Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
1939. március 19. Ilf 1MB—■ Zalamegyei Újság 5. katonaságot a szedik halümszám- ra áldozataikat. A szemináriumba körülbelül 4000 ember menekü t és húzta meg magát. Tele van a templom, tele folyosó, tele a melléképületek, de még a kapualja is zsufo iás<g szegényekkel, mert a gazdagok idejekorán elmenekültek. Így fest egy légitámadás. Hírnök jön s libegve szól, hogy megkezdték a város ostromát: Az északi kapu felöl ágyuzzák a váront, a déli kapun fut a kafo naság. Felülről repülök, kívülről ágyuk. Missziónkat kímélik, még is kap eleget. Távcsövei kémleljük az eseményeket, s minden egyes füsifeihő és detonáció uián bálát adunk Istennek mikor látjuk kibontakozni a templom homlokzatál. Egy álló napig ágyuzzák a város falait, mig rést lőnek rajta. A látvány szörnyű: a város falai nak négy sarkán a 4—5 emelet magas fa-bástyatornyok ropogva -dőlnek le a lángok alatt idegölő percek : pokoli látvány és viasz, hang. Mintha csak házunkat érnék a bombák, pedig 15 km-re van mindez. Az ablakok meg roegrecsegnek. Biztonság kedvéért minden gyertyát eloltottunk. A támadás mérlege. Másnap bevonultak a csapatok a teljesen kihalt városba, amelynek lakossága a midszió személyzete es a hozzájuk menekültekre szorítkozott. Minden kihalt veit már s csak néhány kóbor kutya csavargóit gazdátlanul az üszkös utcákon. Se ép ház, se ép ab ak. Csupán a miBB.ió ablakkára körűibe ül 2000 kínai dollár. Aztán a pübpötfi ressdencia, nyomda, patika, ez mind romokban hever, legalább is nagyrészben. Az egyik templom oldalba kapó t egy lövést, de elleneid neki. A katedrádtól öt méternyire robbant bomba, amely keitémetszette az épülettömböt. A kórusmennyezet leszakadt s a kriptában rejiörkö- dő asszonyok közül egvik rémületében gyermeknek adott életet. Nem mondom, ezekjmelleti voltak a támadásnak humoros oldalai is, legalább is egyesek úgy fogták fel... Változik a helyzet. Szerencsére a bevonuló kaio* ríaság nem led lényeges kárt a missziónkban, pedig igen vadak voriak. Az első napokban pusfea- c-öve! szegezve nekünk ronantas be hozzánk, s bizony — mi tagadás — hajmeresztő volt szembenézni a? élesre töltött puHacsö- veksel. japánul egyikünk se tudott, csupán a feltartott kezek voltak .fegyvereink“, mig el nem mentek a közelből. A tiszteli: most már tapintatosabbak. A városban béke van, amit egy garmada japán nő megjelenése is bizonyít, de ugyanakkor tee lett a város .Caffé“, .Restauram* és mindenféle alvilági mulatónak könyvelhető helyekkel, am t legalább a kínaiak nyiilan nem árultak el. A városon kívül a vörösök űzik kisded játékaikat a legkü tönféle cégérek aiatt. Rabolnak és gyilkolnak. A hegyekből le lejárnak és élelmet keresnek, s hogy gyanútlanul operálhassanak, a japán jelvényt hordják: fehér karszalagon vörös napot. Kapunkon is gyakran hallatszik a puskatus robaja a „kh j mén“ nyiss ajtót kiáltás kíséretében. Most már síkéra) távoltartani őket, egy idő óta pedig ei is maradiak. Nem is bánjuk öketl . . . (P- f- g ) ízlés és ételek. Ha az ember a világ összes népeinek étlapján áttekint, volta- képen csak egy egyetemes közös táplálékot talál: az anyatejet, amivel az egész földkerekségen min den csecsemő tápiá kozik. De már maga a tejivás nem olyan elterjedt, mint azt sokan gondolnák. Nem hiába tartották a görögök még Homeros idejében is a tejet megvetően a csecsemők és barbárok táplá'ékának, a primitív népek ma is meglehetős idegenül néznek rá s csak a legcivilizáltabbak becsülik nagyra. Természetesen nem kell azt hin nünk, hogy csak az európai, vagy az amerikai fehér ember mutat vagy döbben meg idegen népek különös ételein, így van ez a többiekkel is. A keletafrikai ugyancsak csodálkoznék, ha vajaskenyeret látna enni, mint ahogy mi is kavargó gyomorral néznők, amint a keletafrikai tücs köt nyel le Általában elmondhatjuk, hogy semmi logika nincs abban, mit esznek vagy mit utálnak az emberek. Mindkét szokásnak lélektani alapja mindössze annyi, hogy megszoktuk enni, vagy megszoktuk utálni. Épen ezért új élelmiszereknek vagy ételeknek sokáig kell küzdeniök, mig általánosan elterjednek. Tud juk például a történelemből, micsoda vihart támasztott a burgonya, amikor Európában bevezették. Mennyi gyümölcs és zöldség talált hideg fogadtatásra Európá ban addig, amig iJegen volt. Érdekes megfigyelni, hogy a civilizált emberek milyen szívesen eszik a rákot s hasonló állatokat, amelyek mind dögevők s viszont a legnagyobb undort éreznek szöcskék vagy lárvák iránt, amelyek pedig a legegészségesebb növényi ételekkel táplálkoznak s kényesen tiszták. CsAcsbozaok községben egy cseréptetős ház, gyümölcsössel haszonbéreibe áprlis 1 re kiadó. É'dek'ődni Csácsbozsok község birájánál lehet. Jcbb üzletben kaphat«. SZÍ VAR KAPAPÍR és SZI VAR KAH (ÍVELT de a régi és felülmúlhatatlan Modiano- minöségü a most forgalomba kerülő Levél a szerkesztőhöz. Mélyen tiszted Szerkesztő Ur! Kérem többek nevében, hogy az alábbiaknak lapjában helyet adni szíveskedjék. A felvidéki est cikkben ezt a meiajiffyzést, hogy : „a* ilyen tánc elmaradhatott vo na" különösképp fogadiák. A többség helyeselt. Hozzá még a mi- gam résiéről a következőket fűzöm: A magyar tánc annyira kifejezője a magyar léiknek, benne van a jókedve, sziiajsága, benne van a kuruc nóták méta- búja, a magyar rónák búzájának ringása, huiármasa. Gyönyörűség szemnek és szívnek a magyar tánc, de nem a brettlirői ittfelejtett „lemeztelenített* tánc. És aü ö nősen nem a magyar fe-ek kife jezője, hanem a gyönyörű magyar ruha kicsúfolása az a rúna, mert a magyar ruha soha nem volt térden fe-üi érő. És az eőkelő magyar hö gy mindig példa épe volt a nőies bájnak és szende ségnek. Az a magyar ruha, smeiy a magyar esten szerepeit, éles ellentétként bato't Szentiványi képviselő beszéde után, a ne'yben épen a magyar nmxetiérzet felébresztéséről beszélt a nemzeti színház klasszikus megújhodásában. Sajnáljuk a tánc beiani’óját, aki szépet és kedveset akart nyujani, de el kell ítélni azt a gondolkozást, amely szerint „ma* az ilyenen megütközni nem tehet. Aláírás. a nagyvilá«|b駻 Róma : Az utóbbi idtb’ i Duce helyett sokan „C!tpo“-n»k vsyyis „Vezér", „Főnök“ nek kezdték nevezni Mussolinit és a „Cipó“ elnevezés gyakran az újságokban is megjelent. A fasiszta pár! hivatal- s lapjában most közlemény jelent meg, amely felhői ja « fasisztákat, hogy mellőzzék a Capo elnevezést. A Duce szót — mondja a közlemény — semmilyen más szóval nem lehel helyettesíteni, mert ez a szó egye dűl alkalmas arra, hogy megje löljön egy embert és kifejezze egy forradalom és egy civilizáció jellemző vonásait. London: Taytor A'berí resdingi füszerkereskedő, mirhán hónapo kon á! hiába szólította fel szám Iáik fi/e ésére hátralékos vevői!, a következő feliratot függesztette- kirakatba : „E«en a helyen mind- a oi naeyrab csülf vevő m nevét fogom ki;rni, akik március 25 ig nem egyenlítik ki tartozásaikat.“ Az élelmes kereskedőnek 24 óra rnuiva nem volt sdósa. — Az arcbőr célszerű ápolásához mi- dínekelőtt hz szükséges, hogy béímüködésünkeí reggelenként éhgyomorra egv pohár termé-izetes „Ferenc József* keserüvizze! megfelelően elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. 42. E tir. osztálprsjM ismét óriásignyerési esélyeket nyújt.. Az első 4. oszt. főnyereményei I. osztály 30.000 pengő ’ II. osztály 40 000 pengő | III. osztály 50 000 pengőjjj IV. osztály 60.000 pengőgj Az elérhető legnagyobb nyeremény: Jutalom és nyeremények. 400.1300 300.000 1 70 000 40.000 50.000 3Ü.OOO 21 drb á 20 000, 32»dra!á 10.000 stb. P, összesen köze! 10 miliő pen, 8 KeszpénaöeH. s teás április 4-én Miit S 8.000 sorsjegy kő<ü] 44.000 darabot biztosan kisorsolnak, tehát a sorsjegyek fele aysr! A sorsjegyek hivatalos ára osztályonként: Nyolcad Negyed Fel Egész 3 Va 7 !4 28 pengő pengő pengő pengő A megrendeléseket (akár személyesen, telet m m fvagy levélben) a hivatalos' főárűs’itók ;a leggon- ' dósa óban és diszkréten intézik el
