Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-02 / 99. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. május 2. teán megjelentek a Pacsán tartott szemináriu­mi napon, amelynek előadói Platzkó Er­zsébet zalaszaRari. Kutas Béla orosztonyi, A Légoltalmi Liga zalaegreszegi csoportja » múlt év október 29-én alakult me&, s vasár­nap tartotta első közgyűlését a vármegyeháza nagytermében- A gyűlés és egyben a rend­kívül fontos ügy — a légoltalom iránt a csekélynél is csekélyebb érdeklődés mutat­kozott. A csoportnak 262 tagja közül olyan kevesen vettek részi, hogy egy széksort is alig töltöttek meg­Megnyitás. Brand Sándor dr- alispán, á csoport elnöke, a Hiszekegy elmondása után köszönetét mon­dóit vitéz Tamásé István dr. polgármester­nek, aki a csoport megalakítása érdekében a kezdeményező lépésekeL megtette, s megkö­szönte a bizalmat, amellyel őt a csoport el­nökévé választották. Nem hivalaü, hanem tár­sadalmi munka az — mondotta amit .vállalt, de ebben a munkában a magyar társadalom minden egyes tagjának kötelessége résztvennie. A honvédelem ugyanis ma nem-/ csak a hadrakelt seregnek, hanem a társada­lomnak is feladató. Éhez a munkához kéri a város lakosságának segítségét. A helyesléssel fogadott megnyitó után ai elnökség jelentését terjesztette elő Mihalovich Géza ügyvezető igazgató. A jelentés sajnálattal állapítja meg, *>°KV u tagok száma Zalaegerszeg varos l lakosságúnak számához képest igen csekély: a hölgytagokkal együtt 262. Ez olyan csekély létszám, amely majdnem kizárja a Légoltalmi Liga eredményes műkö­dését! Úgy látszik, a közönség még mindig nincs tisztában azzal a kiszámíthatatlan sú­lyos következménnyel, amely légitámadás ese­tén ilyen centrálisán beépített várost érhet- Rámutat a jelentés arra, hogy Európának minden országa majdnem kivétel nélkül olyan légierőkkel rendelkezik, amelyek cgy-kétórán belül legmodernebb tipusu nehéz bombázó gépekkel áraszthatják el a megtámadott or­szágot. A világháborúban harcoló katona — akinek mögöttes országban volt — családja biztonsága felől nyugodtan harcolhatott abban a biztos [budaiban, hogy csapataink, mint acélgyürü védte a front mögötti részeket^ Ezzel szemben hogyan lehel ma elképzelni hogy katonáink teljes lelki nyugálommal vé­gezzék a reájok háramló feladatokat, amikor még hozzátartozóik élet- és vagyonbiztonsá­Az AlsódunántuÜ Kamara Állattenyésztési Szakosztálya vasárnap Zalaszenlgrólon népes szakülést tarlóit Holly Sándor hercegi jószág­felügyelő, elnök vezetésével. Az elnök a lagok üdvözlése után bejelentet­te, hogy ezévben azért tartják az ülést Zalar szentgróton, mert ez a vidék a Zalavölgynek különleges kialakulása folytán igen fejlett állattenyésztéssel dicsekedhetik. Ezzel szem­ben — sajnos —. a megyében az állattenyész­Yarga Károly íelsőrajki lanilók és Oroszy Farkas Győző dr. körzeti iskolaíelügyelő vol­tak. gáért is kell rettegniük. Ennek a súlyos kö­rülménynek enyhítése a Légoltalmi Liga fel­adata, meri a hatóságok légoltalmi berendezkedé­se csak a házuk kapujáig tart; a Ixtpun belül már kizáróan a Liga működik. Hogy azonban a Liga eredményesen végez­hesse feladatát, ahoz a társadalom széles ré­tegeinek megértése szükséges. A védekezés csak akkor tehet sikeres, ha mindenki átérzi azt a veszedelmei, amit a légitámadás rejt magában. A légoltalom életbevágó fontosságá­ra tekintettel kéri az elnökség a közgyűlési, hogy a Légoltalmi Ligába való belépésre serkentse a város közönségéi. Hozzászólások. A jelentéshez elsőnek Czobor Mátyás szó­lott. Intenzivebben kell a tagok gyűjtéséhez Látni. HázróLházra kell azt eszközölni. Briglevics Károly dr. helyesnek talál ja Czobor javaslatát, de kifejezést ad ama nézetének is, hogy a közönség gyenge érdeklődésének nem annyira a közöny, mini inkább az lehel az oka, hogy az eddigi sok lagdijfizelés és gyakori gyűjtések révén annyira kimerült, hogy az ilyen súlyos horderejű kér­dés megoldására már nem rendel­kezik anyagi erővel a város lakossága. Ezt ajánlja az illetékesek ügyeimébe­Brand Sándor dr. alispán köszönetéi mond a felszólalóknak figyelemre méltó megjegy­zéseikért. Ö maga sem hive az egyesületesdi játéknak. A gyűjtési és mulatsági engedélyek kiadásánál gondja lesz arra, hogy a légolta­lom ügye is számításba kerüljön- A fizetéses alkalmazottá kai illetően az a nézete, hogy a tisztség tegyen nobile officium, de a tech­nikai munkát díjazni kell. » A jelentés tudomásulvétele után előterjesz­tették a költségvetést, amelynél úgy határoztak, hogy a kiadásokat a fedezethez képest folyósítja az elnök­Nagy Imrének azt a javaslatál, hogy a póstabélyegekhez légoltalmi bélyegeket is ad­janak ki kötelezően, felterjesztik a kereske­delmi miniszterhez országos intézkedés cél- jábiól. A gyűlés az elnöklő alispán buzdító szavai után befejeződött. tés terén kevés történik. Megállapítja, hogy a felügyelőség a teendőket alig győzi, segítség keltene. Vitéz Berta Jenő dr. járási főszolgabíró örö­mét fejezte ki, hogy a szakosztály ott tartja ülését s üdvözölte az egybegyűlteket. Vajda Kornél dr., a ZTSz igazgatója a zalamegyei tej értékesítés megszervezését és az ezzel kapcsolatos időszerű kérdéseket is­mertette. Örömmel szólt arról, hogy Zalá­ban gyors egymásutánban alakulnak tejszö- velkezetek, s ez fokozza az állattenyésztést, .amit a főispán és alispán is nagyban l ámogat- nak. Az alispánnak táviratban mondanak kö­szönetéi. Részletesen foglalkozott a megyei tejszövet kezelek hivatásával. Löké László kamarai titkár általános tájé­koztatást adoll az állatérlékesilés jelenlegi helyzetéről. Wolff Antal a szarvasmarha- és serlésér- Lckesiléssel kapcsolatos tolnamegyei gazda­szervezkedésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy nem kell közvetítő kereskedelem, csak szö­vetkezés. Holly Sándor elnök köszönetéi mondott az előadóknak igen értékes előadásaikért Be­hatóan foglalkozott a legújabb juhászali ren- delcltel, amely katasztrofálisan érinti a juh- tenyészlőkel és a gyapjutermelésl- Főleg a finom posztógyapjas és fésüsjuhászalokal. Ja­vasolja, hogy a kamara utján a kormányhoz felterjesztési Legyenek a juhtenyésztő gazdák megsegítése céljából. Staar Gyula ugyancsak részletesen foglal­kozón a juhtenyésztési rendelettel és határo­zati javaslatai terjeszteti be. Práff István gazdasági felügyelő az export­bejelentéseket és a hizlalás! bejelentés eddig nem igen ismeri módját tárgyalta. Bauer Gyula hitelszövetkezeti igazgató kö­zölte, hogy agrárhitelszövetkezetek létesítését tartja szükségesnek és agrárkérdések megva­lósítását tűzte ki célul. Asbóth Gyula bejelenti, hogy a hidegvérű lótenyésztés Zalában megalakult, javasolja, hogy a katonaság vásárolja a kisgazdák lovait. Holly Sándor elnök felmlitett, hogy háromezer tinót f vettek meg, s azokat a Kárpátaljára viszik legeltetésre Fog­lalkozik az eozinált búza árának egységes megállapításának a kérdésével. Javasolja, hogy a kormány álljon el a posztó- és szö- vetgyapjas juhtenyésztés azonnali megszünte­tésétől ,mert ezzel 2.500 darab pusztulna el. Nekivánja most nyáron, nyírás után az álla­tok elkótyavetyélését, hanem lassan, fokozato­san térhessünk át a fésüsgyapjura Ezután a közgyűlés határozati javaslatokat fogadott el. A lenti és alsólendvai mezőgazdasági bizott­ság vasárnap délelőtt tartotta rendes közgyű­lését Lentiben. Az ülésen Skublics Alajos hercegi gazdasági felügyelő elnökölt- Bődy Zoltán dr. főszolgabiró, Szinnyai Lász­ló gazdasági felügyelő, Pálvölgyi István kama­rai intéző és az új lenti állatorvos is megje­lentek a népes gyűlésen- Skublics Alajos rámutalotl a felszabadult Felvidék gazdasági jelentőségére, majd az intervenciós vásárlá­soknak Csesztreg és Zalabaksa községekre való kiterjesztését kérte. Szinnyai László gazdasági felügyelő elő­adása után Pálvölgyi István kamarai intéző azokat a körülményeket ismertette, amelyek az állatértékesitést lehetetlenné teszik- Be­szélt a németországi marhaexportról és a Kaposvárott létesítendő húsfeldolgozó üzem­Csekély érdeklődés mellett folyt le a légoltalmi közgyűlés. Fontos gazdasági ügyeket tárgyaltak Zalaszentgróton és Lentiben.

Next

/
Thumbnails
Contents