Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-24 / 69. szám
2 Zalamegy ei' Újság 1939. március 24. diplomáciai körökben beszélnek már arról, bogy a német bekerítést politika a szovjettel karöltve megoldhatatlan. Az ilyen irányú tervek tehát dugába dőltek. Róma, március 23. A fasizmus megteremtésének 20. évfordulóját ünnepli ma egész O'asiország. A bázak zászlódiszbe öltöztek, az iskolák szünetelnek, üzletek be zárva, teljes ünnepi képet mutatnak az olasz városok. Délelőtt 10 órakor nyitották meg a fasiszta törvényhozás új házának ülését, ahol Emánuel olasz király és császár elmond a Irónbeszédét. Tavaszi szövetújdonságok igen nagy választékban Tóth szabónál. H képviselőház ülése. Budapest, márc us 23. A kép- viselöház mai ülésén Darányi Kálmán elnök fontosabb jelentéseket tett, majd a ház mentelmi ügyeket tárgyalt. Ezután áttértek a zsidójavastai részletei vitájára. Különösen az 5. szakaszt tárgyalták, amelyet a műit ülésen visszautasítottak a bizottsághoz. Payr, Kéhly és Rassay tiltakozott az új módosítás ellen. Antal István kérte a módosított szöveg elfogadását. A javaslatot elfogadták. A képviselöház közjogi bizottsága is összeült, smelyen Teleki miniszterelnökön kívül Tasnády- Nigy András, Bartha és Jaross miniszterek is megjelentek. A fel sóház egyesiteti bizottságai ma ülnek össze. Ugyancsak a délelőtt folyamán a fővárosi sajtó politikai rovatvezetői megjelentek Teleki miniszterelnök előtt. Vas8 Sándor mondott üdvözlő beszédet. A mi niszterelnök válaszában hangoztatta, hogy Magyarországnak át kell alakítani a politikai éle et, amennyiben ezentúl nem a revíziós gondolat lesz a vezérlő irányeszme, hanem a belső megerö södés célkitűzése. — Búcsúztatás tepsivel és rézmozsárral. Nem mi ndennapi esemény ja SnódoU le az egyk keszthelyi udvarban. Vörös Gyula fuvaros új lakásba költözött. Már felrakták a bútorait a szállító sze keréte, amikor a szomszédjai különös búcsúztatásba kezdtek. Tepsivel, rézmozsárral, fedőkkel és piszkavassal felszerelve jeten tek meg a sztkér mellet 8 akk >ra zenebonái csaptak, hogy hatalmas csödp'et támadt. Vörös megs;é gyenitönek talá la ezt a mactka zenét s feljelentette a zenem tagjait A keszthj yt járásbíróság Nagy LMosnéi, Kocsis G.bornet, Nemes Rozáliát és Nrgy lován nét bee üietsénésért 5—5 pengő pénzbü tetetne ítélte ö^e*. A nagy kanizsai Tör vény sz helybenhagyta az e söfoau i.életet. Győr város — és a gazdakamara 53 ezer pesigfis tartozása. Érdekes bonyodalmak támadtak a Győrből Szombathelyre be lyezett Felsődunántu'i Mezőgaz dasági Kamara és Győr város között egy 53 ezer p ngös tartozás körül. Még 1926-ban ugyanis Győr városa 40 ezer pengő segélyt adott a Kamarának házépítésre azzal, hogy ha nem épülne meg a székház, akkor a Kamara köteles visszafizeini. A székház a mai napig sem épü«i föl, ellenben a Kamara veti egy földszintes bá zal azzal a céllal, hogy annak a helyére fog építeni. Élez a házvételhez a város további 13 ezer pengővel járult hozzá, úgyhogy A dohányáruk szétosztásával fogla'kozó nagyárudák régóta sérelmezik, hogy a részükre engedélyezett ju alék alacsony, ami bői alig képesek rezsijüket fedezni. Mindössze 025 százalék jutáé kot kapnak és hiába bonyolítanak le jelentős forgalmat, ez a negyedszázalékos ju alék még sem ad olyan összeget, amely megélhetésüket biztosítaná. Ebbe a negyedszázados jövedelembe ugyanis sok adminisztrációs költség is beleszámit. Emellett a trafikelosztók száma is elég nagy volt. A pénzügyminiszter tehát Kárpátalja ruszin lakói a békekötés elő ti időkben nagyrészben a magyar Aiföldőn keresték meg kenyerüket. A?ok pedg, akik nem mo-dutak el falujukból, fakitermelésből és állattenyésztés bőt éltek. A mezőgazdaság a nagyrészt igen magas hegységekben kismére ü volt, ipar pedig alig alig fi j ödöti ki. A helyzet most, amikor már a kamarát elhelyezték Győrből, Győr városa 53 ezer pengő visszafizetését követeli a Mezőgazdasági Kamarától. A Kamara a város felszólítására azt az ajánlatot tette, hogy tartozása fejében átengedi a meg vásárolt házat, ha Qyör városa még 30 ezer pengő készpénzben kifizet. Győr tuizottnak találja a követelést annál is inkább, mert a házon még egyéb terhek is vannak s csak az 53 ezer pengő tiszta tartozás ellenében hajlandó tehermenieseu elfogadni a házat. A vita még javában folyik. most e rendelte, hogy a trafikelosztók eddigi 0 25 százalékos forgalmi jutalékát 0 3 8’ázalékra emeljék föl, ami tehát 20 százaiékor jutaléktöbbiemek felel meg. Ugyanekkor a jelenleg üresedésben levő három Irafikelosztó körzetet megszüntették, ami a megmaradt elosztók jövede mét — le kintettei arra, hogy a megszűnt elosztók forgalmát ezek veszik át, — további 10 százalékkal emeli. A jutalékeméin és az ezzel kapcsolatos könelálrendezés április 1 én lép életbe. azóta csak annyiban változott, hogy a kenyérkerese nek a természet által megjelölt irányát elvágták, így Magyarország területén nem dolgozhatott tovább a ruszin nép. Természetesen állandó kívánsága Kárpátalja népének, hogy megnyíljék előtte az ut a kenyér felé, Magyarország felé. Remélhetően teljesül a ruszin nép 1 vágya és a legközelebbi jövőben összekapcsolódik Magyarország és Kárpátalja gazdasági élete. Mit várhai Magyarország Kárpát- aljától ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szempontból és mi’ vár Kárpátalja Magyarországtól ? Erre a kérdésre kell választ adni. Magyarország szempontjából mindenekelőtt % legfontosabb érdek a közös lengyel—magyar határ megvalósulás a, amely — a nagy politikai érléken felül — lehetővé leszi a magyar áruknak közvetlen uion kivitelét egészen az északi államokig, viszont a lengyel szén- és ércterütetek termékeit ugyancsak ezen az utón szállíthattuk hazánkba. Megnyílik két visut zonal Lengyelország felé. Éspedig két olyan vonal, amely még a világháborút megelőző időkben épült elsőrangú kétvágányú, stratégiai értékű vasút. Ezek egytke Munkácstól a versekéi, a másikat pedig Ungváriéi az uzsoki szoroson at éri el Lengyelországot Másodtorban az eddig hazánk területén nélkülözött épületfához jutunk hozzá. Ebben a vonatkozásban behozatalunknak igen nagy hányadát mellőzhetjük a jövőben. Továbbiakban energiaforrást nyújtó sebes és vízesésekkel megszakított folyókat és patakokat kapunk, ahol felál.itandó villamosságfejlesztó müvek Felsőmagyarországol ellátó energiamennyiséget képesek kitermelni, Lényegében más ipari és mezőgazdasági értéket nem találunk Kárpátalján, amelynek népe kép elen saját magát ezekkel a termékekkel ellátni. Kárpátalján összesen 4C00 emberi foglalkoztat a gyáripar (főként fafeldolgozó és üveigar), amelynek termelési összértéke ma évi 75 millió csehkorona. Kárpátalja viszont Magyaror- > ágtól remélhet mindent, amire valamely terület népe vágyódhat. Ipari munkát, mezőgazdasági cikket, munkaalkalmat, háziiparié jesztés, kői forgalmi és vízi utak épitése utján a helyszínen és más munkát a magyar állam egyéb terültén. A sósat nélküütő, alacsony életszinvonalon küzdő ruszin nép egyetlen támasza Magyarország. És megmentője, melynek révén valahogy lábraállbat, megmenekülhet borzalmas nyomorából. — Nehéz székelésben szenvedők, kü önösen azok, akiknek fajdalma végbélbajok — mint aranyér, repedés, eiőesés, sipoly, Siükület — teszik az életet kei- lemetlenná, b&ürülésüket reggel és este negyed pohár természetes „Ferenc József" kesetüvizzel megfeie óén elrendezhetik. Kérdezze meg orvosát. Fölemelték a nagytrafiko- sok jutalékát. Kárpátalja gazdasági helyzete és értéke. Erich Kaestner világhírű regénye, a legragyogóbb szatíra telve ötletekkel és humoros ’.elyzeiekkel. — így még életében nem mulatott ! Három ember a hóban A ííetru filmgyár ragyogó vigjátéka. Főszereplők; Robert Young, Mary Aotor, Frank Morgan, Florence Rice. Premier pénteken az Edisonban!
