Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-01-22 / 18. szám

4. Zalamegyei Újság i-939. január 22. Ezzel fejezte be a Szentatya be­szédét 8 a nyilvános kihallgatás a Sala dúcaiéban véget ért. A Szenlatya gyorsan és mozdulatai­ban erővel teljesen felemelkedett a trónusról, áldást osztott s az után eltávozott. A Vatikán egy szolgálattevő magasrangu tisztviselője mondotta ekkor, hogy a Szentatyát régen nem látta már ilyen felindultnak s hangjában soha nem tapasztalt még ennyi keserűséget és pesz szimizmust, mint e fogadtatás alkalmából. (KKK.) Zala megyét a tavasszal a szombathelyi kamarához csatolják? Beszámoltunk arról, hogy a földművelésügyi miniszter a Fel- sődunántuti Mezőgazdasági Ka mara székhelyét Győrből Szom­bathelyre tette át. Győr ugyan mindent elkövet, hogy a rendel­kezést visszavonják, de ettől füg­getlenül Szombathely már készü­lődik a hivatal átvételére. Egyút­tal Szombathelyen mozgalom in­dult meg gazdásági körökben, hogy a kamara területi beosztá­sát változtassák meg és Z la megyét csatolják a szombathelyi kamarához, meri ez mindkét me­gyére előnyös. Horváth István, a vasmegyei Gazdasági Egyesület igazgatója most érkezett vissza Budapestről, ahol ebben a kérdésben is tár­gyalt. Kijelentette, hogy minden vaiószinüség szerint Zala megyét már a tavasz folyamán a szom­bathelyi kamarához csatolják, de cserébe oda kell adni az Alsó- dunániuii Mezőgazdasági Kamará­nak Fejér megyét. A pénzintézetek jobban gyiimőicsöztetik vagyonu­kat, mint értékpapírjaikat. A bankok és takarékpénztárak birtokában levő íngaiianok értéke az egyesitett mérleg szerint 218,860000 pengői tesz ki. Túl­nyomó részük birház. Az felért tiszta hczadék 8,847.000 pengő, kereken négy százalékot jövedel­mez. A ménegek összes ak'.ivu mainak énéke 5 6 milliard pengő, az ingatlanok tehát az összes ak tivumok 3 9 százaiénak felet m g. A pénzintézetek birtokában lévő ériékpípirok 302,621.000 pengő­vel szerepelne« és 10,556 000 pengő ksrmtjöredeS'T.ük 3 5 szá­zalékos gyümölcíözietést jelent. ÉríákpaD.rokba arj összes .as ivu mok 54 százaléka ven elhelyezve. A.~ ingatlanok ii Ö. mathozadéva kedvezőbb, 10 százalékkal hatódja meg az értékpapíroké*. értéke. Külön házat építettek és rendeztek be arra, hogy a meg­forduló idegenek egy helyen lát hassák mindazt, ami matyó. Öröm nézni azt a sok színes kézimun­kát, amit ott felhalmoznak, nehéz tőlük megválni. Szeretné az ember mind tulipános ládába rakni és furulyaszó mellett haza felé vinni, s sok himes virággal díszíteni a kis szobát. Egy délelőtt három hatalmas autóbusz utasat tekin­tették meg és alig volt valaki, aki ne vitt volna valami em­léktárgyat, valami hímzést magá­val. Nem lehet eléggé megbecsülni, hogy mit és mennyi előnyt jelent a Matyóház, úgy a matyók, mint az idegenek szempontjából. Ott van Balasagyarmat is mú­zeumával. Mögötte a Palócház. Mennyi minden van ott is, ami helyi jellegű. Népviseletet bemu­tató termeiben majdnem meg­szólítja az ember a tökéletes bá­bukat. Férfiak, nők ott állnak tel­jes ruházatban, szinpompás, népies viseletben. Mintha az utcáról léptek volna az üvegszekrénybe. Vannak külön, apró kis szobák bennük falusi szoba berendezések, tárgyak, mintha künn volnának a falun. Egész vármegyét ott látja a szemlélő abban az épületben. Népviselet szebbnél szebb művészi fényképfelvételek szemléltetik, ügy érzi az idegen, hogy a mai élő palócembert látja szokásaival, öl­tözékével, minden berendezésével. Úgy tűnik fel, mintha különböző falvakból összehívott emberek jöttek volna össze egy barátságos kézfogásra, csendes megbeszélésre, egymással való* meghitt megem­lékezésre. Ilyen Zalaegerszegen, sem a vármegyében nincs. Pedig itt is meg lehetne valósítani Göcsejben is van, amit érdemes kiállítani, összehozni. Itt is be lehetne mu­tatni, hogy mennyi szépérzék és művészi készség van a göcseji emberben, mi mindenre van szü- sége bölcsőtől a szőttes szemfe­dőig. Milyen szép lenne a kus- tánszegieknek a Göcseji héten bemutatott ruhatára, egy külön teremben, milyen szép lenne, ha egy másik teremben a gáborján- háziak viselete pompázhatnék. A göcseji szőttesekből külön termet lehetne beiölteni. Mennyi motívum, alkotó készség nyilvánul* meg a disztörül közökön, tarisznyáikon, bőrdiszmunkaikon, fafaragásaikon. Össze kellene gyűjteni Göcsej növény- és állatvilágát.,Be lehetne mutatni, hogy milyen növények, fák vannak itt, milyen rovarok, madarak, állatok tartózkodnak állandóan itt. Melyek az átvonuló állatok. E részében valóságos természetrajzi múzeumot lehetne összeállítani, aminek hasznát diák­gyerekek is vehetnék. Egy ilyen Göcseji háznak kel­lene lennie Zalaegerszegen is, mint megyei székhelyen. Egy ilyen Göcseji háznak állandó jelenléte hatással volna Göcsej népére is. Állandó hirdetője lenne Göcsej vidékének és megmutatná, hogy van itt is kulturális szellem, amely nem maradt el a fejlődésben, az élni akarásban. j Dr. Nagy Károly. A szombathelyi Kaszinóban az igazságügyi hatóságok karjaiba szaladt egy szélhámos* Göcseji Házat! Alig van az országban várme­gye, amelynek székhelyén ne lenne muzeum, vagy legalább is ma­gángyűjtemény. Jóformán csak Zalavármegye az, amelynek szék­helyén, Zalaegerszegen nincsen muzeum, ami nem csak egy kul turális fogyatékosságra enged kö­vetkeztetni, hanem idegenforgal­mi szempontból is meglehetős nemtörődömséget mutat. Nem lehet eléggé felbecsülni egy mu zeumnak, még, ha az olyan heiyi jellegű is, azt a hatását, amit különösen a fejlődő fiatalságra gyakorol annak szemlélete. Szuny- nyadó tehetségüket lángra lob- bantja, megindithitja bennük azt a folyamatot, amely életcélt ad fiatalságuknak, olyan érzelmeket, értékeket válthat ki, amelyek egész életükre fontos kihatást gyakorol- nak.Ismereteik bővülnek, helyes fo­galmak alakulnak, észreveszik a természet ajándékát, annakjszáz-, meg százféle csodás megnyilvá­nulását. Idegenforgalmi szempontból sem lehet megbecsülni azt, ha egy városban van muzeum, képtár, vagy bármiféle más gyűjtemény, amely kulturális értékeket és kin­cseket képvisel. Minden idegen ember ahova eljut, érdeklődik annak a helynek nevezetességei iránt Figyelem-felkeltésének a legalkalmasabb módja egy jól és szépen berendezett muzeum. Ma­radandó hatással van mindenkire. Páris is sokkal kevesebbet érne, ha nem volna ott a „Louvre“-ja, London sem vonzana annyi ide- gegt, ha nem volna „British Muzeum“, Firenze sem volna Firenze, Uffici képtár nélkül, Bu­dapest is szegényebb lenne, ha nem volna annyi képtára, mú­zeuma. De ne menjünk olyan messze. Itt a szomszéd várme­gyében, Szombathelynek is van múzeuma. Ott van Sopron is, múzeuma ott diszlik a Deák téren. Stornó család magángyűjteményén nem csak fiatal festők lelkesednek, hanem külföldiek is elismeréssel adóznak. Ott a győri gimnázium kis múzeuma, ott van a Pannon­halmi főapátság és a zirci apátság készpénzben fel nem becsülhető képtára és múzeuma. A herendi porcellángyár bemutató termei évente több ezer embert vonzanak magukhoz. (Tavaly több mint 4.000 ember fordult meg.) Ott van Mezőkövesd. Matyóház várja az idegent, feltárul benne a matyó ízlés és szorgalom, munka alkotás, művészet minden Síombaihe’yről írják: Oütör­•ökön este a Kaszinó Király utcai helyiségeben megjelent egy f a- ta!ember es arra Kérte az al'irz- te‘, hogy hivass;* kt S*rlay Lásaló földbirtokost. A vassrecsényi föld­birtokos ki is ment és a nála je­lentkező fiatalember így mutatko­zott be neki: — Kámoni tiniíő vagyok, autó­szerencsétlenség ér*, kérek 100 pengőt kölcsön. Á gyors Kölcsön'érés meg­lepte a földbirtokost, de még fel sem ocsúdott a meglepetéséből, amikor a fiaiaiemb r, hogy meg- erőB tse állításéi, tovább foSyía'b: — Jói ismerem a nagyságos úr -testvérét Kámonból. Fél pete sem műit ei a be­szélgetés után, amikor a Kaszinó másik helyiségéből véletlenül ki­jött Toldy Gyula ügyészségi el­nök és Horváth György dr. rend- őrfőtanácsos. Mindketten hallot­ták még a fiatalember kérésének szófoszlányait, de utánuk nyom­ban kijött a másik helyiségből Sarlay Géza kámoni plébános is. A kölcsöntkérő fiatalembernek annyi ideje sem maradt, hogy sarkonfordulva megszökhessél mert a következő percben már az ügyészség elnöke felismerte benne Siompfai Károly 27 éves szombathelyi magántisztviselőt, aki hét gimnáziumot végzett és aki 20 nappal ezelőtt szabadult ki a szombathelyi törvényszék fogházából, ahol kisebb csalá­sokért háromhónapi fogházbünte­tését íöiíötíe. Nyomban ráolvas­ták, hogy ezúttal is jói kieszelt, de rosszul sikerűn szélhámossá­got akart elkövetni. Stompías ha­bozás nélkül beismerte ezt. A Kaszinó iagok közöl jelenlevő Krasznsy Pál dt. rendőrtaRácsos, a bünügyiosíiáfy vezetője pedig Stomfai Károlyt oú a helyszínen azonnal le;arióita!!3. Kétuiiilió pengő köYezetvám terkeii az autókat. A városok kövezetvámszedési joga a gépjármű tulajdonosokra jelentős terheket ró. A kövezetvám tétele az egyes városok jövede­lemforrásának bőségéhez igazodik és menetenként 60 - 200 fillér között változik. A városokon ke­resztülhaladó gépjárművek szá­mától és a vámtételektől függ az egyes városok kövezetvám bevé­tele, amely a húsz városban együtt évi 2 12 millió pengőt tesz ki a főváros kivételével, ahol két év előtt a gépjárómüvek kövezed vámját törölték. Nyolc város évi kövezetvám bevétele haladja meg a 1C0.000 pengőt Az 1937. évi bevétel Miskolcon 273.000, Győrött 243.000, Székesfehérváron 239 ezer, Pécsett 201.000, Debrecen­ben 194.000, Szegeden 126.000, Nyíregyházán 111.000 és Szol - nokon 111.000 pengő volt.

Next

/
Thumbnails
Contents