t! urós. Huszonöt deka lisztet tizen­két deka zsírral, vagy vajjal kés segítségével jól eldolgozunk, három tojás sárgáját, egy ka­nál bort, egy kevés sót és annyi tejfelt adunk hozzá, hogy rétestészta könnyű legyen- Ha jól kidolgoztuk, két cipóba gyúrjuk és pihenni hagyjuk. Ha már pihent egy kissé, íélujjnyi vastagra dinyujtjuk, turóslepény-töltelékkél a lapot megkenjük, a másik ráborított lapot kenjük meg tojás sárgájával. Alma-mártás. Az almát meghámozzuk, vé­kony szeletekre gyaluljuk, egy kanál zsírban puhára pároljuk, azután egy kis liszttel fel- vegyitjük vigyázva, nehogy csomós legyen egy, kis huslével felforraljuk. \ égül két kanál tej­felt teszünk hozzá, egy kis cukrot, Ízlés sze­rint. ' ZALAMEGYEI ÚJSÁG Mi I ' j 1939. május 1L A borjunevelésről. Állattenyésztésünk jelentős része, a szarvas­marhatenyésztés, ma már nagy mértékben járul hozzá úgy a nemzeti, mint a magán- jövedelem kialakulásához. Természetes, hogy! gazdáinknak a Lehelő legnagyobb jövedelem elérésére kell törekedni. Azokat az utakat és módokat, amelyek a nagy jövedelem el- érséére vezetnek, elég nehéz megtalálni- Sok esetben a tájékozatlanság, máskor pedig a nemtörődömség az oka, hogy a helyes utat nem tartják he. Mosl a jövedelem elmaradásának csupán azon eseteire térjünk ki, amelyek az oksze­rűtlen borjunevelésből folynak­Aki megfigyeli, hogy a községekben a gaz­dák udvaráról miijen marha jár ki a mezőre, láthatja, hogy sok helyen bizony silány a mi­nőség, másutt viszont szép és értékes marhája van a gazdának. Ha megkérdezzük, a szép marha tulajdonosát, hogy mitől olyan szépek a marhái? azt feleli: attól. hogjr jól bánok velük. ! Ez pedig azt jelenti, hogy jól ápolja és a borjú felnevelésére nagy súlyt helyez. A borjú felnevelése ne akkor kezdődjék, amikor már takarmányt eszik, hanem jóval előbb. A borjut már az anyjában kezdjük nevelni, mégpedig azáltal, hogy az anyját megfelelően takarmányozzuk. A vemhes te­hénnek az életfentarló és -a tejelő takar­mányon felül a vehem fejlesztésére annyi takarmányra van szüksége, mint 3 liter tej előállításához (kb. 1 kg. oljran abrakkeve- verék, melynek 50 uo-a gábonadara, 25 «/«-a korpa, 25 «/o-a olajpogácsa). Ha ezt a vemhes tehénnek nem adjuk meg, akkor rendesen hit­vány borjut hoz a világra, amelyet hely­rehozni későbbi jó takarmányozással alig le­het. Súlyos hibákat lehet elkövetni az ellés körül is, különösen a liszlátlansággal és kü­lönféle tévhitek (körömkocsonya eltávolítá­sa, a borjú bőrének korpával, vágj’ sóval való behintése) követésével. Tegyük alapos vizsgálat tárgyává azt is, hogy a borjú további nevelése természetes, vagy mesterséges módon történjék e. A termé­szetes nevelés (szoptatás) rendszerint drá­gább, mint a mesterséges. Ennek igazolására szolgáljon az alábbi példa: Természetes táplálásnál í hónap alatt egy borjú kb. 1300 1. teljes tejet fogyaszt el. ennek értéke á 12 f. Í!6.— P­1 Mesterséges táplálásnál 1 hónap alatt egy | borjú elfogyaszt: 300 1. teljes tejet, melynek > értéke á 12 f. 36.— P. 1000 1. fölözött tejet, ! melynek érléke á 2 f. 20.— P. 70 kg. zabol i melynek értéke á 16 f. 11.20 P. 10 kg. olaj­pogácsát, melynek értéke á 17 f. 1.70 P. 80 ! kg. réti szénát, melynek értékje á 4 f. 3.20 P. Összesen 7210 P. A különbözet a mesterséges táplálás javá­ra: 73.90 P. A fenLi példa szerint több, mint 50 «o-os költségmegtakarítást érhetünk el. csupán azért, mert a teljes tej nagy részét fölözött tejjel helyettesítjük és a fölözött tejből hi­ányzó zsírt olcsóbb anyagokkal pótoljuk- i A mesterséges nevelésnek még több példá­ját is felsorolhatnék, amelyekből az olcsóbb- ság világosan kitűnnék. De nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a mesterséges neve­lés többi előnjeit sem. Ilyen például az, hogy a borjaknál tulszopás, tejpazarlájs s kellő tisz> taság mellett emésztési zavarok sem fordul­nak elő. Mesterséges táplálással a gümőkóro» tehén borját is egészséges állattá nevelhetjük fel- Bizonyított tény továbbá az is, hogy az anyja alatt szopó borjú 1 kg. súlygyarapo­dáshoz átlag 10 liter tejet fogyaszt, inig ita­tással csupán 7 liter tejel használ fel. Ennek! pedig az a magyarázata, hogy a borjúnak mindig a fejlődés állal megkívánt mennyi­ségben pontosan kimérve adjuk a táplálékot. Errenézve a gyakorlat az, hogy az itatandó tej mennyiségét a borjú suljra szabja meg­úszó és tinóborjuk annyi tejel kapnak, mint testsúlyuk egy heted része, tenyésztésre szánt bikaborjuk pedig, mint testsúlyuk egyhatod része. A napi tejadagot azonban 12-ig emel­jük, azon túl már nem. mert akkorára már a borjú szénát és abrakot is eszik. Természetesen a mesterséges nevelés több vesződséggel jár. Különösen a tisztaságra, az itatandó tej hőfokára kell nagj' súlyt fektetni. Ez a többletmunka azonban, mint fenti pél­dánk is igazolja, busásan megtérül, s úgy a magán, mint a nemzeti jövedelem tetemes emeléséhez vezet­Ha ezekkel a sorokkal sikerül a gazdák figyelmét felkelteni a helyes borjunevelési nagy jelentőségére, akkor már egv hajszállal előbbre jut a magyar gazdatársadalom nehéz helyzete. Makszim Mihály. MÄVAUT MÁVAUT. NYÁRI AUTÓBUSZ-MENETREND Érvényes 1939. május 15-lő! október 7-ig. Zalaegerszeg—Kész t i i el v 8-05 8-08 8-28 8- 47 9- 50 13‘45 15‘3'ii . Zalaegerszeg . é7'4 '8 58 !3'35, 13 48 15 33 Zalaegerszeg p.u 7-42j8’55 13'32 14’1215-54 . Bak . . 7*22 8‘3ö. 13*06, 14-32j éik. Z-sztmihály—Pacsa — j8*I7| — 15^35 — é . . Keszthely . i — |7*25; — | 15-25 15-22 1503 14-44 13.­Ménetjegy: Bakra 80 f, Z-apátiba 270 P, Keszthelyre 3 50 P. Térti jegy: „ IP, „ 490 P, „ 5*90 P. Kosztüm szövetek, ruha selymek Schütz-áruház

Next

/
Thumbnails
Contents