Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-05 / 4. szám
1939. január 5. Cnűtfirtők. XXII. éafatfnm 4. axám» mmmmmmsmmLmvMwmmrm’wm ára 8 füléi* fxs&esztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szicitajri-tér 4. ... Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kon délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Beck Németország keleti politikájáról tárgyal Berlinben. A limai viszály miatt lemondott a japán kormány. — Á külpolitika hirei. Warső, január 4. Ciano olasz külügyminiszter január második felében látogat e! Lengyelországba. Lengyel hivatalos helyen cáfolják azt a hírt, mintha Beck és Litvinov orosz külügyi népbiztos találkoznának. Beck lengyel külügyminiszter a napokban Berlinben a német- lengyel viszonyról és az ukrán kérdésről tárgyal Ribbenfroppal és Hitlerrel. Beck éreekiődni fog Németország bsltitengeri szándékairól, a danzigi és memeli kérdésről és biztosítékot kér Danzig- ra vonatkozóan. Tokió, január 4 Konoye miniszterelnök kormánya lemondott. Az új kormány valószínűen még ma megalakul az államtanács elnökének vezetésével. Salamanca, január 4. A nemzeti csapatok legújabb sikerei felülmúlják az utóbbi napok győzelmeit is. A narrzitiek több falut foglaltak el és nagy zsákmányt ejtettek. Beavatottak szerint a hadjárat fontosabb része még ezután következik és ennek végrehajtására Franco nagy tartalékokkal rendelkezik. Barcelonai jelentéi szerint a városban a helyzet mind válságosabb. A sebesültek tömegesen érkeznek. A szélsőséges munkésszervszelek a vörös Negrin kormány lemondását kö vetetik é? át akarják venni a hatalmat. Negrin a külföldi hatalmakat arra kéri, hogyjeszközöljenek ki fegyverszünetet Francától. London, január 4. Csütörtökön új politikai párt alakul száz kép viselővel. Az új párt nem akarja Chamberlaint támadni, hanem sréleseob alapon nemzeti kormány; kíván alakítani. Programm- jában szerepel a fokozott honvédelem« Páris, január 4. Dsladier az este a Tuniszban rendezeti vacsorán hangoztatta, hogy Francia- ország erős és megvédi magát. A miniszterelnök nia reggei Ga- besbe érkezeit. A francia sajtó hangoztatja, hogy a tuniszi látogatás nem kihívó jellegű. A Lancia—olass viszonyt csak a régi alapon lehet rendezni. London, január 4. Amerika olaszországi követe visszaérkezett Rómába. Hír szerint Roosevelt üzenetét vitte Mussolinikor. Roost veit aggályait fejezi ki a totális rendszer bizonyos vonatkozásaival szemben, de barátságos formában. Prága, január 4. A cseh turisták elhatározták, hogy bojkottál' ják a szlovákiai kiránduló helyeket, mert a szlovák kormány lefoglalta a cseh turista szervezetek szlovákiai vagyontárgyait. Budapest, január 4. A zsidójavaslat 24 nyomatott oldalra terjedő indokolását ma küldték szét a képviselőknek. Megállapítja az indokolás, hogy Magyarország a keleti zsidóság vándorolja lett, Nagy arányszáma és az a körülmény, hogy a régi zsidóság is erősebb közösséget érzett a keleti bevándoroltakkal, mint a magyarsággá', szükségessé tette a kérdés megoldását. A frontharcos kedvezményt a visszaélések miatt Most, hogy a családi munka- I bért nálunk is bevezették, nem érdektelen figyelemmel kísérni en- ! r?ek a kérdésnek felbukkanását és fejlődését. Mini ahogy Bikkal Dénes dr. erre vonatkozó alapvető munkájából kiderül, a családi munkabér ssükségességét az elsők között XIII Leó pápa vekbe fel. A „R rum Novarum“ kezdetű és 1891. május 15 én kihirdetett encikiikájában olyan munkabért követei, amdybő) nemcsak a munkás, hanem annak c aládji is meg lúd élni. Ez a pápai intelem hatásosnak búonyu't, mert Frarciaomágban egyes munkaadók cs Jádfenntartó munkásaiknak családi pót ékot kezdtek fizetni. E példán felbuzdulva Belgiumban, majd Olaszországban is meghono odott az új csaiádvédő intézkedés. Ezt a buzgalmat és szociális érzést honorálta XI. Plus pápa „Quadra- gesimo Anno“ kezdetű encikiikájában, amikor azt írja, hogy, minTokio, január 4. Konoye miniszterelnök azzal okolta meg lemondását, hogy a kínai viszály mind nagyobb méreteket öltött és legutóbb új stádiumba lépett, s nem érez magában kellő képességet, hogy ebben a helyzetben az irányítást vállalja. Szükséges, hogy új kormány szabja meg a bel és külpolitikai irányt. London, január 4. A cseh külügyminiszter január 10-ike után érkezik Berlinbe és megkísérli, hogy a cseh határokra új biztosítékot kapjon. Német hivatalos körök nem tartanak szükségesnek új biztosítékot. szüntetik meg és ugyanebből az okból vizsgálják felül az állampolgárságokat. A külön választójogot az indokolja, hogy a magyar nép akaratát ne befolyásol- hassák más érdekek. Köztisztviselő azért nem lehet zsidó, mert a zsidóság általánosságban nem tud elszakadni külön érdekeitől. A szellemi élet terén szükséges az erélyes intézkedés, mivel a zsidóság túlságosan nagy befolyást szerzett a szellemi életben, denképpen arra kell törekedni, hogy a családapának a munkabére az egész háztartás költségeit fedezze. Különös elismerésünket nyilvánítjuk ároknak, akik azt a bölcs és üdvös rendszert meg- honoriiották, hogy a munkabér a családi terhekbez alkalmazkodik s a család szaporodása arányában növekedik.“ Családi munkabér Franciaországban. Mint emliieilük, először Franciaországban akadlak munkaadók, akik családi pódékot adtak. E vállalatok — csakhogy termelési költségeiket ne növeljék — később vonakodtak családos munkásokat felvenni. Ez a nehézség a gondolat halálát jelentette volna, ha nem akad olt két francia gyáros : Romartet és Marcesche, kik maguk kóré gyűjtve a környék gyárosait — egymástól függetlenül — közös bárteiegé zitö pénztárakat állítottak fel. Ez 1919- ben töri ént. A két gyáros példája olyan lendületet adott az ügynek, hogy 1920 ban már 6 bárki egészítő pénztárnál 230 gyáros j50 ezer munkása részére fizetett családi pótlékot. Csekély bét év múlva már törvény mondja ki, hogy közmunkát csak azok a vállalatok végezhetnek, amelyek munkásaiknak családi pótlékot fizetnek. Csak természetes, hogy ezekulán még azok a vállalatok is bevezették a családi munkabért, amelyek addig idegenkedtek tőle. Tíz év múlva már törvény tette kötelezővé családi pótlék juttatását minden munkás részére és elrendelte, hogy a munkaadók valamely bérkiegésziső pénztárhoz csatlakozzanak. A statisztikai kimutatások szerint 1936. január 1 én 220 pénztár 213.249 munkaadó tagja 4,260.16 munkást juttatott családi munkabérhez. Családi munkabér Belgiumban. A francia mozgalom példájára Belgiumban is akadt néhány vállalat, amelyek már 1915 óla fo- lyóeitotfak családi pótlékot munkásaiknak, de az első bérkiegé- szitő pénztár csak 1922 ben alakult meg. Ugyanekkor nagy propagandát is indüo tak a családi munkabér gondolata mellett és ennek köszönhető, hogy 1925-ben 13 bérkiegésziíő pénztár utján 773 vállalat 153.000 munkása jutott családi pótlékhoz. Belgiumban jóval Franciaország előtt 1930 ban tették törvény utján kötelezővé a családi munkabér rendszerét. A törvény értelmében a kötelezettség fokozatosan lép éleibe és a vállalatok szabadon csatlakozhattak valamely általuk alakbott pénztárhoz vagy valamelyik szakmai pénztárhoz, de csatlakozhattak az állam által felállított országos pénztárhoz is Uj-bD rendesetekben megállapítottak a normálig létfeniar- tásl indexet s kimondották, hogy amennyiben drágulás folytán az index emelkedik, nagyobb járulékot bell a munkaadóknak fizetniük, illetve magasabb családi pótlékot kapnak a családapák. Körei egymillió gyermek után fizetnek családi pótlékot a belga pénztárak. Belgium azonban nemcsak megelőzte mesteréi, Franciaországot, hanem el is hagyta. Legutóbb ugyanis törvényt hozlak, amely kimondotta, hogy nemcsak a munkások, bt;nem a munkaadók is családi pótlékhoz jutnak gyermekeik urán. Ezzel a törvénnyel az iparosok, kereskedők és önálló foglalkozásúak 993.000 főnyi táborára terjed ki a családi munkabér áldása. A családi munkabér Olaszországban. A családi munkabér intézménye Olaszországban még egészen Megjelent a zsidójavaslat indokolása. Családi munkabér a Rerum Novarumtól a magyar törvényig.
