Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

2. Zaiamegyei Újság i930. március 14. keletibe adni a pennái. Aztán a munkásokat is idegenek, marxis­iák szervezték azelőtt. Nem tűr­hetjük ezt tovább I Mintahogyan «st a marxista (elfogást sem lé­keljük a magunkévá, amely a tö­két öncélnak tekinti. A város és ialu között rettentő szakadékok tátonganak, ezeknek áthidalása nélkül a szociális kérdést meg oldani nem lehet. Eddig a ma­gyar gondolat tartalmát a liberá­lisok és a zsidók adták, nem pe­dig a keresztény eszmerendszer. Többé ezt sem tűrhetjük. Az arisztokrácia és a nép közrötii ellentéteket is el kell tüntetni. A demokrácia eszméje közelebb kozza majd az embereket. A kér. egyházakat is közelebb kell hozni egymáshoz, mert a magyar gondolat a keresztény gondolat nélkül teljességgel ért betetlen (taps). Az egyházak közül elsőnek a konzerválnák mondott Tóm kát. egyház ismerte fel a szociá­lis igazságosság nagy elvét. Ró* ma megadta az anmanoj irányí­tást, most a többi egyházon van a sor, hogy kövessék azt. Majd ezzel fejezte be beszédét ; Kisebbségeink akkor fognak von sódni hozzánk, ha magyar földön magasabbrendü életet élnek az emberek. Fel kell emelni az al sóbb néprétegeket. Uj magyar gondolatot kell kitermelni és az ennek nyomán kialakult új ma­gyar szellem biztosítja majd hazánk feltámadá­sát fist hoztam a Felvidékről. Fogjuk fel úgy, mint egy huss év alatt kialakult, kijegecesedett magyar törvényt, (áaps). A tartalmas beszéd után vitéz Tamásy István dr. Zalaegerszeg polgármestere üdvözölte Szent- iványt Józefei, akt ebben a nehe zen telsesedó városban felgyuj tóttá a lelkesedés tűsét. Annak idején a Felvidék visszacsatolása is nagy örömet szerzed megye szene, de most állandósuli ben nük az első lendületes érzésben megfogant tettrekészség. Vendé günket mindig atyafiságos szere­tettel várja a város, nemcsak azért, mert rokoni böielákek fűzik ide, hanem főleg azért, mert me­legen érző magyar szive hozta körünkbe. Szinelőadás. Az üdvözlő beszéd után Göbel Kató magyar tánca következett, (az ilyen táncok bátran el is maradhatnak) majd rövid szünet után az állami gimnázium tanuló ifjúsága Gyula diák „A virágem- bei“ cimü egyfeivonasos szinda rabját adta elő. A jelmezék korhű hangulatot varázsolta« a színpad ra, a szereplők körűt pedig Svas'ics Ödön II. Rákóczi Fe­rencé, Ferenczy Sándor Mikes Kelemenje, Siafanec; Gyula Zay óbestere, Pete Géza Sárossy ka pitáaya és Mihalovics Ilonka gróf Bercsényi Miklósnéja tetszett kü lönösen a közönségnek. Mind egyik szerep1 ö o'.(honosán moz­gott a színpadon. Mindannyian sok tapsot arattak. A nagyigényü színdarab mo danivalóit búm tolmácsolták a többi szereplők is: Wayda Kornél, Kováts Endre, Parragi Lajos, Hardi Ferenc, Dómján Pál és Hóbor László. Zászlóátadás. A nagy tetszéssel fogadott elő adás után Zsidó Sándor dr. ügyvéd, a lövészcsapat volt pa­rancsnoka szép visszaemlékezés kíséretében átad<a a Mans? nak a Felvidékről hozott zászlókat. El­mondotta, hogy annak idején 78 magyar zászlói vitt a visszatér« területekre, most pedig onnét olyan lobogókat hoz ide, amelye­ket Nagyfödémes parasszonyai készítettek a lezárt ajtók és abla­kok mögött. Ozv. Barthelmes Walterné, a Mansz elnöke meleg szavak kíséretében köszönte meg a magyaros ajándékot és köszönetét küídie éne Nagyfödé* mea lakosságának. Azután az Egyházi Vegyeskar a Himnuszt énekelte el s ezzel bezáródott a jól sikerült ünne­pély. Azé új kormány kinevezésével még zavarosabb lett a helyzet Cseh-Szlovákiában. Pozsony, március 13. A cseh szlovák köztársaság elnöke szlo­vák miniszterelnökké Szidor Ká­rolyt nevezte ki. Ezzel a kineve­zéssel a Hiinka féle sutonómista párt került uralomra a gzepara listákkal szemben. Pozsonyban a németek szom­baton este az oslromáliapot elle­nére is megtartották gyüiésüiut és ennek során véteB összeüikö- zésre került a sor a cseh katonai alakulatok és a németek kö.ölt. A vasárnap nyugodtan leit el Pozsonyban. Oimützben a csehek megtámadták a németeket és sér­tegették a német birodalmat. A németek gyűlésén bomba is rob­bant, de szerencsére nem okozott kárt. Nagyszombatban kézigráítá tos merényletet köveitek el. Róma, márciur 13 Az új szlo­vák kormány kinevezése kompro­misszum u'ján jött létre és sem a cseheket, sem a tótokat nem elégiti ki. A szlovák kormány tagjai Prágában lettek le az es­küt és azután elutaztak Pozsony­ba, ahol megtartották az eisö minisztertanácsot. Pozsony, március 13. Vasár­nap Brünnben a németek ellen sorozatos erőszakosságok történ­lek. A felvonuló német diákok csapatába lovasrendőrös hajtottak. Sok sebesült maradt a helyszí­nen. Iglauban beszedették a ho­rogkeresztes zászlókat, itt is so rozatoa összetűzések támadtak. A németség vezetőit letartóztatták. A Pozsonyban megjelenő Grenz- bote c. lapot elkobozták. Mur- gács, a H inka-gárda vezetője úgy nyilatkozott, hogy Szidort nem tekinti többé vezetőjének, mert a szlovák nép történelmi pillanataiban gyengeséget tanúsí­tóit s nem védte eléggé a nem­zed érdekeket. Megtagadták tőle az engedelmességet. A cseh határt Németország felé lezátrák. Varsó, március 13. Nemrégiben Konstanz kikötőjéből egy lengyel zsidókkal megtelt hajó indult Pa­lesztinába. Most az a hir érkezett, hogy Kréta szigetek táján elsü- lyedi. Az áldozatok száma egye­lőre ismeretien. Márciusi ünnepély keretében fejeződtek be a hittudományi előadások A Katolikus Akció zalaeger­szegi szervezetének hittudományi előadássorozata vasárnap márci­usi ünnepély keretében zárut. Az ünnepély műsorának szamai úgy sorakoztak egymás mellé, hogy megadták az egésznek nem­zeti és keresztény jellegéi. Bevezetőül ez Egyházi vegyes- kar elénekelte a Himnuszt s az­után Suszter Oszkár igazgató Vőtiietiképes előadásában részletesen ismertette Pozsony történetét, történelmi fontosságát politikai, gazdasági és nemzeti művelődés szempontjából. A felvi­déki részek visszakapcsoiata ör­vendetes tényének nagy szépség­hibája az, óogy Pozsony határa­inkon kívül maradt, hogy Szlo­vákiának központja lett, pedig az észak felöl odaszivárgat szlovák­ság sohasem játszóit szerepet a varos életében. Pozsony ezer éven ál Magyarországhoz tarto­zol! és oda is kell tartoznia. Zeni Péter hittanár lépett ezután az előadói asztalhoz s ezzel a* tétellel fog­lalkozol: U ópia e a szentistváni országmegújiás eszméje. Pompásan összeállított előadá­sában rámutatott azokra a gyé­mántnál drágább, gránitnál szi­lárdabb pillérekre, amelyekre Szent István országát építette. Ezek közölt első a katolikus ke­reszténység, amelynek behozata­lával Krisztus hitére térítette né­pét s ezzel a legdrágább kincset adta nemzetének. Ezzel nemc«ak az örök üdvösség biztos útjára vezette a magyar népet, hanem egyúttal birtokába juttatta azt a varázslatos erőt, amellyel létre­hozta a Dunamedencében a vi­lágtörténelem egyik legnagyobb a kotását, az évszázadok vérziva­taraival diadalmasan dacoló nagy és erős Magyarországot. A má­sodik a fceresz.ény kultúra. Ezt —mi tmsm műm mm m msm mmm mmm akkor adta országának, amikor erős kézzel beveze ti népét a nagy katolikus európai mfivelrség közösségébe. A harmadik erőfor­rás pedig a királyság intézménye volt. Nem fordult koronáért sen keletre, sem nyugatra, hanem a világ legnagyobb erkölcsi hatal­mához, Krisztus földi helytartójá­hoz. így a királysággal megerő­södött Magyarország katonás ha­tározottsággal tudott visszavetni minden kü-sö befolyási és el tu­dott fojtani minden belső fékte­lenséget. Hazánk szomorú sorsát illetően be kell vallanunk, hogy egy sú­lyos bűnt követtünk el, az or­szágvesztés szörnyű bűnét, ami­kor év izedeken át enged ük be- áramiani hozzánk azt az interna- cionátis, hazátlan, vallástalan, li­berális szellemet, amely kimosta a szentistváni hármas fundamen­tumot. Amit nem tudta* elvégezni az ellenség szuronyai, ágyúi és géppuskái, azt elvégezték a kül­földről importált forradalmasító mozgalmak aknamunkái. Sajnos, ma is vonnak olyanok, akik for­radalommal kivánnak az ország sorsán segíteni. A legnagyobb lelkiismeretien »ég és vakmerőség a forradalom gondo ata. A forra­dalmi kísérletezők között egyesük odáig menne* vakmerőségükben, hogy magát Szent Istvánt is for­radalmárnak nevezik. Pedig épea az ellenkezője az igaz. Hisz épen Szem István volt az, aki kemény kézzel letörte a betvenkedő, or* szágrontó Koppány forradalmát. Az ország bójáinak orvoslása semmi esetre sem történhetik forradalmi utón, mert ebben az esetben az orvosság rosszabb volna a betegségnél. Minden nemzeti szerencsétlen­ség okozója végső fokban az, hogy eltértünk a szeniistváni ala­poktól. Állítsuk be tehát a három stappilért minden magyar leikébe s ha ez megvan, akkor elindul­tunk a nemzed feitámídáa biztos utján, akkor elindultunk a nem­zed fel támadás bhtos utján, ak­kor se t ü földtől jövő hatás, se belső pártoskodás nem fogja tudni többé Szent István országát megingatni. Tő ünk fÜ4g tehát, hogy a szentistváni országmeg- ű]itá8 ne legyen u ópia. A: alkotmányos felfogás nem jelent dermedtséget, hanem el­lenkezően : életet jelent. Sót épe* alkotmányos felfogásunknál fogva valljuk, hogy van zsidókérdés, van földbirtokkérdés és vannak megoldatan súlyos szociális problémák. Épen Szent látván szelleménél fogva kívánjuk azok­nak a kérdéseknek megoldását, amelyek félében veszélyeztetik Szent István magyarjait. Szent István országában meg kell ta­lálnia minden magyarnak a tisz­tességes megélhetését. Ezért • szendstváil országért küzdünk s érte harcolni soha meg nem szí­nünk. A nagy helyesléssel és tapssal fogadott előadás után Dolgos András kereskedelmista szavait hatásosan. A szép szavalatot Zsidó Sándor dr. ügyvéd beszéde követte. A már­ciusi napok nagy jelentőségéről szólott. Ráemiékezett arra, bogy fétszázadon át a máic usi ünnep­lés csak a múltra való visszate­kints volt. Nem néztünk előre. A márciusi r.?gy idők hárma»

Next

/
Thumbnails
Contents