Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-22 / 67. szám
67. Ära 8 fillér »SS. március 22. Szerda« ZALAMEGYEIDJSÁG xpracaatöség 6a kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ^SOhanjri-tér 4. •■■■:■ imt Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc POLITIKAI NAPILAP I Elöfixetém árak: egy hónapra 1-50 pengő, negyed- Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban I évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szériái —— IMI Wit II IBHIMieWWB—S———M— —B—S——SS—— A szláv veszedelem és a magyar élettér. A Berlinben megjelenő «Világ Visszhang" ctmU köuyomatos heti sajiótudóríió, amely minden számát megküldi nekünk is, a német viszonyok ismertetése mellett rendszerint Összehasonlítást tesz egyes német és magyar intézkedések között. Műit heti számában például a vidéki sajtó szerepéről és feladatáról jfcikkerett s azt bizonyítgatta, mennyivel erősebb a német, mim a magyar vidéki sajtó és rámutatott az okokra is, amelyek itt közrejátszanak. Ennek részletes ismertetésére még visz- szatérünk. Szólt a magyar belpolitikai harcokról s azután «Eltolódások Európa népesedésében" oimmel adatok felsorolásával kijelenti, bogy 1960-ban a szláv népcsoportok Európában már 303 millió főt fognak számlálni, azaz az európai lakosság 50 százalékát ők fogják kitenni a latin és germán népcsoportok hátrányára. Ez a népesedési egyartsulyeltoló- das egyúttal politikai téren is érezhetővé válik. Most következik az, ami minket illet. Ezeket Írja: ,A mi magyar sajtónkban germán, sárga és ki tudja, milyen veszedelmekről Írnak, de vagy nem ismerik, vagy nem akarják felismerni a szláv veszedelmet, amely közvetlenül Magyarországot fenyegeti elsősorban. Németország olyan mélyreható népesedési politikai reformokat vezetett be, ami által lehetővé tette a szláv előnyomulásnak egyelőre gátat vetni." Iz- aeritti a népjóléti és egészség- Agyi rendelkezéseket. Mivel föltételezzük, hogy a kőnyomatos a német kormány engedélye alapján jelenik meg és a magyar kormány részéről élvezi a postai szállítás jogát, talán nem veszélyeztetjük az ország külpoii tikai érdekei', ha a szlávság előnyomulását illetően néhány szerény megjegyzést teszünk. A békekötések után a magyar sajtó jónéhányszor rámutatott arra, hogy a szerencséden béke- szerződések nemcsak megnyomó ritották Magyarországot és Németországot, hanem biztosították a szIávBágnak előretörését Nyugat felé. Prága, Európának úgyszólván földrajzi középpontja, a franciák és angolok jóvoltából tűzzel vassal 8zlávositott azokon a vidékeken, amelyeket neki juttattak. Pel8Ömagyaror8zágon az ezeréves virágzó magyar kuiturál eltaposta. (Hasonló esetek történtek Déima- gyarországon is) Sokszor irtunk mi is arról, miért kellett Pária környékén a magyarság létszámát 8 millióra csökkenteni és miért kellett ugyanakkor a 300 millió felé közeledő szlávságot három-négy millió magyarnak el eltávolításával erősíteni ? Miért engedték a franciák és angolok, hogy a szlávság úgy északon, mint délen hatalmas arányokban törhessen előre, nyugat felé? Miért szorították olyan szűk határok közé az északi és déli szlávság egyesülését megakadályozó magyarságot, amikor ezt a szerepét is olyan nagyszerűen tOliöile be ezer esztendőn át? De gyerünk egy kicsit tovább. A trianoni bilincseket a müncheni egyezmény éB a bécsi döntés széltépte. Vájjon miért csak egy kis szűk sávot kapott vissza az a Magyarország, amelyet most ha ialmas barátj4 annyira figyelmeztet a közvetlenül fenyegető szláv veszedelemre ? Nyugodtan állíthatjuk, hogy például a zempléni, abauji, sárosi, szepesi, gömöri, jórészt a pozsonyi, nyiiraí, sőt zólyomi tótba és valósággal hidraulikus sajtóval kelteit oelepré- aelni a «szlovák érzést*, mert az említett vidékek tótjainak soha eszükágában sem volt hűtlenné válni Magyarországhoz. Ezek határozottan kijelentették a régi időkben, hogy nekik nem keit tót iskola. A gyerek az iskolában tanuljon magyarul, tótul megtanul majd otthon. Örömmel és hálával fogadtuk a bécsi döntést, de csodálkoztunk és ma még inkább csodálkozunk azon, hogy nem állottak vissza határaink — egyelőre északon - a maguk teljességében, mert hiszen, ha voltak idegen nyelvűek azokon a területeken, a terüleiek ezer éven át a «magyar élet tér"- hez tartoztak. Csak most, a legközelebb múlt napokban tudtuk meg, bogy nemcsak a „népiség", de az .élettér" is olyan tényező, amelyre a jogos birtoklást slapi- tani lehet. Ha tehát a magyar is megkaphatja ezeréves életterét, akt or majd nem 114, hanem 360 ezer négyzetkilométer területen és nem 10 és fél, hanem 18 millió lakokossal s elsőrangú természetes határokkal vethet gátat a szlávság előrenyomulásának. Amg síük hatások között kevesen vagyunk, addig hiába létesítünk népjóléti intézményeket, az első együttes megmozdulás elsöpör bennünket. Régi határainkat csak a rutén vidéken kaptuk vissza, de ott, ahol az »élettéréről megfeledkeztek és tisztán a »népiség" elve alapján rendelkeztek, a magyarság több kedvezést várhatott volna. 1 A magyar kultúrának magyar pénzen emelt érődéi: Pozsony, Nyitra, Lőcse, Ig'ó, Eperjes városok, Kassa tőszomszédságában a 94 százalékban magyar Nagysza- lánc és 75 százalékban magyar Magyaibőd és Kozma községek is visszakerülhettek volna és akkor a kassa—sátoraljaújhelyi vas útvonalnak 20 kilométeres szakasza nem esnék Szlovákia területére. Akit bírálunk és akitől sokat várunk, azzal másképen kell bánni, annak nem morzsát, hanem kalácsot keli juttatni. Mi ismerjük a veszedelmet, tudjuk is, mit kell tenni annak elhárítására; nem is oktatást várunk, hanem azoktól, ak<ket a veszedelem fenyeget, több, nagyobb segítséget, különösen ma, amikor Nyugat rajiunk keresztül ismét az orosz koloss- szusnak barátságát igyekszik a maga részére biztosítani. Herboly Ferenc. Aknaszlatina és Huszt felszabadulási ünnepe. Aknaszlatina, március 21. jóllehet Aknaszlatinát mír pénteken megszállták a magyar csapatok, de az ünnepélyes fogadtatást csak vasárnap tartották meg. Aknaszlatina 7000 lakósu, ősi királyi bányahely, ahonnan több századon keresztül látták el Magyar- országot sóval. A vasárnapi ünnepség hangjai áthatoltak a közvetlen szomszédos Máramaros- szigetre is, ahonnan a magyarok sóvár várakozással tekintettek Aknaszlatina felé. Az ünnepség oly megható volt, hogy a felszabadult lakósság örömkönnyeket hullaion, de sírtak a magyar tisztek is. A felszabadult lakósság diadalkapuval fogadta a bevonuló magyar honvédeket. A diadalkapun hatalmas oltárkép díszlett, amelyet a templomból hoztak ki s amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának. A felszabadult férfilakosság kabátjaira felkerültek a húsz éven keresztül rej ve őrzött magyar kitüntetések. Megható részletekben bővelkedett az ünnepség, s igen sok név lett ismeretes a hü ruszin nép fiai közül. Főleg most derült ki az egyik ruszin munkásnak hőstette, akt kecskebőrök közé rejtve mentette Románián keresztül Magyarországra Rákóczi hires zászlóját. Az egész ünnepség alatt tárogatók máiabus hangiai zengtek, a Szózatot és a Hiszekegyet is tárogatón játszották. Ezen az ünnepségen derültek ki a húsz éves rabság részletei. A bányamunkáséig a busz éves rabság alatt ieljesen le/üllött. A csehek minden eddig élvezett kedvezmény tői megfosztották őket, főleg a számukra azelőtt folyósított búza és fakedvezménytöl. A csehek a bányát Valósággal tönkretették, a munkásokat igyekeztek megfosztani minden megélhetést lehetőségektől, az utóbbi időkbeo már csak két napol dolgoztattak ve'ük. Nagyobb arányú sóbányá- szás csak akkor volt, amikor a tizenhat vagonnyi úgynevezett ,ptopaganda-8Ói" termelték ki, amely a legutolsó választáskor a Volosin kormánynak szolgálta propaganda céljait. A csehek teljesen mellőzték a magyarokat, minden valamirevaló állást csehekkel töltőitek be, azokkal a csehekkel, akik egyszál ruhában jöttek be és itt szereztek maguknak hatalmas vagyonokat. Az utóbbi időkben napirenden voltak a csendőrségi razziák a magyarok elten és elkobozták a rádiókat is. Huszt, március 21. Huszt élete a néhány napi zajos élet után visszatért a rendes kerékvágásba. Mint szenzációt könyvelik el az egyik ukrán kereskedőnél megtalált feketelistát, amelyen a kivégzésre ítéltek nevei voltak feljegyezve, akiknek kivégzésére azonban már nem kerülhetett sor a magyar csapatok bevonulása miatt Egyrésze azonban már egymást irtotta ki. Hatalmas tömegek ácsorognak a most már magyar posta és közhivatalok előtt, ahol kétnyelvű feliratok hirdetik, hogy Huszt már magyar és adják meg a lakosságnak szükséges felvilágosításokat. Ä rendőr lelőtte támadóját. Miskolc, március 21. Az elmúlt éjszaka egy rendőr két embert elfogott, akik közül az egyik kést rántott és rátámadt a rendőrre. Az fegyverét használva lelőtte támadóját, aki azonnal meghalt. Megállapították, hogy a támadó Lukács József gyári munkás voll.
