Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
JUCII. Évfolyam 49« mxém, Al*ü i' fillér 1939. mároliia I, Szerda. Felelős szerkesztő: H e r b o I y Ferenc. Sxasfcesztöség és kiadúhivaial: Zalaegerszeg, sfohenyi-tér 4, z=r— Telefonszán] 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban-------TTirrmiiiniTi éi min mi wwjiiwaawi—— Elő fizetési árak: egy hónapra; 1*50 pengő,'negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A pápaválasztásra minden előkészület megtörtént. Róms, február 28. A pápaválasztásra összegyűlt bíborosok már megkapták a szavazólapokat. A választás, sz eddigi hírekkel ellentétben, ciak március másodikén lesz, amely nap a nagy pápa elhalálozásának huszadik napja. Március elsején csupán előkészítő tanácskozások és szertartások kezdődnek, és pedig reggel 9 órakor szén mise „pro eligendo Pontifice“ a megválasztandó pápáért, majd utána megkezdődnek az előtanácskozások. Ugyancsak holnap este elzárják a konklaveba vezető egyetlen ajtót s ezzel kezdődik a választási eljárás, amelyen a legidősebb bi- boios elnököl. Mível ma a bíborosok száma 62, a megválás* tálhoz pedig abszolút többség, vagyis a siavazatok kétharmad része szükséges, ami 42. A választásom alatt a napirend a kő vetkező: Reggei 8 őrskor meg szólal a harang s elhangzik a felszólítás: „ad capeliam Domini 1“, a kápolnába Urak I A kápolnában a bíboros dékán misét mond, amelyen a bíborosok megáldoznak. A mise után megkezdődik a szavazás, s ha ez nem hozza meg a szavazatok ki vánt részéi, a délelőtt folyamán még egy szavazást ejtenek meg. Délután ismét szavaznak, s ha az is eredménytelen, akkor még egy délutáni szavazás következik. Egy napon négynél több szavazást nem tartanak. Este 9 órakor ismét megszólal a harang, ismét elhangzik a felszólítás: „ad cellás Domini!“, a szobákba Urak I Az egész világ igen nagy ér dekiődéssel néz a pápaválasztás été, 8 ismételten születnek a különböző kombinác ók az új papa személyéről. Mi kisoroliák a bíborosok szobáit s ennek során Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás a 30-as ceilát kapta otthonául. Elöljáróság! választás Keszthelyen. Lang József lett a városbiró. Keszthely nagyközség képviselőtestülete hétfőn dé után Burás Béla dr. főszolgabíró elnöklete mellett tartotta meg tiszlújitó közgyűlését. A fősiolgab ró a város- birói tisztre jelölte Paíocsay Gyula eddigi bírót, Dravcczky Árpádot és Lang József cím- és szobafestőt. A közgyűlés Lang Józsefet választotta vátosbiróvá. Helyettesbíró lelt ismét Gárdonyi L?jos dr., elöljárósági tagok lettek: Draveciky Árpád, G dácsi Lajor, Gelencsér Ferenc ipartestületi elnök, szabómester, Keresztúri József, Varga András, Persovds János, vitéz Bujdosó István c;- mentgyáros és Schreiner János cipészmester. A zsidójavaslat képviselőházi tárgyalása. A cseh uralom alatt a zsidók szekundára vizsgáztak. Budapest, február 28 A képviselőház mai ülésén Rátz Kálmán bejelentette mentelmi jogának megsértését, majd folytatták a zsidójavaslat tárgyalását. Vitéz Makrsy Lajos hangoztatta, hogy a saját felfogását fej i ki, mert a kereszténypárt nem tette pártkér- déssé az állásfoglalást. Meggyőződése szerint a javaslat nem bünteti a zsidókat, hanem az a célja, hogy megmentse a magyar társadalmat. Zsidókérdés van és azt meg keli oldani. Felfogása szerint más a zsidó és keresztény erkölcs, más a zsidó és keresztény szellem. Az a véleménye, hogy ax őrs ág éleiében a zsidóság idegen test. A zsidóság is oka, hogy idáig fejlődtek a dolgok N?gy arányokban snvárgiak be Ga iciából s ugyanakkor a magyarok tömegesen vándoroltak ki. A törvényjavaslat szerkezeiét elhibázoíinak tartja, me:t az állampolgárságot kellett volna annak alapjául venni. Keresztény és keresztény között nem ismer különbséget. A javaslatot általános Ságban elfogadja. Gürtler Dénes a zsidókérdés megoldását szükségesnek tartja. Art vallj?, ha vataki áttér és keresztény erkölcsös életet folytat, az keresztény. Már az Árpádok is hoztak rendszabályokat a zsidók ellen. A Felvidéken n zsidók arányszámuknak megfelelő elbírálásban részesüllek. Cseh megszállás alatt azonban szekundára vizsgáztak, mert a 240 ezer kőiül csak 6 él fél százalék vallotta magát magyarnak. Az ősszel 100 milliókat adtak a cseheknek „nemzetvédelmi“ célokra. Nagy vihar támad erre a kijelentésre. Lapzártakor az ülés folyik. Spanyolország törvényes kormánya a Franco kormány. Franca legyőzte a kommunizmust, a szabad« kőművesellet és a liberálisokat. Angolország, Franciaország, Litvánia és Egyiptom tegnap elismerték a spanyol nemzeti kormányt. Hamarosan sor kerül az angol és fiancia nagyköveik ki nevezésére. Az Egyesült Államok koiminya bezáratta a madridi nagykövetség épületét és a nagy követség személyzetét visszahívta; hasonló sois érte a köztársasági rpinyot kormány genfi kötöttségének székházát ia. A burgosi német, olasz és japán nagykövetek felkérték Jordana tábornokot, a nemzeti kormány kü ügyminiszterét, hogy csatlakozná* az anllkominiern egyezményhez. Jordana Francoval folytatott megbeszélés után közölte, hógy a nembeli Spanyo'orsiág csatlakozik az egyezményhez. A nemzeti haderő elkészítetté a Madridba való bevonulásnak minden részletét. Burgos, február 28. A francia kormány méltányolni kívánja Francoéknak azt a kívánságát, hogy a köztársaságok által Franciaországba hurcolt spanyol érté keket visszaadják a nemzetieknek. Franco tábornok tegnap nagyobb beszédet mondott Burgosban és kijelentette, hogy korábban, akik lázadóknak nevezték a spanyol nemzetieket, most azok tolakodnak a nemzeti kormány elismerésével. Nemcsak a nemzetközi kommunizmust gyűrték le, hanem a szabadkőmü reseket és liberálisokat is megfékezték. A francia közvélemény nagy többsége helyesli a Franco kormány elismerését. A baloldali lapok sötéten ítélik meg a külpolitikai helyzetet. Megerősítik azt a hirt, kogy Azana lemondolt és ezt közölte a cortezzel. Római hir szerint Franco tábornok határozott biztosítékot tett arra nézve, bogy hű marad a Róma—Berlin tengelyhez. Rib- bentropp német birodalmi külügyminiszter tegnap beható megbeszélést folytatott a berlini olasz követtel és az olasz követ közölte, hogy Olaszország rövidesen diplomáciai utón közli követeléseit a francia kormánnyal. Keszthely üdülőhelyi dijai 1939-ben. Ziíavkmegye alispánja 2765/ 1939. sz. véghaléroxaiával meg állapította Keszthely üdülőhelyen 1939. évben szedhető üdülőhelyi dijakat. Ugyanakkor az alispán az előidény tartamát május 16-tól junius 30 ig, a főidény tartamát ju'ius 1 - töt augusztus 20-ig, az uióidény tartamát pedig augusztus 21-tői szeptember 30-ig terjedő időtartamban állapította meg. Az üdü őheiyi dijat az alispán az elő és uóidényben 10 fillérben, a főidényben 20 fillérben állapitól a meg naponként és személyenként. Az üdü őhelyi dij felét fizetik a családfő által eltartott 10 éven felüli, de a 20 éves kort még be nem iölteti kiskorúak. 10 éven bíu i gy?rmekek mentesiive vannak sz üdülőhelyi dij fizetése alól. Mentesek még az alábbi kategóriák: állandó lakósok, az üdülőhelyen kereset céljából tartózkodók kötös háztartásban élő családtagjaikkal, orvosok és családtagjaik, üdülőhelyi lelkészek, az üdülőhelyen hatósági vagy szolgálati tevékenységet végző személyek, hivatásos hirlapirók, hadirokkantak, háromnál több gyermekkel bíró családfőnek 4. s b. gyermeke, jótékonysági akcióban nyaraló gyermekek, táborozó cserkészek és leventék, közsegélyben részesülő szegények. Az üdülőhelyen saját nyaralóval bíró nem állandó Iskósok a napi üdülőhelyi dijat 5 családtagig 15 P, azon felül pádig 20 P díjjal megválthatják.
