Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-20 / 16. szám
2. Zaiamegyei Újság 1939. január 20. a józanészt. Wersailles megsemmisítésével úgylátszife, nem tűnt el a kisebbségi probléma. Inti a szlovákokat, hogy ne élesítsék ki a helyzetet, rendezzék be először saját országukat, van ott elég tenni való, ne izgassák azt a néhány ezer lakóst, akik a határon túl élnek. A totális háború. Si vis pacem, para bellum; ha békét akarsz, készülj a háborúra 1 mondás igaz. Természetes tehát, hogy alig ült el a fegyverek zaja, nyomban megindult a törekvés arra, hogy a közeljövő háborújának képét — mint az új előkészületek alapját — a képzete ben kialakítsák. Széleskörű nemzetközi irodalmi tevékenység indult meg, hogy a nézetek tisztázása révén hozzájáruljon a kép kialakításához. A kialakult elgondolás szerint a közeljövő háborúja totális háború lesz. Ennek jellegzetessége, hogy nem hadsereg küzd hadsereg ellen, hanem nép nép ellen Összes erkölcsi és anyagi erejének végsőkig menő laibavetésé* vei. Ez a háború tehát nem csupán katonai háború, hanem egyidejűén egymással párhuzamosan vívott katonai, gazdasági és szellemi (propaganda) háború. A hadviselésnek ez a kiterjesztése szellemi és gazdasági térre, valamint az erőkifejtésnek végsőkig való.fo- kozása teszik a háborút teljessé, totálissá s adják meg ezáltal az ismertető jelleget a jövő háború jának. A totális háborúban ezért ép- úgy, mint az eddigi háborúkban a katonai háború lesz a hadviselés leghatásosabb módja. A totális háború felsorolt hadviselési módjai közül ugyanis egyedül a katonai háború képes arra, hogy a háborút az ellenség katonai ereje ellen intézeti közvetlen lökések sorozatával viszonylag rövid idő alatt eldöntse. A katonai háború lefolytatására hivatott hadsereg marad tehát változatlanul a hadviselés leghatásosabb eszköze. E hadviselési mód célkitűzése az ellenfél fegyveres ellenálló erejének, hadseregének megsemmisítő se. Ez a megsemmisítés bekövetkezik az ellenfél élő harceszközeinek, tehát embereinek halála, megsebesiiése, elfogása által és bolt eszközeinek szétromboiása, hasznavehetetlenné tétele, vagy zsákmányul ejtése által. A hadviselő evvel a megsemmisítéssel akar magának utat nyitni ellenfelének országába, hogy államterületét elfoglalja s igy ellenfelét a további ellenállás minden lehetőségétől megfosztva politikai akaratának elfogadására kényszerítse. A gazdasági háború és szellemi (propagands) háború a tulaj- donképeni háborús cselekvésnek csak támogatói. Bármily erős legyen is a hadviselő feleknek az a törekvése, hogy a háborút a hadsereg erőteljes alkalmazásával* rövid idő alatt befejezik, egy csata nem lesi elegendő a végső döntés kierőszakolására . . . Megsemmi sitő ct* ák orozatára lesi síüx ség, hogy a végső összeroppanás bclÖvtU á'. E csaták m g i vása, az újak etősészitése tdúi igényelnek. Korszerű viszonyok között a rövid háború is hónapokig tarthat. A háborúnak ez a meghosszabbodott tartama, valamint a korunk háborújával járó óriási, eddig nem ismert anyagfelhasználás a hadviselés tényezőjévé avatják a gazdasági életet. Szervezett termelésre van szüksége a hadviselő államnak ahoz, hogy működésben lévő hadseregét harceszközökkel, felszereléssel, élelemmel a mindenkori szükségletnek megfelelően táplálni tudja. Termelésnek a szükséglet színvonala alá való sülyedése azzal a veszéllyel jár, hogy a hadsereg fegyverzetfelszerelése fokozatosan elenyészik s társulva a hiányos élelmezés miatt lecsökkenő erkölcsi ellenálló képességgel, elsorvasztja a hadsereget mielőtt megsemmisítő feladatát megoldhatta volna. A gazdasági háború eszközei lesznek a világháborúban is már Az új választójogi törvény alapján a múlt év végéig a vármegye; központi választmánya ősz- szeállitotia az egyént és iajstro- mos választók névjegyzékét. Hatalmas munka volt ez, mert a választójogi törvények az eddigitől lényegesen eltérők, tehát mindenkinél újra meg kellett állapítani a választói jogosultságot. Többlet munkát okozod az is, hogy külön névjegyzékbe kell foglalni az egyéni és külön névjegyzékbe a Isjstromos választójoggal rendelkezők nevét. A névjegyzék összeállítása, mint mondottuk, a múlt év végéig ba fejeződött, de nem történt meg még a névjegyzékek sokszorosítása. Moss a belügyminiszter utasította az összes vármegyéket, igy Zala megyét is, hogy a sokBudapest, január 19. A képvi- | selöbáz tegnapi ülésén a már kö- j zölteken kívül számos interpelláció hangzott el. Meizler Károly a zs dós kikeresztetkedéséről szólt. Uiali arra, hogy ezeknek nagy része a jelen körülmények között nem meggyőződésből történik és azt kivánta, hogy ebből ne jussanak előnyhöz a zsidók. Dulin Jenő azt kérdezte, hogy mit tervez a miniszterelnök a parlamentiéi ? Kifogásolta az őszinteség hiányát. Imrédy Bé a miniszterelnök válaszában többek közöd ezeket mondo* ta : ; — Azt tapasztalom, hogy a poiirka ío-szor szenved ebben a 1 hiányban. Én igyekeztem ezt a 1 hiányt a legkisebb mértékre csökbeváit bojkott és blokád, a jövőben azonban még hozzájárulnak ehez az ellenfél termelési gócpontjai eilen intézett repülőtámadások, valamint a termelő; berendezések elpusztítását és a termelés zavarását célzó merényié* tek és szabotázs cselekmények. A szellemi (propaganda) háború hadviselési módjait a legújabb technikai fejlődés igen nagy teljesítő képességű eszközökkel ajándékozta meg a rádió és a repülőgép alakjában. A háború politikai cselekmény. Előkészítése igy az államok felelős politikai vezetésének feladata. A kormánynak az állami élet minden megnyilvánulásába belenyúló előkészítő munkája azonban csak akkor lehet eredményes, ha azt a polgárság megértésből fakadó, odaadással és eddig nem ismert áldozatkészséggel támogatja. szorosifátnak február elsejéig be kell fejeződnie. Az utasítás alapján nagy erővel indult meg a munka, hogy a hátralevő tíz nap alatt a nagy munká vat elkészülhessenek. Nemcsak az Adrema gépeken dolgoznak az alispáni hivatalban, de az írógépeken is a névjegyzékek sokszo rositását végzik úgy, hogy egy hétig csak a sürgős akták leírása történhetik meg a vármegyénél. Minden község névjegyzékét hat példányban sokszorosítják. Mivel több, mint százezer választó adatait kell leírni, ez erősen igénybe veszi a munkaerőket. A választói névjegyzékek sürgős leírásából sokan arra következtetnek, hogy márciusra új választás várható. kenteni és lehetőleg nyiltan beszélni. Sokszor nyilatkoztam már az alkotmányosságról és kijelen* lettem, hogy minden gesztíómat a szigorú alkotmányosság szellemében kívánom lebonyolítani. Semmiféle törvénytelenségre kapható nem vagyok. Az alkotmányt nem tartom megkövesedett, lezárt valaminek. Senki sem állíthatja, hogy a magyar alkotmány fejlődése megállóit és a mai alkotmányos rendszeren semmiféle formában változtatni nem lehetne. — A parlamenti aritmetika engem csak abból a szempontból nem érd kei, hogy elveimből és programomból nem adok fel semmit a.én, hogy több ember üljön mögöitem. Ehez az elvhez ragaszkodni fogok akkor is, ha abba a veszélyzónába kerülnék, logy kisebbségben maradok. — A rágalomhadjárat tekinteté- jen kénytelen vagyok megállapítani, hogy a páriszakadás óta a magyar politikai élet hajója zajló vireken jár. Én mindig igyekeztem a nyugalmat megőrizni és az ellenem intézett támadások során soha egyetlen szólal sem tértem le a legteljesebb lojalitás útjáról. Hajlandó vagyok most is minden eszközzel hozzájárulni ahoz, hogy a sajtó és a közéletben résztvevő ényezők hangja a par’amentariz- mus nemes tradícióihoz méltó legyen. — A közelmúlt hónapokból is udnék én a kormányt támadó apókból szép virágcsokrot összegyűjteni olyan támadásokból, amelyek jóval túlhaladják annak a sajtónak a hangját, amely mögöttünk áll. A politikai küzdelmek során mindig történnek kisebb nagyobb el- siklások. — Eteket én nem veszem tragikusan, ha ellenem intézteinek és kérem, ne vegyék tragikusan, ha önökkel szemben .történik. Azon a bizonyos vacsorán, amely elindította a politika mostani zaj- lását, elhangzóit egy felszólalás, amely a jóhiszeműséget vitatta el tőlem. En efelett napirendre tértem. A szinészkamara a vidéki színészekért Mozgalom indult meg a vidéki színművészet megsegi élére. Tekintettel arra, hogy a vidéki városok állat színházaknak nyújtott anyagi segítség n gyon kevés, a szinéBzeti kamara a kultuszkormánytól állami támogatást kér. A kamara részéről ez ügyben a következő tájékoztatást adják : — A mozgalmat a vidéki színjátszás indítja el a színművészeti kamarán besül. A vidéki színjátszás képviselői és az igazgatók már évek óta reménytelenül küzdenek a kétségbeej ő közönnyel. A szubvenció, amit a vidéki színjátszás kap, nevetségesen kicsi. Ad szeretnék e érni, ha a kul- tuszkormány arányba állítaná az állami színházak szubvenciójával a vidéki színpadok támogatását. A vidéken azzal érvelhetnek, hogy a fele összeg is talpra állítaná éa biztosítaná az egészséges mfi- ködésést a szinkerüleiekben, mint amennyit az állami színházak kapnak. SzeriHtük is az állami színházak támogatása elsőrangú nemzeti érdek, de legalább olyan fontos, hogy kilencmillió vidéken lakó magyar is megfelelő nívójú előadásokat látoga inasson. Ezt pedig csak szubvencióval lehetséges ma elérni. Tény, hogy a vidéki szinjáiszás ma súlyos helyzetben van éa föiiétienü rászorul a komolyabb állami támogatásra. Ma, amikor a sz nház is a propagandának olyan hatalmas eszköze, különösen fontos, hogy minden színtársulat és minden vidéki színpad a magyar nemzeti Február elsejére el kell készülniük a választói névjegyzékeknek. Választás lesz? A miniszterelnök nem enged elveiből* ha kisebbségben marad is.
