Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
f. XXII. évfolyam 53. Ara 0 fillér 1939. mérőim 5. afasérnip. ZALAMEGYEIÚJSÁG Felelős szerkesztő; Herb o!y Ferenc. ■ramsztöség és »lichenyi-iér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra ^ 1*50 pengő," negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Vissza? A bécsi tárgyalások idején hangzott föl országszerte: min-dent visz-sza ! Sajnos, a „mindenéből nagyon kevés lett. De ezért is hála Istennek. A trianoni bilin« esek megtörtek, a csonka ország halárai a Kárpátvidéken és a Kisalföldön valamivel kitágultak, úgy, hogy az anyaország területe tizenkétezer négyzetkilométerrel megnagyobbodott, lakósainak száma több, mint egymillióval megnövekedett. Mondjuk : kezdetnek ez is elég voit. Ha mi azt hangoztattuk: mindent vissza, ez alatt mindenki azt érthette, hogy követeltük azt, amit ezer évvel ezelőtt őseink vérükkel szereztek meg s ami ezer esztendőn át annyira a mi tulajdonunk volt, hogy tulajdonjogunkat senki kétségbe nem vonta. Csak a világháborút közvetlenül megelőző időkben és a világháború alatt termelődött ki ellenségeink fejében valami pokoli terv, amelynek megvalósításával minden komoly gondolkodás nélkül és a legdurvább erŐBzak nyomán szétszakadt az az egység, amit maga a Teremtő egynek alkotott. É« ennek az egységnek meggondolatlan széttépése teremtett itt a Duna-Kárpát vidéken olyan helyzetet, aminek fenntartása tehetetlen s a fentartását célzó igyekezetek állandó háborús veszedelmet jelentenek. Most ez a szó: „vissza" mind« gyakrabban hangzik a legújabb határokon túl levő területekről. Tót testvéreink, akik Csehszlovákiából Cseh Szlovákiába kerültek, hangoztatják ízt. Jól esik hinnünk, hogy nem a maguk jószántából, hanem izgatásra. Azt követelik tehát, hogy adjunk „vissza" nekik valamit abból, amit a bécsi döntés elvett „tőlük I" Hát tulajdonképen kinek is kellene itt valamit „visszaadnunk" ? Vissza esak azt lebet adni, amit elvettek. De mi a lótoktól nem vettünk el soha semmit, mert az, amiről szó volna, az ezer éven át a mienk volt. Ez az ezeréves birtoklás, különösen akkor, amikor a birtokos megadod mindent, védelmet, kenyeret, kuliurát, csak eléggé indokolja a jogot. Azt mondják, Szlovákia követeli vissza ezt meg azt. Melyik Szlovákiáé voll valami ? És melyik Szlovákia és milyen alapon és milyen jogon és mikor vett el valamit a magyaroktól, Magyar- országtól, a tótok ezeréves hazájától? H szén őket elrabolták mi- tölünk. És ennek az elrabolásnak épenséggel nem örvendettek, mert aki elrabolta őket mitölünk, az elrabolta tőlük a nyelvüket, megélhetési lehetőségeiket. A rabló világgá bürtölte, hogy nincs fct) ön cseh és nincs kü ön tót, de azért mutatta, hogy a cseh az úr, a tót meg szolga. Ha valaki ezt irta: Cseh Szlovákia, becsukták, mert izgatott az állam egysége ellen. A Felvidéket a tótok nem hódították „vissza" tőlünk, hanem a csehek árulás és hazudozás folytán magukhoz kaparintották s benne a tótokat is. A csehektől kapiuk vissza és nem a tótoktól. A tóiokról a bécsi tárgyalások idején csak épen annyiban volt szó, hogy népszavazás utján dönthetnek, hova akarnak tartozni: Magyarországhoz-e, vagy Csehországhoz. Szó tehát csak a tót népről esett, de nem Tótország- ről. És most a tótok Szlovákiának követeinek vissza valamit, ami fölött soha urak nem voltak. Mert az elrabolt részek cseh uralom alatt állottak és a csehek uralma alól szabadultak föl, amikor az őszentsége XII. Piui pápa uralkodásának első napja a jelmondata első szavának, az „opus“, munka jegyében telt el. Már reggel bat óra óta dolgozószobájában foglalkozott, a délelőtt folyamán pedig a nemesi testörség tisztelgését fogadta, 11 órakor pedig főpapi diszt öltve vonult a Sixtus kápolnába, ahol a bíboros kollégium harmadik bomagiumát fogadta, amely után szózatot intézett hozzájuk s állatuk az egész világhoz. Beszédének bevezetőjében a rettenetes felelőségről szólt, amely szent rémülettel tölti el lelkét. Ezután testvéri szeretettel üdvözölte a bíborosokat, püspököket, papokat, snerzeléseket és 8zer7etesnöket, valamint az Egyház valamennyi gyermeké', akik a világ minden restén élnek és különösen azokat, akiket a szegénység és szenve dések sanyargatnak, s reájuk Isten bőséges áldását és kegyelmét kérte. — Ebben az ünnepies pillanatban gondolatunk mindazok felé is fordul, akik az Egyházon kívül állanak — mondotta a Szentatya és akik — hisszük — örömmel fogják hallani, hogy a pápa imádsága és minden lehető jót kivánó óhajtása fordul ő értük is a mindenható Istenhez. Majd arról a békéről szólt XII. Pius pápa, amelyért nagy elődje életet is hajlandó volt feláldozni ezeréves anyaországhoz visszakerültek. Ide tehát lehet „visszakerülni“, de Szlovákiához nem. Azt hittük, ha a lótok megszabadulnak felszabadító elnyomóiktól, visszaállítják a testvériséget veiünk, akikkel egy évezreden át jó- és balsorsban osztoztak, hiszen mindig a magyar haza gyermekeinek tartották magukit. Hát vissza is állították volna örömest a testvéri jóviszonyt. ha megint nem hallgatnak másra. Mert a tótok nem maguktól csinálják azt, amit csinálnak. Izgatják őket. De reméljük, egyszer majd mégis csak észretérnek s akkor még hangosabban kiabálják: vissza. Igen, vissza Magyarországhoz. Mert hiába, amit Isten egynek teremtett, annak egynek is kell lennie. A/. s amely — mint mondotta —■ Istennek szent, minden éneimen felülálló adománya s amelynek érdekében minden embert felszólít, hogy legyen egyetértés az isteni Gondviselés tekintete és védelme elatt. Ezért fordul különös hangsúllyal az uralkodók felé: — Ezekben a nehéz időkben — hangzik szózata — szivünk legmelegebb érzelmével és különlegesimádságával fordulunk Istenhez mindazokért, akik az államok élén állanak és akikre az a súlyos felelőség bárul, hogy népeiket a boldogulás és haladás utján vezessék ... Majd Istenbe vetett bizalmának adott kifejezést az új pápa s áldását adta a népekre. Miért Pius? A választás utáni névválasztás alkalmával a pápa nyilatkozott. Megindokolta miért választotta a Pius nevet. Egész működése — mint mondotta — Pius pápák uralkodása alatt folyt le és nekik köszönhet mindent. Pastor Angelicus! Már a pápaválasztás előtt sokat hangoztatták, hogy a XVII. században élő s „Aimalakiás"- nak nevezett szerzetes jóslata szerint a következő pápának „Pastor Angelicus" „angyali pásztorinak kell lennie. Ez a jóslat tökéletesen be jis vált, mert Paceili bíboros nemcsak diplomata — mint ahogy ismerik, — hanem szentéleiü aszkéfa egyéniség, aki ép olyan szelid pásztor, mint amily fenkölt jellemű pap, Képességei pedig szinte ember felettiek: Ismeri az egéBz világot — mint diplomata — s kevés túlzással : az egész világ ismeri öt. Bejárta az egész világot s kilenc nyelven beszél. Az egész világ véleménye szerint Paceili személyében a legméltóbb egyéniség került a pápai székre. Horthy Miklós kormányzó távirata. A kormányzó úr Öfőméltósága a kővetkező táviratban üdvözölte az új pápát: „Óizentsége XII. Pius pápa Vattkánváros. Különös örömmel értesültem Szentségednek a pápai trónra való megválasztásáról. Kérem Szentsé« gedet, fogadja mély tisztelettel kifejezett szerencseki vánataimat, amelyekhez a magyar nemzetnek Szentséged boldogságát és az egyház virágzását forrón óhajtó jókívánságait is fűzöm. Hoithy Miklós Magyarország kormányzója. Teleki Pál gróf miniszterelnök a pápaválasztás u!án Qranito del Monte bíboroshoz intézett táviratot, majd tegnap délelőtt megjelent Angelo Rótta pápai nuncius- nál és személyesen is kifejezte jókívánságait. Teleki miniszterelnök után gróf Csáky István külügyminiszter ős József Ferenc főherceg is megjelent a nunciusnál és szerencse- kivánataikat fejezték ki. A pápa március 12 i koronázási ünnepségeire gróf Csiky külügyminiszter vezetésével nagy küldöttség is megy. Varsó, március 4. XII. Pius megválasztása a lengyel nemzet körében is osztatlan örömet keltett. Tegnap Moscicki köztársasági elnök, Beck lengyel külügyminiszter és Ridz-Smigly vezértábornagy küldöttek tisztelgő táviratot a megválasztott új pápának. A lengyel nunciaturán a tegnapi nap folyamán hatalmas tömeg tisztelgett a pápai nunciusnál és fejezte ki szerencsekivána- tail. A nuncius fogadószobájában külön vendégkönyv volt kikészítve, hogy a tisztelgők beleírhassák nevüket. Belgrád, március 4. Belgrádi körök is igen nagy megelégedéssel vélték Paceili bíboros pápává történt megválasztását a Samoju- rava című lap a legszerencsésebb választásnak minősíti. Az „angyali pápa“ angyali szózata. XII. Pius a szegények atyja.
