Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-02-26 / 47. szám
1939. február 26. Zalamegyei Újság 3 Egy OTI-onos évente 2328 munkást és 371 háztartási alkalmazottat kezel és ezért betegenkint átlagosan 55 fillér tiszteletdijban részesül. Méhészek ügyei. A Zalavármegyei Méhészeti Egyesület közti, hogy az iparügyi miniszter áit'il engedé’yezett éi anyagi ag is támogatott szalma kaptárkésritő tar.foystn vasárnap, folyó hó 26 án befejeződik. A tanfolyamodon több mint 80 kaptárt készítettek mintegy 1600 P értékben. í;y a szegénysorsu méhészek, a maguk munkáját nem számítva, oic-ó és jó kaptárhoz ju'ottak. A jövőben 10—15 ilyen tanfolyam L-sz Zala megye különböző helyein, hogy még több szegény méhész juthasson jó és olcsó kaptárhoz, a szegény- sorsú oktatók pedig keresethez. A méhészek leendői jelenleg is arra szorítkoznak, hogy méhcsaládjaikat figyeljék és ha erősen zúgnak, vagy más rendellenesség jelentkezik közöttük, annsk okát azonnal kutassák ki. Ha eleségUk nincs, mézes lépet, vagy cukorlepényt etessen velők. Ha a család anyátlan, egyesítsen. A termelőknél mézkészlet nincs. A méz ára továbbra is 1 80 P. Miért élhetetlen növény az árpa? A növények gyökérzete a növényi tápláló anyagokat oldat alakjában veszi fel A vízben könnyen oldódó sók felvétele nem okoz gondot, csak elegendő legyen a talaj nedvessége, de már vízben nem oldódó növényi tápláló sók felvétele érdekében munkát kell a gyökérzetnek kifejtenie. Bizonyos, gyengén savas váladékot termel ki, ez a váladék feloldja és felvehetővé teszi a vízben nem oldódó tápláló anyagokat. De nem minden növény gyökérzete tud egyformán hatásos gyökérváladékot kibocsátani. A zabé például erőteljes hatású, ezért élelmes növénynek ismerjük, de az árpa gyökérváladékának oldó hatása gyenge. E mellett az árpa gyökérzete az összes kalászosok között a legsilányabb, legkevesebb a gyökérszálak mennyisége, azok nem növik be úgy a feltalajt, mint más kalászoséi, s nem hatolnak olyan mélyre. Ezért ismerjük az árpát, különösen a kétsorosat, élhetetlen növénynek. Nem is várhatunk jó termést árpától, ha nem ültetjük „terített asztal“-hoz. Ha nem gondosko dunk arról, hogy az árpa gyökérzete kis életterében találjon elegendő könnyen felvehető növényi tápláló anyagokat, akkor hiába minden erőlködésünk, kielégítő termésünk nem lesz. Jó talajmunka, istállótrágyához való közelség legtöbbször nem jelent terített asztalt, szükséges, hogy az árpát műtrágyázzuk is. Ha pedig mütrágyázzuk, akkor is gyorsanható, könnyen fölvehető táplálékokat tartalmazó műtrágyát alkalmazzunk: szuperfosztátot és ahol kell, pétisót. Sörárpa alá kálisó alkalmazása [a jobb minő ség révén gyakran jövedelmező lesz. — Kerékpárlopás. Az alsó- lendvai járás testnevelési vezetőijének kerékpárját a vármegyeháza folyosójáról ismeretlen egyén a I. napokban ellop'a. A tolvajt a za- laegcrszegi rendőrkapitányság körözi. Az OTI keretében az orvosi gyógyitószolgálatot 22C4 szerződött orvos tálja el, ebből 847 a a budapesti kér. pénztár területén, 1179 v:déken é* 178 a vállalati pénztáraknál működik. Egy orvosra átlagosan 364 biztosított esik (292 általános, 72 háztartási), de mig Budapesten ez 480, vidéken csak 309 (a vállalati pénztáré knál 182) Az orvosi költségekből 1 tagra esik az általános űzte ágon 8 06 P, a háztartásin 5 16 P, a két üzletág átlagában 7 78 P. Egy orvosra viszont 2769 P (2398 P ált és 371 P háztartási) esik évente, de mig a budapesti pénztár területén 3859 P, addig v dákén 2054 (vállalati pénztáraknál 2045 P). Budapest és vidék különbsége érthető: a vidéki tagok száma kevesebb, de, nagyobb területen vannak elszórva, igy több orvosra van szükség. Az orvosi gyógyitómunka az intézetnél ig'.n nagy. Az 1930. évi népszámláláskor az ipari segéd- személyzetnél ICO keresőre 112 eltartott esett, házi cselédeknél pedig 11, igy a kereken 650 ezer tagnak 1,380.000 népesség, a 145.000 háztartásinak 160 ezer főnyi népesség felel meg és kereken 3,850.000, illetve a háztarIsmerlek a sliljegyek, amelyek a barokkal egyezve és tőle különbözve a diadalmas v.lágnézet folyományaként létesültek Pro- hászkánál, eme nagy főpap iróná). Egyénisége pedig három további tényezőt szőtt lapjaiba: a képbeli látás- és kifejezésmódot; az egyéntés adományát; végül a személyes érdekeltséget: az érzést. Ezek tették költővé. Azt jelenti ez, hogy tanítását nem csupán közöl e, hanem azokat képekben látta, kifejezte és bemutatta. Meíaphorák ezrei, ha < sonlatok, allegóriák és symbolu- mok százai segítik őt ebben. Valódi jelentés- és képzuhataggal árasztja el olvasóját; a képek varázsa nem hideg, hanem élet- adóan, meghitten meleg, mert van bennük mindenkor atiüzese- dett, szines érzés. Ennélfogva a kép sohasem holt maszk, hanem tovacsorduló élet esztétikai látványa. Siilképein ott vibrál az élmény ; Iá juk, miként olvasztja fel belső kohójában az elébe táruló érzéki és szellemi benyomá sokat; de látni ezeknek sajátos formába való öntését is. S minden forma és kifejezés — bármely hőség is van bennük, — elárulja az ősforrást, az egyéniséget, amelyről leszakadt s amelynek tükröződése minden izében. Az anyagi világot önkikével oldja fel s felfedezi benne a szellemiség átcsiliogását, ami egyedül fontos neki. S ellenkezőleg is: tásiakra 530.000 megbetegedés. A népesség egy fejére az általános üzletágon tehát 2 8, a háztartásin 3 3, ami a háztaitási alkalmazottak lényegesen rosszabb egészségi viszonyait bizonyltja. A gyógykezelési esetek összes számához a táppénzesek gyógykezelési eseteit is hozzá kell számítanunk. Így az összes gyógykezelési esetek száma kereken 11,200.000, amiből egy orvosra országos átlagban 5091 gyógykezelési eset esik. A kereken 6,200 000 P orvosi költségből pedig egy gyógykezelési esetre körülbelül 55 fillér az átlag, beleértve ebbe kisebb műtéteket, szülést stb. is. A nem táppénzes gyógykezelési eseteknek országosan 55’3 százaléka, Budapesten 65 8 százaléka a rendelőintézetekre esik annak ellenére, hogy annak igény- bevételét az intézet megnehezíti és hogy általában ezek eljen van a legtöbb kifogás (lömegmunka, túlzsúfoltság stb). Ez azt mulatja, hogy az OTI tagjai is szívesebben fotdulnak szakorvosokhoz, mint körzeti kezelő (házi) orvoshoz, jeléül annak, hogy a régen oly jól bevált háziorvosi rendszer mennyire a múlté már. ami szellemi és elvont, azt menten konkrétté, érzékivé ezobrositja, fődet és eget, az ellentéteket egybekarolva. Nem tekinti ki* csinylőleg a muskátlik és vadvirágok igénytelen szépségét: szemléletük épugv zsongiió és édesítő erőket sejttel meg, mint mikor a legfőbb fokra hág fel s dantei képeket rajtol a Paradicsomról, avagy rafaeilói ecsettel Mária leikérek bűvös, szivárványos színeit aikoija meg. Elforduló megvetést és letaposó haragot csak ott nyilvánít, ahol a lelkiség semmi nyoma sem villámuk elő; egyébként jubiláló mámorral hóditja meg mindkét világot. A logika felépítését, az áttekinthetőséget, a részlelek egységét nem sokra tartja s nem hajszolja. Mintha azt mondaná: nem az argumeniációs tartalom és a jó konstrukció győzi meg és ragadja meg az olvasót, hanem a szellem ereje, a hit triumfáló magatartása és reprezentáló hatalma —• ez eredményezi a kellő hatást a stíluson kérésziül. A fejtegető oktatás másodlagos szereppel bir nála; igazán fontos csupán a nyelv segitségével elénk vetett kép. S a kép százszorta szug- gesztivabb a tanitó és közlő szónál ; a kép meggyőz és vonz, mert imponál és reprezentál s mert nem csupán segédeszköz, hanem egyenrangú kifejezője a magasrangu művész-egyéniségnek. Prohászka stílusa. Részlet egy készülő összefoglaló munkából. Irta: Dr. Bucsis Gyula. ÜIIJ'U.Ü, IctJUiViUlUJ hatás jellemzi az ARTIN pici hashajtó diagéekat. Este 2—3 szem Art int bevéve, reggelre kellemes ürülést biztosít. | ---------------------------------------------így bár egy sornyi verset sem irt, mégis költő lett s ez lelt kulcsa szónoki és írói hatásának. Pedig pályája elején e tudomány vitázó, argumentáló eszközeit kísérelte meg ; de fokozatosan áttért más utakra: most már példával, mint maga is jelkép, kívánt hódítani; a charitativ működés, az aszkétika, az ima, a költészet szelíd fegyvereivel sokkal többre vitte, mint a tudóst dialektika segélyével. Megvilágításul hozzuk fel e részletet: „A keresztáldozat kegyelmet szerzett a világnak“ — igy szól a hiltudo- mány tótele. De mikép jut e gondolat Prohászkánál megformáláshoz? Hallgassuk: „Felszökik é& szétfreccsen a vére: íme az Isten gyönyörűségének új kertje a földön ; Jézus szent vére permetezi... Akire ráhull egy csepp édes, drága vér, kivirágzik. Ó, lépjünk hozzá, most megnyitja szivét, minden pórusát. Mint a mirrhafa, melynek kérgét száz helyen megvágják 8 csepeg belőle a rothadást meggátoló mitrha: olyan a mi édes Urunk. Kábító illat száll szerte-széjjel e vérpiros, kivirágzott geránium bokorból; aki magába szívja, élni fog.“ Aki érdembeli eszmei újítást hoz, mindig hoz síi újítást is. Prohászka géniusza e másodikat is el tudta végezni. Mi módon? Egyrészt azzal, hogy a reálizmus elkopott stiikezelését a már említett barokk-sajátságokkal cserélte fel, másként teljesen olyan módozatokhoz nyúlt, mint Ady Endre tette. Az utóbbi idézet képei rokonok a „Vér és Arany" költőjének szimbólumaival: az ábrázolás mögöit messze a háttérben marad a kifejezendő gondolat. S a gondolat tokszor csupán annyi szerepet nyer, hogy megindít valamely képsorozatot s most már csak a képeknek kell az igazságot fölénnyel képviselniük, sejtietniök és az olvasó elé hatásosan odadobniok. Azután pedig mindkettőjüknél azonos, hogy szóképeik nem nyújtanak keménykoniuros, vonalas szemléletet, hanem elmosódót és sokfélekép változót; olyanformán lebegnek előttünk, mint az estipir szeszé yes körei. Harmadszor: Mindketten az érzékibb, az anyag- szerübb anyaghoz nyúlnak; igen kedvelik az alacsohyabb érzékietek : a tapintás, ízlés, szaglás szavait arra, hogy velük a szellemit tegyék érzékletessé, mint; zenélő napsugár; jégvermes gondolat; bozontos, emberi természet; rothadó, elkásódó népek és hasonlók nagy számban. Végül buja tömörség és acélos megjelölések, amelyek a lecsapó nyílvessző hatásával bírnak, — tűnnek fel minden lapon. Messze állnak mindketten a böbeszédülégtől s az analizálástól; összefoglaló, syn-
