Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-01-14 / 11. szám
II. ára 8 fillér 1830. január 14. Szombat. Felelős szerkesztő: Herb o 1 y Ferenc. femfcesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, iaéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban ■um»,! mai iiijwiii winiisiiM wn »■i— i Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Uj bevándorSás A magyar állam Szent István óta mindig kitárta Lapuit az idegenek elölt, akiket hospíles eknek, szívesen látott vendégeinek nevezett. Sőt nem elégedett meg a kapunyitással, hi via is őket, hogy közreműködjenek a nemzetépiió munkában és részesüljenek az ország erkölcsi, jogi és anyagi jogaiban. S az idegenek hívásra és hívatlanul tömegesen áradtak be a nyitott kapukon. Bizonyára nem azért jöttek be, nem azért szakították e! a régi otthonuk és közöttük font érzelmi szálakat, mert elhagyott hazájukban jó sorsuk volt, hanem kényszerítő szükségből s abban a reményben, hogy itt kedvezőbb anyagi helyzetet tudnak munkájukkal kiküz- deni. Reményükben nemi is csa- latkoitak. Vagyonban állandóan gyarapodtak és nem sokáig maradiak vendégek, hanem egyenrangú állampolgárokká váltak. S a magyar állam sem járt rosszul az első telepítésekkel, mert a jövevényeket részesedésük a magyar jogokban és javakban, érdeklődésük a nemzet sorsa iránt, az ősi hagyományoknak leibükbe fogadása és gyakori rokonsági kapcsolatuk a vendéglátó néppel érzésben gondolkodásban, sőt nagy részben nyelvben is beolvasztotta a magyarságba. Da a tötök pusztítások alatt és után megváltoioít a helyiét. A hosszú harcok a-’att nagynéniben elvérzett magyarság helyére tömegesen tódu tak be a hü fö diek, akiket idegen hír,-.imáknak az ősi magyar hagyományokkal eüenté les szándékai telepítetlek a magyar földre. A számban megfogyatkozol', poütikai szerepében lefokozott, anyagilag elszegényedett magyarságnak már nem volt akkora vonzó ereje, hogy ilyen hatalmas tömegeket magába ol vasalhasson. Csak a kiegyezés u!án kezdett lasäankinl a magyarság és a nemzetiségek számarányának mérlege a magyarság ja- váta billenni, de a tömeges kivándorlás megakadályoz a az', hogy a magyar lulsú'y jelentékenyen megnagyobbodjék. Viszont folytonosan növekedett az a vonzó erő, amelyet hazai nemzetiségeinkre a határokon túl lakó fajtestvéreik gyakoroltak és erősödött az az izgatás, amely arra törekeded, hogy megzavatja az idegen telepesek békés együttélését az államalapító magyar nemzette!. A nemzetiségek kezdték szemüket a határon túlra függesz leni s onnan várni nemzeti és egyéni vágyaik kielégítéséi s amikor a nagy katasztrófa a magyarságot letiporta, siettek egyesülni egykor elhagyott nemzetlükke), de magukkal vitték a magyar földnek azokat a részeit is, ahol egykor hontalanságukban és szegénységükben otthont, megélhetést, anyagi és erkö'csi jebbléiet talállak. A trianoni döntés elbeseiíő hatását a könnyen vigasztalódó, felületesen gondolkodó és a nemzet létkérdéseit megítélni nem ludó, mindent hemar felejtő telkek azzal a kijelentéssel akarták enyhíteni, hogy legalább megszabadultunk a nemzetiségi problémáktól. Qyönge vigasztalás az ország kétharmad részének elvesztéséért. De nemcsak a vigasztalásban, hanem a tényállásban sem volt igazuk. A régiek helyeit új nemzetiségi kérdés keletkezett, még pedig olyan területeken, ahol a háború előtt sohasem volt elszakadási törekvés, ahoi az idegen ajkú lakósság a magyarsággal békés egyetértésben élt. A megmaradt területek németsége kezd külföldi izgatásra és vezérekül feltolakodoit itthoni nagyravágyó egyének bújíogatására ősi hűségében megtántorodni és a magyarság ellen morgolódni. A népiségre hivatkozással el akarják feledtetni azt a kötelességet, amellyel a javait velük megosztó magyar nemzetnek tartoznak. Sajnos, ez a mozgalom nem múlt el, hanem erősödik s a népi hűség a Magyarország elleni gyűlöletté kezd átalakulni. Ilyen helyzetben lehet-e szó új bevándorlás engedélyezéséről ? Pedig a jelek azt bizonyítják, hogy ha nem is tömeges, de veszélyes és ellenséges irányú bevándorlás készülődik. Külföldiek kezdik már kinyujfogatni a kezüket olyan gazdasági hatalmi állások felé, amelyek a gazdasági egyensúlyról szóló tötvény alapján megüresednek. Ezt okvetlenül meg kell akadályozni. Elég volt már a bevándorlásból. A kapukat csak azok élőit az idegenek elölt kell megnyitni, akik ki akarnak menni az országból. Ne jöjjön senki se közénk, aki a magyar állam önállóságának és magyar nemzeti.jeilegének a megdöntésére törekszik. Ellenben (árjuk ki sarkig a kaput azok előtt a magyaros előtt, akiket a háború előtt egy rossz gazdasági rendszer hazájukból ki- üldözőt'. Az Árpádok idejében Bzükssg volt az idegen hospesek betelepítésére, most még nagyobb szükség van arra, hogy az el vándorolt magyarosat ősi hazájukba visszahívjuk. Nagy hivatás vár i!t az ő idegen földön is megőrzött nemzethűségükre, munkásságukra és tapasztalataikra. Egy pillanatig sem lesznek itt vendégek, hanem régóta várt, szeretettel fogadott hazatérő magyar testvérek. (S) Kibővítették a népművelési bizottság munkaprogrammját. A munka eredményének biztosítására járási napokat rendeznek. Vármegyénk Ukolánkivüii nép- növelési bizottsága ma délelőtt Urand Sándor dr. alispán, elnök vezetésével körgyüiést tartott. Brand Sándor dr. elnök meg- lyiíójában hingsúlyozta, hogy a iemzetnek nem tisztán katonai irényeite, hanem a falusi lafeós- ;ág műveltségi színvonalának smelésére, egységes munkájára s szüksége van a jövő biztosi- ása érdekében. Bejelentette, hogy i bizottság munkakörét új pont- ai kívánja bőviteni, amelynek eivét a titkár készi'ette elő. Lillik Béla titkár ismételte ez- i'án az új terve», amely járási napok endeiésére vonatkozik. Az előerjesztés a következőket mondja: — A falusi lakósság érdekében égzett nemzetvédelmi, kulturális, gészségügvi, gazdasági és szó iálís munka eredményének be- mtatása céljából az ezen a téren lüködö összes állami, vármegyei, özségi, egyházi és társadalmi ítézmények együttműködésével minden járásban az év egy-egy napján járási napot óhajtunk rendezni. Ezen a napon lennének az iskolák tanulmányi kiállításai, a ■ járási levente-, tűzoltó-, p. lövészés dalosversenyek. Ekkor rendeznénk a mezőgazdasági-, állat- és termény-, háziipari-, népművészeti kiállítást és népi bemutatót. Ezeken a napokon, amelyek ünnepnapjai lennének a járás lakóssá- gának, beszámolnának a járások és községek vezetői a rájuk bi- zott községek népi-, egészségügyi , gazdasági kultúrájának és szociális helyzete javításának érdekében kiadott rendelkezések végrehajtásáról és bemutatnák annak eredményét. Ezeken a járási napokon látná és hallaná az összejött falusi nép, hogy hivatott vezetői mit tettek értük kulturális, egészség- ügyi, gazdasági és szociális téren. Látná és hallaná, hogy az általuk oly sokat hangoztatod adót sáfárjai mire fordítják. — A járási napok rendezésével közelebb hoznánk és együttműködésre késztetnénk az e téren eddig külön-külön utakon járó és ebből kifolyólag néha nem a várt eredménnyel működő hivatalos szerveket és társadalmi egyesületeket. Ezeken a napokon meglátnák a megyei, járási és községi vezetők, hogy milyen irányú elméleti, vagy gyakorlati munkára van leginkább szükség a járás keretén belül, a versenyek, nyilvános szereplések fokozottabb munkára késztetnék a dolgozókat, akiket ez alkalommal meg lehetne jutalmazni és ezzel nemcsak meg; lehetne akadályozni az elfásulást, csüggedéet, hanem cselekvésre kényszeritenénk a Pató Pálokat is. Közelebb hozzák a társadalmi osztályokat és megteremtik a magyar egységet. Az előterjesztést egyhangúan elfogadták. Több miniszteri rendeletet is ismertetett a titkár. Ezek között szerepel az, hogy minden községben meg kell szervezni a népkönyvtárat, továbbá a Népművelők Lapjának terjesztése. Ezután Liilik titkár a részletes munkatervet terjesztette elő. A bizottság az 1938—39. munkaévben a következő népművelési tevékenységet engededélyezte: Népművelési és közműveltségi előadások: 5 562. Műsoros délutánok, esték, hazafias és alkalmi ünnepélyek: 1167. Műkedvelői előadások: 583. Népművelési hangversenyek: 56. Mesedéiutá- nok: 951. Tanulmányi kirándulások: 135. Rádió előadások: 474. 2 analfabéta tanfolyam 140 óraszámmal, 36 hallgatóval. 10 alap- ismeretíerjesz'.ő tanfolyam 580 óraszámmal, 399 hallgatóval. 5 népművelési tanfolyam 195 óraszámmal, 186 hallgatóval, 6 művészeti és kedély képző tanfolyam 128 óraszámmal, 280 hallgatóval. 1 férfi jellemképző 'anfolyam 20 óraszámmal, 32 hallgatóval. 9 nőnevelési és női jellemképző tanfolyam 206 óraszámmal, 263 hallgatóval. 10 főzőtanfolyam 2 250 óraszámmal, 242 hallgatóval. 1 egészségügyi (anfolyam 11 óraszámmal, 40 hallgatóval. 7 gazdasági tanfolyam 180 óraszámmal, 242 hallgatóval. Ezek közül 4 kizárólag gyümölcstermetési tanfolyam. 2 háziipari tanfolyam 738 óraszámmal, 37 hallgatóval. 7 idegennyelvi tanfolyam 320 óraszámmal, 2i5 hallgatóval. A Bizottság á'fal engedélyezett ősz- 8zes népművelési tevékenységek óraszáma: 14 038, A Bizottság a szombathelyi kerületi háziipari felügyelőséggel karöltve 43 háziipari tanfolyamot szervezett. Ezek kőiül szövő 9, szabó-varró 15, kézimunka, csipkeverő és kötő horgoió 5, gyékény, csuhé, kosárfonó, fafaragó és kaptárkészitő tanfolyam 14. Szólott a titkár a kötő-horgoló
